Itt az ideje, hogy a kormányzatok felismerjék és kihasználják a hibrid felhők kínálta lehetőségeket, amelyek révén nemcsak állampolgáraiknak kínálhatnak új, digitális szolgáltatásokat, de belső rendszereik működését is sokkal hatékonyabbá tehetik.
◼︎ Hibrid felhő a kormányzatban
A gazdasági bizonytalanságok és a gyorsan változó lakossági elvárások következtében szerte a világon a sokszorosára nőtt a digitális közszolgáltatások iránti igény. Ez számos esetben azzal járt, hogy az állampolgárok elvárásai és a kormányzatok képességei között szakadéknyi különbség alakult ki.
A lépéskényszerbe került államigazgatási szervek többnyire gyorsan reagáltak a helyzetre. A digitális átalakulás kezdeti szakaszaiban járó szervezetek elkezdtek nagyobb figyelmet fordítani az informatikai fejlesztésekre, hogy új szolgáltatásokat vezethessenek be – és ez a munka jelenleg is folyik. Az erőfeszítések a beruházások volumenében is megnyilvánulnak: a Gartner piackutató cég korábbi előrejelzése szerint a globális államigazgatási informatikai költések tavaly 553,7 milliárd dollárra nőttek – ez megközelítőleg 100 milliárd dollárral több, mint 2020-ban volt.
Eljött a hibrid felhő ideje
Tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy a hibrid felhő lett a meghatározó irány. Az IBM nemrégiben végzett kutatásában részt vevő üzleti döntéshozók több mint háromnegyede (77 százalék) nyilatkozott úgy, hogy hibrid felhőt használ, vagyis vállalkozása egyszerre veszi igénybe a saját adatközpontja, a privát felhő és a nyilvános felhő(k) szolgáltatásait.
Mit tehetnek ilyenkor az államigazgatási, kormányzati szervezetek? Hogyan haladhatnak előre a digitális átalakulás útján? A világon mindenütt, minden szervezet, legyen az kormányzati vagy piaci, a felhőhöz fordul, ha gyors, személyre szabott, az ügyfelek számára élvezetes digitális szolgáltatásokat szeretne nyújtani. Ezt viszont csak akkor tudják megtenni, ha az adatokat rugalmasan, de biztonságosan képesek menedzselni a különféle környezetekben: a felhőkben, a saját adatközpontokban és egyre inkább a hálózat peremén (az edge-en) is.
Az IBM öt olyan területet, feladatot azonosított, amely segíthet az üzleti és technológiai vezetőknek felkészülni a jövőre és sikerre viheti őket a digitális transzformációban.
1. Tegyünk mindent a helyére!
Az egyik első feladatnak annak kell lennie, hogy rendet teremtsünk az összevisszaságban, és eldöntsük, melyik alkalmazást, adatfeldolgozási feladatot hol érdemes futtatni. A modernizálást és digitalizációt nem úgy kell elkezdeni, hogy minden meglévő rendszert „beszántunk” és újjal helyettesítünk – mondani sem kell, hogy ez igen drága és kockázatos megközelítés lenne. Az architekturális döntéseket annak alapján kell meghozni, hogy az adott feladatnak melyik környezet (a saját belső adatközpont vagy a felhő) és melyik infrastruktúratípus felel meg a legjobban. Ha jól hajtják végre, a digitális átalakulás növeli a rugalmasságot, a biztonságot, egyszerűbbé teszi a kapacitások méretezését és a költségek tervezését.
2. Kezeljük a biztonságot a maga teljességében!
Biztosak lehetünk abban, hogy ha valahol értékes adatokat tárolnak, azokat a „rosszfiúk” megpróbálják ellopni. Ahogy a digitális infrastruktúrák egyre összetettebbé válnak, fennáll a veszélye a Frankenstein szörnyéhez hasonlító felhőmegoldások kialakulásának. Ezek olyan környezetek, amelyek számtalan, különféle felhőmegoldásból (többféle nyilvános felhőből, privát felhőkből) állnak, és annyira lazán kapcsolódnak egymáshoz, ha egyáltalán, hogy nehézkes köztük a navigáció, és gyakorlatilag lehetetlen azokat biztonságossá tenni. A „Frankenfelhők” egyrészt biztonsági vakfoltokat hoznak létre az infrastruktúrában: lesznek olyan elemei a rendszereknek, amelyeket nem menedzselnek megfelelően, így biztonságuk is kívánnivalót hagy maga után. Másrészt a nem kellően szervezett infrastruktúra megkönnyíti a beszállítói láncokon keresztül érkező támadásokat is.
