Technology

Com-Forth_Smart Factory.jpg
Forrás: ITB
Kiemelt figyelmet kell fordítani a kiberbiztonságra

Tudatosabbá vált a tervezés az Ipar 4.0 projekteknél

Sokat javult a helyzet az Ipar 4.0 projektek kapcsán Magyarországon, a néhány évvel ezelőttihez képest sokkal tudatosabban, több tervezéssel és a célok megfogalmazásával indulnak az ilyen fejlesztések. A COVID-19 járvány miatt még nagyobb figyelem irányul a kiberbiztonságra, ami kiemelt téma lesz a Com-Forth idei, Smart Factory ConnAction konferenciáján is.


A jelek szerint kezd beérni az a szemléletformáló tevékenység, amit itthon végeznek az Ipar 4.0 megoldásokat kínáló piaci szereplők, az utóbbi 1-2 évben ugyanis számos olyan projekt indult nagyvállalatok mellett közepes méretű cégeknél is, amelyeknél a koncepció már alkalmazkodik a negyedik ipari forradalom elvárásaihoz – mondta el Bóna Péter, a Com-Forth Ipari Informatikai Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. „Vannak olyan vállalkozások, amelyek már 15-20 éve készítenek ipari analitikát, gyűjtik az adatokat, és náluk korábban is elindultak adatelemzésen alapuló projektek. Azonban az volt a jellemző, hogy nem igazán tudták meghatározni, hogy mit várnak ettől, mi a cél. Három évvel ezelőtt is még az volt a jellemző a már az Ipar 4.0 koncepcióba illeszkedő projekteknél, hogy stratégiai elképzelés nélkül, egy ötlettől vezérelve, vagy éppen a megrendelők igényeinek kiszolgálására valósultak meg. Úgy látom, hogy most már mindenki hátrébb lépett kettőt, tudatosabban, hosszabb előkészítés és a folyamatok rendbetétele után vezetik be az új megoldásokat, és megfogalmazzák azt is, hogy mire akarják használni az így rendelkezésre álló eszközöket. Tudomásul kell azonban venni azt is, hogy az iparban minden hatványozottabban lassabban megy, mint más területeken, mert érthető módon az elsődleges szempont az, hogy a gyártás folyamatos legyen”, mondta el Bóna Péter.

Konferencia a virtuális térben


A Com-Forth idén november 17-19-én rendezi meg a Smart Factory ConnAction konferenciát (ez az ötödik), az esemény ezúttal a helyzethez alkalmazkodva a virtuális térbe költözik, de a szervezők odafigyeltek arra, hogy minél interaktívabb legyen a rendezvény és a kapcsolatépítésre is legyen lehetőség. „A konferencián egyrészt megvizsgáljuk, hogy hol tartunk most Magyarországon az Ipar 4.0 bevezetésével, mi valósult meg a korábbi tervekből és mi maradt csak ígéret. Természetesen foglalkozunk majd azzal is, hogy mik az aktuális trendek, illetve középtávon mi várható, merre tart a piac. Érintjük a jelenleg legfontosabbnak tűnő témákat is, így például egy egész délelőttöt szánunk a kiberbiztonság és a távoli elérés témakörére, lesz szó tűzfalakról, behatolásvédelemről és felderítésről, de arra is hozunk példát, hogyan támogathatják a munkát a kiterjesztett valóság (AR) megoldások. Komoly figyelmet kap az adatelemzés, illetve beszélünk arról is, hogy mik a legnagyobb kihívások az Ipar 4.0 bevezetése során, ennek kapcsán érintjük majd a vezetői elkötelezettséget is”, számolt be a tervezett programról Bóna Péter.

