Technology

grooveshark
Forrás: ITB

Nyilvános a Grooveshark furcsa üzletpolitikája

Még 2010 nyarán indított pert a Grooveshark zeneszolgáltató ellen a Universal Music Group szerzői jogok megsértése miatt, ám a perben nyilvánosságra hozott iratok más gyakorlatokra is rámutattak.

A Grooveshark streaming zenei szolgáltatása csupán annyiban különbözik a most népszerű Spotify és Rdio szolgáltatásoktól, hogy adatbázisát a felhasználók alakítják. Akárcsak a tárolásra és megosztásra alkalmas szolgáltatásoknál, elviekben a szolgáltató nem felel a feltöltött tartalmakért, de a jogtulajdonos kérésére el kell távolítania azokat, amennyiben szerzői jogot sértenek. A Universal Music szerint azonban a cég nem csupán lehetővé tette a kiadó által képviselt előadók dalainak feltöltését, de aktívan segített is benne. A kiadó szerint a cég saját alkalmazottai is töltöttek fel dalokat a szolgáltatásba, hogy az minél nagyobb zenei katalógussal rendelkezzen, és míg a felhasználó tevékenység feletti szemhunyás védhető, addig ez már aktív kalózkodásnak minősül.

Jelentős adatbázist építettek (forrás: nickdenardis.com)
Jelentős adatbázist építettek (forrás: nickdenardis.com)

A több mint egy éve tartó per során nem sikerült bizonyítani, hogy a Grooveshark dolgozói aktívan részt vettek volna a tartalmak feltöltésében, azonban a bíróság elé került levelek egy olyan üzleti gyakorlatra hívták fel a figyelmet, amelyet eddig csak sejtettek, de nem tudtak bizonyítani a jogtulajdonosok. A bírósági eljárásban bemutatott belső levelezés szerint a Grooveshark alapítói tudatosan jogsértő tartalmakra építették üzletüket, arra számítva, hogy később sikerül peren kívül megegyezniük a kiadókkal. A Grooveshark elnöke, Sina Simantob által küldött egyik belső levélben leírja, célja, hogy a szolgáltatás minél előbb elérje a 100 millió látogatót, az így megfelelően nagyra nőtt cég már sikeresebben tárgyalhat a kiadókkal. Simantob továbbá azt is szerette volna elérni, hogy a hallgatottsági adatokat, később eladja a kiadóknak.

Simantob nem csupán a cég belső levelezésében tette nyilvánvalóvá szándékait, ezt a stratégiát a befektetők számára is elmagyarázta, mint egy levélben kifejtette, mire a kiadók beperlik a céget, az már elég nagy lesz ahhoz, hogy jobb tárgyalási pozíciót harcoljon ki magának. Az elképzelés az EMI esetében működött is, amely a 2009 nyarán indított pert még az év őszén ejtette és inkább úgy döntött, átalánydíjért licenszeli katalógusát a szolgáltatónak. A Universal Music Group azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és nem volt hajlandó peren kívül megegyezni, jelenleg is 1 milliárd dollár kártérítést követel a cégen. A Grooveshark sem nőtt a kívánt ütemben, 35 millió találattal jóval a korábban kitűzött 100 millió alatt maradt, így tárgyalási pozíciója gyenge a legnagyobb zenei kiadóval szemben. Habár a most nyilvánosságra hozott levelezés nem befolyásolhatja a per menetét, hiszen annak tárgya az, hogy a Grooveshark alkalmazottai töltöttek fel jogvédett tartalmakat, elképzelhető, hogy egy későbbi eljárás alapja lehet.

Az iratok egyértelműen bizonyítják, hogy létezik a gyakorlat, amely szerint cégek a szerzői jogok tudatos figyelmen kívül hagyásával építenek ki szolgáltatást, a későbbi megegyezésre számítva. A Groovesharkkal ellentétben más szolgáltatók, mint a Rhapsody, a Spotify vagy a Google először megegyezésre törekedtek a kiadókkal, igaz a Google engedélyek hiányában is elindította a Google Music-ot. Mivel a Grooveshark esetében valószínűsíthető a rosszhiszemű felhasználás, a cég akár új eljárás elé is nézhet, még akkor is, a mostani per kimenetelétől függetlenül.