Ha a szervezetek a teljes infrastruktúrára kiterjedően egységesen kezelik a biztonságot, és tisztán látják, hogy milyen adatokat tárolnak a különféle felhőkben és adatközpontokban, nagymértékben csökkenteni tudják a rájuk leselkedő veszélyeket. A mindent átfogó, holisztikus biztonsági stratégiát ráadásul nem csak saját környezetükre kell kiterjeszteniük, hanem partnereikre, beszállítóikra is – az ilyen típusú, harmadik, negyedik szintű függőségek ugyanis a kockázatok olyan új szintjét jelentik, amelyeket mindenképpen kezelni és csökkenteni kell, mielőtt komoly problémát okozhatnának.
3. Ne vegyük félvállról a szabályozásokat!
Az előírásoknak, jogszabályoknak való megfelelés nemcsak az üzleti, hanem az államigazgatási szektorban is kiemelt szempont. Nem is olyan egyszerű ez, hiszen sorra születnek újabb és újabb globális vagy akár csak EU-szintű szabályozások, például az adathozzáféréssel és az adatokkal való gazdálkodással kapcsolatban, hogy csökkentsék a kockázatokat és növeljék az adatbiztonságot.
„Holisztikus hibridfelhő-stratégiájának köszönhetően az IBM ideális partnere lehet a szervezeteknek abban, hogy megoldásokat találjanak a biztonság, az adatkezelés és a jogszabályi megfelelés terén felmerülő akadályokra, amelyek meggátolják őket abban, hogy maradéktalanul kiaknázzák a felhőinnovációban rejlő lehetőségeket.” – IDC
Az IBM által megkérdezett szervezetek több mint fele (53 százalék) ugyanakkor arról számolt be, hogy az előírásoknak való megfelelést különösen nehéz garantálni a felhőben. Különösen igaz ez azokra a szektorokra, amelyekre a legszigorúbb előírások vonatkoznak, mint a pénzügyi szféra, az egészségügy – vagy éppen az államigazgatás. A szervezeteknek ezért úgy kell felgyorsítaniuk az innovációt, hogy közben megfelelnek az adatkezelésre, adattulajdonlásra vonatkozó szabályoknak is.
A működési kockázatok csökkentésére ugyanakkor azt is ajánlják a hatóságok, hogy a szervezetek egyszerre több felhőszolgáltatót vegyenek igénybe, és ezzel mérsékeljék kitettségüket. Az ellentmondás feloldásában segíthetnek az olyan, egyes ágazatok speciális igényei szerint kialakított felhőmegoldások, amelyek beépítve tartalmazzák a biztonsági és megfelelőségi kontrollokat. Ezek révén egyszerre tartható fenn az innováció üteme és szorítható le a kockázat szintje.
4. Figyeljünk a fenntarthatóságra!
A jelenlegi gazdasági környezetben a szervezetek egyre inkább keresik annak lehetőségét is, hogy a hibrid felhők segítségével csökkentsék energiaköltségeiket és közelebb kerüljenek fenntarthatósági célkitűzéseik eléréséhez. Az energiahatékonyság javítása a korábbinál sokkal nagyobb szerephez jut az informatikai működés minden területén – de úgy, hogy közben nem csorbulhat se a biztonság, se a teljesítmény.
Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak olyan hibridfelhős megoldásokra lesz szükségük, amelyek optimalizált rendszereken működnek, miközben ugyanolyan magas teljesítményt kínálnak, mint a helyi adatközpontok – egyúttal hozzájárulnak a teljes vállalat energiafelhasználásának csökkentéséhez, így a szervezet karbonlábnyomának minimalizálásához.
5. Keressük a tehetségeket!
A digitális transzformáció elkerülhetetlen – de a megfelelő szakértelem és szakértők nélkül egyetlen szervezet sem jut túl messzire. Márpedig nemcsak programozóból van hiány az informatikai szektorban, hanem hozzáértő felhőmenedzsment-szakemberekből is. Az IBM felmérésében részt vevő vállalatok több mint kétharmada (69 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a szakértelem hiánya akadályozza a felhőstratégia megvalósítását.
De önmagában a jó szakemberek megtalálása sem elegendő. Olyan gárdát kell kiépíteni, amely képes végrehajtani egy robusztus hibridfelhő-stratégiát, és amely támaszkodni tud az ökoszisztémában dolgozó partnerek szaktudására, tapasztalatára is. Az egyik jó megközelítés például az lehet a kormányzatok számára, ha létrehoznak egy tudásközpontot (center of excellence-et), amelyben összegyűjthető és továbbfejleszthető a felhővel kapcsolatos szakértelem, és amely központ a későbbiekben támogatni képes a különféle állami szervek és szervezetek kezdeményezéseit és fejlesztéseit.
