Tekintsük akkor át a stációkat. Először az jött ki, hogy mindenki 150 Ft-ot fizetne
egy gigabájt adatforgalomért. Ez elég durva, tekintve, hogy Magyarországon 1 és
100 GB határok közötti a letöltés (!) egy előfizetésen és havonta.
Itt jön rögtön az a kérdés, hogy a letöltés és a forgalom az nem ugyanaz, nemcsak
a feltöltés a forgalom másik komponense, hanem a letöltés közben is van felfelé
(a szolgáltató felé) irányuló adatmozgás. Továbbá mi van akkor, amikor az okostelefon
wifi-hotspotként megosztja a mobilinternet-kapcsolatát? Ezekre a technikai kérdésekre
azóta sem jött technikai válasz, csak jogi.
De legyen az átlag 10 GB/hónap letöltés. (Benne videók nézése, Skype-olás és
filmletöltés – minden háztartásban előfordul.) Ez tehát havi 1500 Ft (18000 Ft-év)
lett volna minden háztartásban, eddig mindenki el tudott számolni fejben, és ettől
ment föl mindenkinek az agyvize (főleg azé, aki ennek többszörösét tölti le havonta).
Jött az a gondolat, hogy hogy ha ennyibe kerül, akkor csökkenteni fogjuk az internetezést,
és ez nagyon nem illik az „információs társadalom kiszélesítése”, a „digitális
írástudás” és „szélessávot minden háztartásba” fogalmakhoz. Ha pedig rosszabbodnak
az internethez való hozzáférés körülményei, az egy nagyon alapvető életminőség-komponens
romlását jelenti, az online média esélyeit csökkenti, és az online szolgáltatások
szinvonalát is süllyeszti.
Ez a két gondolat űzött olyan tömegeket is az utcára október 26-án vasárnap (a
Hősök Terére Budapesten), amelyek eddig nem voltak jelen a tüntetéseken. Felszólították
a kormányt, hogy 48 órán belül vonja vissza a törvényjavaslatot. Amelyet azért
addig már finomítottak: maximálták az összeget magánszemélyenként havi 700, cégenként
havi 5000 Ft-ra forgalomtól függetlenül. Ez megoldotta a technikai kérdéseket,
bár az összegekből számítható 4,67 GB/hó forgalom a magánszemélyek durván lefelé
becsült átlagánál is sokkal kisebb, a 33,33 GB/hó céges forgalom a népes kkv-tábornak
rendkívül sok, a 100 főnél nagyobb vállalkozásoknak meg nevetségesen kevés.
Nyilván a kormány nem reagált az időkorlátra, de a keddre meghirdetett tüntetés
mindenképpen lezajlott volna. Így viszont a mintegy százezer budapesti aktív résztvevő
terven felül, de békésen, és a rendőrség valóban professzionális toleranciája
mellett átvonult a Várba. Az erről (és a Fidesz-székhéz vasárnapi, számítógéppel
való megdobálásáról) szóló képek bejárták a teljes világsajtót, a polgári ellenállás
jelképévé vált az ég felé tartott, bekapcsolt okostelefon. (Megkapóan hatásos
a kéken csillogó fénypontok tömege.)
A jelszavak között a demokrácia és a sajtószabadság lerombolása éppúgy szerepelt,
mint az illiberális kormány minden határon túli pénzéhsége.
Még egy finomítás érkezett: az adót nem a felhasználóknak, hanem a szolgáltatóknak
kell megfizetni, magánelőfizetésenként 700, céges előfizetésenként 5000 Ft-ot
havonta. Ettől meg a kicsi és a nagy szolgáltatók – és a teljes it-szektor horgadt
fel. A kis szolgáltatók azért, mert tönkremennek, a nagy szolgáltatók azért, mert
a tőlük elvárt óriási összegek tényleg a nullára csökkentik a nyereségüket, akkor
meg minek működjenek itt egyáltalán. Az it-szakma az interneten alapuló összes
tevékenység csökkenő jövedelmezősége miatt háborodott fel – meg is fogalmaztak
és el is juttattak egy nyílt levelet a kormány illetékeseinek. (Ők voltak: Christopher
Mattheisen vezérigazgató, Magyar Telekom; Christopher Laska vezérigazgató,Telenor; Diego Massida vezérigazgató, Vodafone; Severina Pascu ügyvezető igazgató, UPC; David McGowan vezérigazgató, Invitel; Ryszka Sambor ügyvezető, Digi; Kövesi Gabriella elnök, Hírközlési Érdekegyeztető Tanács; Laufer Tamás elnök, Informatikai Vállalkozások
Szövetsége; Lerch Attila elnök, Inforum; Turányi Gábor képviselő, Magyar Kábeltelevíziós
és Hírközlési Szövetség; Kéry Ferenc elnök, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség; Martos Balázs elnök, Internet Szolgáltatók Tanácsa; Kis Ervin Egon elnök, Szövetség
az Elektronikus Kereskedelemért.)
Mindeközben a mértékadó külföldi (amerikai, német, angol stb.) források eddig
soha nem látott negativitással nyilatkoztak a magyarországi fejleményekről: a
demokrácia romlásba dőléséről és a sajtószabadság további csökkenéséről, az EU
digitális előirányzatainak semmibe vevéséről. Tényleg mindenki, magánszemély,
cégvezető, pártpolitikus és kormánytisztviselő egyaránt, biztos abban, hogy ha
a szolgáltatónak újabb adót kell fizetnie, akkor azt át fogja hárítani a fogyasztókra
vagy közvetlenül, vagy egyéb költségek formájában, bevallottan, vagy rejtve.
Október 31-én reggel pedig a miniszterelnök bejelentette: mivel a kommunikációs
adó kiterjesztését nagy tömegek értelmezték internetadóként, ezért ebben a formában
ezt a törvényjavaslatot nem fogja tárgyalni az Országgyűlés. 2015. januárjában
társadalmi vitát követően fog újra napirendre kerülni.
Itt tartunk most, Halloween délutánján.