Több oka is lehetett annak, hogy visszavonták az „internetadó” törvénytervezetét. Az idézőjelek pedig azért indokoltak, mert tulajdonképpen végig nem is internetadóról volt szó, hanem a telekommunikációs adó kiterjesztéséről. Ezt pedig januárban újra fogjuk tárgyalni. Mi, a nép és a kormány.
Tekintsük akkor át a stációkat. Először az jött ki, hogy mindenki 150 Ft-ot fizetne egy gigabájt adatforgalomért. Ez elég durva, tekintve, hogy Magyarországon 1 és 100 GB határok közötti a letöltés (!) egy előfizetésen és havonta.
Itt jön rögtön az a kérdés, hogy a letöltés és a forgalom az nem ugyanaz, nemcsak a feltöltés a forgalom másik komponense, hanem a letöltés közben is van felfelé (a szolgáltató felé) irányuló adatmozgás. Továbbá mi van akkor, amikor az okostelefon wifi-hotspotként megosztja a mobilinternet-kapcsolatát? Ezekre a technikai kérdésekre azóta sem jött technikai válasz, csak jogi.
De legyen az átlag 10 GB/hónap letöltés. (Benne videók nézése, Skype-olás és filmletöltés – minden háztartásban előfordul.) Ez tehát havi 1500 Ft (18000 Ft-év) lett volna minden háztartásban, eddig mindenki el tudott számolni fejben, és ettől ment föl mindenkinek az agyvize (főleg azé, aki ennek többszörösét tölti le havonta). Jött az a gondolat, hogy hogy ha ennyibe kerül, akkor csökkenteni fogjuk az internetezést, és ez nagyon nem illik az „információs társadalom kiszélesítése”, a „digitális írástudás” és „szélessávot minden háztartásba” fogalmakhoz. Ha pedig rosszabbodnak az internethez való hozzáférés körülményei, az egy nagyon alapvető életminőség-komponens romlását jelenti, az online média esélyeit csökkenti, és az online szolgáltatások szinvonalát is süllyeszti.
Ez a két gondolat űzött olyan tömegeket is az utcára október 26-án vasárnap (a Hősök Terére Budapesten), amelyek eddig nem voltak jelen a tüntetéseken. Felszólították a kormányt, hogy 48 órán belül vonja vissza a törvényjavaslatot. Amelyet azért addig már finomítottak: maximálták az összeget magánszemélyenként havi 700, cégenként havi 5000 Ft-ra forgalomtól függetlenül. Ez megoldotta a technikai kérdéseket, bár az összegekből számítható 4,67 GB/hó forgalom a magánszemélyek durván lefelé becsült átlagánál is sokkal kisebb, a 33,33 GB/hó céges forgalom a népes kkv-tábornak rendkívül sok, a 100 főnél nagyobb vállalkozásoknak meg nevetségesen kevés.
Nyilván a kormány nem reagált az időkorlátra, de a keddre meghirdetett tüntetés mindenképpen lezajlott volna. Így viszont a mintegy százezer budapesti aktív résztvevő terven felül, de békésen, és a rendőrség valóban professzionális toleranciája mellett átvonult a Várba. Az erről (és a Fidesz-székhéz vasárnapi, számítógéppel való megdobálásáról) szóló képek bejárták a teljes világsajtót, a polgári ellenállás jelképévé vált az ég felé tartott, bekapcsolt okostelefon. (Megkapóan hatásos a kéken csillogó fénypontok tömege.)
A jelszavak között a demokrácia és a sajtószabadság lerombolása éppúgy szerepelt, mint az illiberális kormány minden határon túli pénzéhsége.
Még egy finomítás érkezett: az adót nem a felhasználóknak, hanem a szolgáltatóknak kell megfizetni, magánelőfizetésenként 700, céges előfizetésenként 5000 Ft-ot havonta. Ettől meg a kicsi és a nagy szolgáltatók – és a teljes it-szektor horgadt fel. A kis szolgáltatók azért, mert tönkremennek, a nagy szolgáltatók azért, mert a tőlük elvárt óriási összegek tényleg a nullára csökkentik a nyereségüket, akkor meg minek működjenek itt egyáltalán. Az it-szakma az interneten alapuló összes tevékenység csökkenő jövedelmezősége miatt háborodott fel – meg is fogalmaztak és el is juttattak egy nyílt levelet a kormány illetékeseinek. (Ők voltak: Christopher Mattheisen vezérigazgató, Magyar Telekom; Christopher Laska vezérigazgató,Telenor; Diego Massida vezérigazgató, Vodafone; Severina Pascu ügyvezető igazgató, UPC; David McGowan vezérigazgató, Invitel; Ryszka Sambor ügyvezető, Digi; Kövesi Gabriella elnök, Hírközlési Érdekegyeztető Tanács; Laufer Tamás elnök, Informatikai Vállalkozások Szövetsége; Lerch Attila elnök, Inforum; Turányi Gábor képviselő, Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség; Kéry Ferenc elnök, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség; Martos Balázs elnök, Internet Szolgáltatók Tanácsa; Kis Ervin Egon elnök, Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért.)
Mindeközben a mértékadó külföldi (amerikai, német, angol stb.) források eddig soha nem látott negativitással nyilatkoztak a magyarországi fejleményekről: a demokrácia romlásba dőléséről és a sajtószabadság további csökkenéséről, az EU digitális előirányzatainak semmibe vevéséről. Tényleg mindenki, magánszemély, cégvezető, pártpolitikus és kormánytisztviselő egyaránt, biztos abban, hogy ha a szolgáltatónak újabb adót kell fizetnie, akkor azt át fogja hárítani a fogyasztókra vagy közvetlenül, vagy egyéb költségek formájában, bevallottan, vagy rejtve.
Október 31-én reggel pedig a miniszterelnök bejelentette: mivel a kommunikációs adó kiterjesztését nagy tömegek értelmezték internetadóként, ezért ebben a formában ezt a törvényjavaslatot nem fogja tárgyalni az Országgyűlés. 2015. januárjában társadalmi vitát követően fog újra napirendre kerülni.
Itt tartunk most, Halloween délutánján.
