Technology

Adat hihetetlen mennyiségben (Forrás: blog.mcpc.com)
Adat hihetetlen mennyiségben (Forrás: blog.mcpc.com)
Forrás: blog.mcpc.com

Adattal terhelt felhők

A számítási felhőben zajló adatforgalom 2015-ben világszinten eléri a 4,8 zettabájtot, és a teljes adatközponti forgalom több mint egyharmadát teszi majd ki az évtized közepére. A Cisco Global Cloud Index (2010 – 2015) tanulmányának becslései szerint a számítási felhők forgalma az évtized közepére 1,6 zettabájtra, azaz a tavalyi forgalom tizenkétszeresére nő.

Az adatközpontok globális forgalma az előrejelzés szerint 2015-re a négyszeresére, 4,8 zettabájtra nő majd (1 zettabájt 1021 bájt). Napjainkban a számítási felhőkhöz kapcsolódó adatforgalom az adatközpontok összforgalmának mintegy 11 százalékát teszi ki, ez az arány 2015-ben meghaladja majd a 33 százalékot. Az adatközpontok forgalmának túlnyomó többségét ugyanakkor nem a végfelhasználók generálják, hanem maguk az adatközpontok és a felhő. Ez a forgalom döntően olyan műveletekből származik – például biztonsági mentések és másolások – amelyek jellemzően láthatatlanok a végfelhasználók számára.

Adat hihetetlen mennyiségben (Forrás: blog.mcpc.com)
Adat hihetetlen mennyiségben (Forrás: blog.mcpc.com)

2010-ben világszinten a számítási felhők az adatközpontok forgalmának mindössze 11 százalékát generálták, ez havonta 11, évente 130 exabájtot tett ki. 2015-re ez az érték 34 százalékra növekszik, így havonta 137 exabájt, éves szinten pedig 1,6 zettabájt írható majd a felhők számlájára a teljes adatközponti forgalomból. A felhő alapú szolgáltatásokra való áttérés következtében a számítási felhők adatforgalma kétszer gyorsabb ütemben növekszik globálisan, mint az adatközpontoké.

A hagyományos adatközpontokhoz képest a felhő alapú adatközpontok jellemzői a megnövelt teljesítmény, jelentősebb kapacitás és könnyebb kezelhetőség. A hardverek és szoftverek konszolidációja, a nagyobb automatizáltság, valamint az integrált biztonsági megközelítés lehetővé tételében pedig a virtualizált kiszolgálók jelentik a fő hajtóerőt.

A felhőalapú rendszerek használatára való felkészüléshez több jellemzőt is figyelembe vettek: a széles sáv elterjedtségét, az átlagos feltöltési és letöltési sebességet, valamint az átlagos késleltetést. Összességében elmondható, hogy minden vizsgált régió – az ázsiai és csendes-óceáni térség, a Közel-Kelet, Nyugat-Európa, Közép- és Kelet-Európa, Latin-Amerika és Észak-Amerika – felkészült már az olyan alapvető felhőalkalmazásokra, mint a közösségi hálózatok működtetése és a webkonferenciák. Az eggyel magasabb szintű alkalmazások, például a nagy felbontású (hd) videofolyam és videochat tekintetében az ázsiai és csendes-óceáni térség, Nyugat-Európa, Közép- és Kelet-Európa, valamint Észak-Amerika rendelkezik a szolgáltatások biztosításához szükséges hálózati képességekkel.

Egyetlen régiót sem találtak azonban teljes mértékben képesnek az olyan fejlett felhőalkalmazások támogatására, mint a hd-minőségű videokonferenciák és fejlett játékalkalmazások. Ugyanakkor egyes országok – például Dél-Korea, Japán és Dánia – már most elérik a szükséges szintet.