Magyarország a válság vége óta elsősorban a foglalkoztatottság javításával ért
el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést – jelzi friss tanulmányában
a McKinsey & Company. A tanácsadó cég ugyanakkor a munkaerőpiaci expanzió
kifulladására figyelmeztet, ugyanis a foglalkoztatottsági ráta gyakorlatilag elérte
a nagy európai gazdaságokét (körülbelül 45 százalék), míg a ledolgozott munkaórákat
tekintve a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak (hazánkban évi 1 760 óra,
míg Nyugat-Európában ez évi 1 592 óra).
A következő periódusban ezért a termelékenység javítására kell összpontosítani,
ugyanis a ledolgozott munkaóránként előállított teljesítmény Magyarországon jelentősen
elmarad a nyugati országok szintjétől: az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv
államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) több mint négyszer olyan hatékonyak.
A termelékenység és a tartós gazdasági fejlődés érdekében Magyarország számára
prioritás a gazdaság digitalizációjának felgyorsítása – állítják az elemzők. Szerintük
a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is megdobhatja a hazai GDP-t,
amennyiben Magyarország képes volna kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált.
Utóbbi feltételezéssel élve a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra
emelkedne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Ez az arány egyébként
minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben. Gyorsítás nélkül
mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ára ugyanakkor
drámai: durva versenyképességi hátrányt okozna, amelynek következtében nem csupán
a digitalizációban élenjáró skandináv és Benelux államoktól, hanem a saját régiónktól
is leszakadhatunk.
Az oktatásra is figyelni kell |
---|
Ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitális éllovas országokhoz,
számos területen kell előrelépni. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő oktatási és
képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt.
A kritikus gondolkodás és problémamegoldás, másokkal való kommunikáció, csapatban
történő munkavégzés a jövőbeni elhelyezkedés zálogai – állapítják meg a tanulmány
szerzői. Az oktatási rendszer abban is segíthet, hogy több informatikát, matematikát
vagy természettudományt végzett hallgató lépjen ki a munkaerőpiacra, illetve megfelelő,
az automatizáció miatt szükségessé váló átképzési lehetőségeket biztosít.
|
Bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint a digitális éllovasok
esetében, vagy akár az EU öt legnagyobb országában (Franciaország, Németország,
Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ugyanakkor már most érezhető
a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1
százalékkal nőtt a digitális gazdaság, míg a nem-digitális ág évi 2,2 százalékkal.
A tanácsadó iparáganként kiszámolta a digitalizáció mértékét mérő indexet. Egyes
iparágakban Magyarország a régiós versenytársakat előzi a digitalizáció mértékét
tekintve (például üzleti szolgáltatások, közszolgáltatások), míg más szektorokban
hazánk elmarad a többi kelet-közép-európai országtól, például a feldolgozóipar
és a közüzemi szolgáltatások terén.
A tanulmány szerint a digitalizáció jelentős hatásokkal járhat a munkaerőpiacon.
Az automatizáció gyakorlatilag minden munkakörnél ki fogja tudni váltani a feladatok
egy részét, már a ma létező technológiák segítségével is, persze eltérő mértékben.
Ez különösen igaz a kiszámítható fizikai munkát igénylő feladatokra (amelyek 75
százaléka automatizálható), vagy éppen az adatgyűjtést és -feldolgozást igénylő
foglalkozásokra (ezek közel 70 százalékban automatizálhatók). Ugyanakkor a jelenlegi
munkaerő-hiányos gazdasági környezetben az automatizált folyamatok hatékonyabbá
teszik a cégek működését, például a feldolgozóiparban.
A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és
középvállalatok működésében a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen
digitális megoldások. Például a magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási
szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék. A közösségi
médiumok használata is elmarad az éllovasoktól: a magyar vállalkozások negyede
él ezekkel a marketingeszközökkel, míg az éllovasoknál a cégek fele.
„Magyarország jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb fokozatba kapcsolja
a digitális transzformációt” – véli Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodavezető
partnere. Szerinte érdemes kihasználni a jelenlegi növekedési lendületet, kedvező
gazdasági klímát, a Magyarországon és a régióban elérhető szakemberállományt,
a digitális infrastruktúra fejlettségét, ez utóbbiban ugyanis nem maradunk el
a legjobbaktól. Hozzátette: a sikeres digitális átalakulásban az egyénnek, a vállalkozásnak
és az államnak egyaránt megvan a maga szerepe. Az állam az oktatás és képzések
korszerűsítése és a kkv-k digitalizációjának elősegítése mellett az élethosszig
tartó tanulás szemléletének terjesztésével, valamint a közszolgáltatások és a
közigazgatás digitalizációjával adhat lendületet a változásoknak és készítheti
fel rájuk a társadalmat.