 

Üzleti szempontok


Szemléletesen mutatta be, hogy mekkora változást kellett elérni a gondolkodásmódban Thomas Schulz, a GE Digital Közép- és Kelet-Európáért felelős channel managere, aki egy öt évvel ezelőtti konferencia epizódját elevenítette fel, amikor egy panelbeszélgetés során egy nagy német autógyártó képviselője azt kérdezte, hol lehet megvenni az Ipar 4.0-t és mennyibe kerül. A Platform Industry 4.0 és a Digital Twin Consortium tagja szerint mára ez a gondolkodás elmúlt és bár alapvetően technológiai kérdésről van szó, azt is tudomásul veszik az ilyen megoldásokat bevezető vállalatok, hogy az üzleti szempontoknak is érvényesülniük kell, illetve foglalkozni kell az emberek szemléletformálásával is, hiszen nincs értelme bevezetni egy rendszert, ha senki nem használja. „Olyan ez, mint a kiberbiztonság, hiába alkalmaz valaki egy védelmi megoldást, ha a jelszó közben a képernyőre van írva, semmi értelme ennek”, mutatott rá Thomas Schulz.

Fókuszban a biztonság

Az informatikai biztonság idén a koronavírus-járvány miatt amúgy is kiemelten fontos téma lett az Ipar 4.0-n belül is, hiszen az üzemekből sok mérnököt otthoni munkavégzésre rendeltek, akiknek valamilyen módon el kell érni a belső rendszereket, ehhez pedig biztonságos távoli elérésre van szükség. „A hekkerek rájöttek, hogy a gyárakban lévő gépek közül egyre több kapcsolódik hálózatokhoz, ugyanakkor nem gondoskodnak a megfelelő védelmükről. Már most is vannak ilyen incidensek és a jövőben nőni fog a számuk. Amikor szóba kerül a termelő berendezések kiberbiztonsága, akkor gyakran felteszik azt a kérdést, hogy mennyivel gyártanak ettől többet – pedig inkább az a kérdés, hogy mi történik, ha akár több napra leáll a termelés, és mennyit nyernek azzal, ha ezt sikerül elkerülni”, fűzte hozzá Thomas Schulz.

Tudatosabban, hosszabb előkészítés és a folyamatok rendbetétele után vezetik be
az új megoldásokat


Korábban sokan nem gondoltak a gépek védelmére, azonban a támadások miatt most már az iparban is kezdik belátni, hogy szükség van erre. „Az a nehéz ebben, hogy a gondolkodásmódot kell megváltoztatni. Száz százalékos védelem persze nincs, de megfelelő tűzfalakkal, behatolás felderítő és elhárító rendszerekkel jelentősen csökkenthető a kockázat”, hangsúlyozta Bóna Péter.

Iparági összefogás

Bár alig egy évtizedes múltra tekint vissza az Ipar 4.0 koncepció – Németországban 2011-ben, a Hannover Fair-en ismerkedhetett meg a szélesebb közönség az Industrie 4.0 kifejezéssel –, az elmúlt években jelentős előrelépés tapasztalható nemcsak az új megoldások alkalmazásában, vagy éppen a tudatosabb tervezésben, de abban is, hogy milyen iparági összefogás van ezen a területen, illetve mennyire komolyan veszik már az egyes kormányok is a témát. Németországban hat éve, piaci szereplők összefogásával jött létre az Industry 4.0 platform, amiben a gépgyártás, az automatizálás és az informatika területéről érkezett cégek adták össze tudásukat. Egy évvel később az állam is szerepet vállalt, és elkezdődött egy nagyon intenzív munka a szabványosítás érdekében.
„Ha a hazai szervezetekre tekintünk, az IVSZ jelenleg általam vezetett IoT és Ipar 4.0 munkacsoportjában például nagyon sok szolgáltató van, főleg az informatikai és távközlési szektorból, ugyanakkor egyelőre kevés a felhasználó. Ráadásul ezek a megoldásszállítók egyelőre viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek az ipari szektorból, ugyanakkor egyre nagyobb igény van arra, hogy többet szerezzenek”, számolt be a hazai helyzetről Bóna Péter.