Átállt a MÁV az új, 3 milliárdos, informatikai háttérrel támogatott közlekedésfejlesztési rendszerére; 8 ezer kilométernyi vágányhálózat és 38 ezres ingatlanállomány kezelésének és karbantartásának irányítását modernizálták.
Egységes, a műszaki és az azt támogató gazdasági folyamatokat is magában foglaló vállalatirányítási rendszerre állt át a MÁV-csoport a napokban lezáruló, „Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver, valamint IT-alkalmazás konszolidáció” elnevezésű közlekedésfejlesztési projektjével. A MÁV-on belül INKA néven emlegetett program értékben és komplexitásban Magyarország egyik legnagyobb fejlesztési projektje; hasonló nagyságrendű szervezési feladat megvalósítása tízévente egyszer fordul elő a nagyvállalatok életében. 1,9 milliárd forintos KÖZOP- és 1,4 milliárd forint értékű IKOP-támogatásból finanszírozta a fejlesztést a MÁV és a MÁV-START alkotta konzorcium.
Az INKA-projekt tartalma, fókuszterülete a karbantartás-irányítás és kapacitáskorlátozás-tervezés hatékonyságának növelése, mivel ezek a szakterületek, tevékenységek meghatározó módon járulnak hozzá a már 90 százalék fölé emelt menetrendszerűség további javításához. A hatékonyságnövelést ezen üzleti, működési folyamatok esetében informatikai oldalról egy standard, a legjobb nemzetközi iparági gyakorlatok bevezetését lehetővé tevő komplex szoftveralkalmazási rendszer – az INKA – bevezetése alapozta meg. A több mint másfél éves informatikai fejlesztés végrehajtására a vasúttársaság a közbeszerzés keretében kiválasztott Hewlett Packard Enterprise vállalati szolgáltatások üzletágával (HPE ES, 2017. április 3-ától DXC Technology) szerződött, és szoftverszállítóként az SAP Hungaryt is bevonták feladat végrehajtásába.
A mintegy ezermilliárd forint értékű vagyont kezelő MÁV-csoport célul tűzte ki, hogy az infrastruktúra, vagyis az általa működtetett 8000 kilométeres, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat-karbantartás irányítása és a kapacitáskorlátozás-tervezés, a 17 ezer épületből és 21 ezer földterületből álló ingatlanvagyon üzemeltetése, hasznosítása, valamint a gördülőállomány kapacitásai magasabb szinten álljanak rendelkezésre, ezáltal a menetrendszerűség és a szolgáltatások színvonala javuljon. A projekt megvalósításával a folyamatalapú működés felváltotta az eddigi szervezetalapú működést. Áttekinthetőbbé váltak az üzemeltetési, karbantartási és felújítási folyamatok, hosszabb távon is kiszámíthatóak az anyag- és gépigények, és három évre előre tudják tervezni a pályakarbantartások során szükséges vágányzári időket. A széttagolt kisebb rendszerek helyett bevezetett integrált struktúra hatékonyságnövekedést és jelentős megtakarításokat eredményez.
Az érintettek - számokban |
|---|
A projekt a folyamatok 70 százalékát érinti a vállalatcsoportnál. 140 szervezeti csoportból 800-an vettek részt a megvalósításban, 500-an a hónapokig tartó tesztelésben, és tavaly november óta 250-en oktatták a komplex informatikai alkalmazáscsomagot használó 4400 felhasználót, akiknek új munkakultúrát is el kellett sajátítaniuk. Az új alkalmazásokhoz szükséges szemléletváltás közép távon a munkavállalók számára is tervezhetőbbé, ezáltal könnyebbé, átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a munkát. |
Bádonfainé Szikszay Erzsébet, MÁV
Mivel egy komplex, több területet összefogó informatikai rendszerről van szó, a MÁV nem a nulláról kezdte a fejlesztést, hanem olyan megoldást választott, amelyet sok nagyvállalatnál – többek között külföldi vasúttársaságoknál is – sikerrel alkalmaznak, és amely meghatározott, jól bevált, logikus és szigorú szabályok szerint működik.
„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a méretét és üzleti, technológiai komplexitását tekintve a magyar és a közép-európai piacon is ritkának számító projektben partnerei lehetünk a Magyar Államvasutaknak” – mondta Czibók Zoltán, a DXC Technology (korábban HPE ES) magyarországi ügyvezető igazgatója.
Czibók Zoltán, DXC Technology
„A projekt elsődleges célja a vasúti kapacitások hatékonyabb kihasználása, a MÁV folyamatorientált működésének és szervezeti átalakításának támogatása, ezért a sikeres megvalósítás a teljes MÁV működésére hatással van. Nem kizárólag az SAP – mint vállalatirányítási rendszer – bevezetése volt a feladat a MÁV konzorciumi tagjainál, hanem a cégcsoport vállalati architektúráját meghatározó alaprendszerek megújítása is. A projekt részét alkotja még a szolgáltatásalapú architektúrára épülő, Tibco integrációs platform kialakítása, egy új, a teljes vállalati működést átfogó jogosultsági rendszer bevezetése, valamint a MÁV alaptevékenységét támogató Infralife rendszer bevezetése, amelyet többek között az osztrák vasút is alkalmaz, vonalas műszaki infrastruktúrájának nyilvántartására, karbantartására, térképi megjelenítésére.”
Ablonczy Balázs, SAP Hungary
A projektzáró rendezvényen Ablonczy Balázs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a hazai közlekedési szektor élen jár a digitális átalakulásban, melynek legutóbbi példája a MÁV-nál lezajlott fejlesztés. Az egységes SAP-rendszer több szinten is javítja a MÁV hatékonyságát, és melynek eredményeiből az utasok leginkább a menetrendek pontosabb betartását fogják észrevenni. A gyártói minőségbiztosítás mellett bevezetett ingatlangazdálkodási rendszer, ahogy a vállalatirányítási megoldás összes többi modulja is, a legjobb nemzetközi gyakorlatokat képezi le a Magyar Államvasutak számára. Ennek keretében kisebb erőforrások bevonásával is üzemeltethetővé válnak a központi működést biztosító folyamatok. „A MÁV-nál már több éve fut SAP technológia. Megtisztelő, hogy a humánrendszer után a komplex működtetést biztosító vállalatirányítási, karbantartási és ingatlangazdálkodási megoldásunk is hozzájárul a nemzeti vasúttársaság modernizálásához, és támogatja a gazdaságosabb működés elérését” – összegezte az SAP hazai vezetője.
