Technology

light-sabre_e.jpg
Forrás: CERN
Felmérik a Magyarországon elérhető kutatási infrastruktúrákban rejlő lehetőségeket

Van hova pályázni a kutatóknak

Magyarország mintegy 3,3 milliárd forintot költ évente különböző, nemzetközi, kutatási infrastruktúra-szervezetek tagdíjaira. (Ebből csak a CERN – az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, benne a Nagy Hadronütköztető, LHC – 2,4 milliárd). E lehetőségek láthatóságát és a forrásfelhasználás hatékonyságát javítani kívánva sajtóbeszélgetést rendezett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Több tíz kutatási infrastruktúra-szervezet tagja Magyarország, és ezek csak a legfontosabb szervezetek száma. Ilyen társulásokat az országok kettős céllal hoznak létre: egyrészt az alapkutatási infrastruktúra rendkívül beruházásigényes, tehát gyakori, hogy egy-egy ország egyedül nem engedheti meg magának a létrehozását. Másrészt, ha már együtt összehozták, akkor közösen használják is: nemcsak maguk között, hanem kifelé is „felkínálják” a tudományos közösség felé, hogy bátorítsák a releváns kutatótevékenységet.


Szabó István,
az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese a beszélgetés során elmondta, hogy 2016-tól a Magyarországról elérhető kutatóhelyek és projektek száma folyamatosan nő. 2020-ra mintha lassult volna ez a növekedés. Idén felmérik a kutatási infrastruktúrára fordított összegek hasznosulásának hatékonyságát abból a célból, hogy megállapítsák, mely lehetőségekre van nagyobb igény, avagy melyek ráfordítását lehet csökkenteni.

Elmondta, hogy a szervezetekben való részvétel nem feltétlenül tudományos, Magyarország például több kiegészítő és-vagy támogató tárgyi vagy szolgáltatási hozzájárulást végez az LHC működtetésében.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a posztdoktoranduszoknak érdemes kutatási tevékenységük támogatására felderíteni az elérhető infrastruktúra-lehetőségeket. Akár BA-, akár MA-, akár PhD-projektek is jelentkezhetnek azoknál a tudományos szervezeteknél, amelyeknek Magyarország a tagja, ha van releváns kutatási programjuk. 

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Wigner Kutatóközpont (régebbi nevén: KFKI) atomreaktorának a használati engedélyét biztosan meg fogják hosszabbítani 2023. után (a jelenlegi akkor jár le) a szükséges intézkedések megtételével. Mint ismeretes, ez a reaktor nem termel energiát, hanem számos kutatási eljárás számára állít elő részecskeforrás-termékeket (izotópokat). Európában több hasonló reaktort megszüntettek, így a Wigner Kutatóközpont úgymond piaci lehetőségei javulnak.