Technology

28_Bud_Terence_420
Forrás: -

Vastag, vékony és zéró kliens

Több hardverlehetőséget is kínál az asztali környezetek virtualizációja. A választás azonban alapvetően befolyásolhatja a későbbi élményt.

Ahogy a szerverek virtualizációja egyre több helyen bizonyítja előnyeit, úgy gondolkodhatnak el mind többen azon is, hogy a technológiát kiterjesszék a munkaállomásokra is. Az asztali gépek virtualizációja (virtual desktop infrastructure, vdi) kapcsán számos különféle szoftveres opció, protokoll közül lehet választani, de előbb-utóbb választ kell adni egy ennél alapvetőbb kérdésre is: milyen hardveren futtassuk a virtuális desktopot?

 


Fogyókúra előtt

Virtuális asztali gépek futtatására használhatunk vékony klienseket, zéró klienseket, intelligens klienseket – hogy a táblagépeket és az egyéb mobileszközöket ne is említsük. A vékony kliensek és a más karcsúsított gépek csak minimális feldolgozást végeznek; ehelyett hálózaton kapcsolódnak egy központi szerverre, amely elvégzi a munkát. Alapvetően ebben különböznek a vastag kliensektől, amelyek a végponton maguk végzik el a legtöbb feldolgozási (számítási) feladatot.

Vastag kliensek is használhatók asztalvirtualizációra. Mivel a vastag kliens voltaképpen vékonykliens-szoftvert futtató normál pc, általa nem lehet csökkenteni a hardverköltségeket és továbbra is szükség van a végpontokon futó szoftverekre. Ilyen esetekben nem, vagy csak korlátozottan jelentkeznek a vdi egyéb előnyei. Áramfogyasztása magasabb, mint a vékony klienseké. Merevlemeze és csatlakozási lehetőségei miatt kevésbé biztonságos, karbantartása és felügyelete is költségesebb. Ezt csak részben képes ellensúlyozni, hogy hardverhiba esetén van esély a javításra. A vékonyklienseket általában egyszerűbb cserélni, mint javíttatni.

 

Vékony kliensek

Ha vékony klienseket használunk a vdi hardvereként, akkor a virtuális asztali gépek az adatközpontban működnek, a kliens pedig a távoli szerverek terminálja. Ezeket a gépeket általában egyszerűbb telepíteni, megkönnyítik az alkalmazások elérését. Javítják a biztonságot is: a távoli szerver professzionális infrastruktúra, és a központi felügyelet is robusztusabb a hagyományos rendszerénél.

A vékony kliensek alapvetően kicsik és egyszerűek – vékonyak, ugye. Minél több és minél fejlettebb funkciót adunk hozzájuk, annál drágábbak. Amikor az elérhető modellek közül választunk, gondolkodjunk el azon, hogy tényleg szükségünk lehet-e 3d megjelenítési képességekre, videokonferenciára vagy éppen több monitor támogatására. De figyelembe kell venni a megjelenítési (remote display) protokollt is, és hogy milyen grafikus számítási teljesítményt tud kínálni a központi szerver.

Azon túl, hogy olcsó és egyszerű, a vékony kliens egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy lehetővé teszi a központi felügyeletet. Ennek részeként például automatikusan lehet hasonló konfigurációjú kliensek egy csoportjára azonos szabályokat, jogosultságokat megszabni, ami mindenképpen egyszerűbb, mint egyesével beállítani minden gépet. Az ilyen egyszerű hardver előnye az is, hogy a távoli fiókokban, telephelyeken dolgozó, esetleg kevésbé képzett informatikusok is könnyen boldogulnak vele.

 

Zéró kliensek

Ezeken az eszközökön semmilyen adatot nem tárolnak és semmilyen konfigurációt nem igényelnek. Újabban a legnagyobb nevek is gyártanak ilyeneket: Dell (Wyse), Fujitsu, HP.

Előnyei, hogy még olcsóbba(n beszerezhető)k, mint a vékony kliensek, még kevesebb energiát fogyasztanak és egyszerűbb a licencek menedzsmentje. Ugyanakkor nem feltétlenül igaz, amit a gyártók sokszor állítanak, hogy tudniillik a zéró kliensek egyáltalán nem igényelnek felügyeletet vagy karbantartást. Ráadásul ezek sokszor egyedi, nem szabványos hardverek, így fennáll a gyártói elköteleződés veszélye.

Egyéb hardveropciók

A mind nagyobb mobil sávszélességnek és a javuló megjelenítőknek köszönhetően a táblagépek is alkalmasak lehetnek virtuális asztali környezet futtatására. Különösen vonzó lehet ez az opció a nagyon mobil munkaerő és a felsővezetők számára. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a táblagépekkel nem használható egér, a futtatni kívánt alkalmazások pedig nem mindig kezelhetők jól érintőképernyőről.

Leselejtezésre ítélt régi pc-ket is fel lehet használni vékony kliensként. Ezzel pénzt is meg lehet takarítani, és még a környezetet is védjük. De ha az újra hadrendbe állított számítógépek túl öregek, akkor annak a teljesítmény és a megbízhatóság látja a kárát.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a vdi-kliensek sávszélességigényét. (Nem biztos, hogy az öreg gépekhez kapunk gigabites hálózati csatolót. – a szerk.) Jó előre ki kell számolni, milyen tárolási-mentési terhelést jelentenek a virtuális asztali gépek.

 

Cipőt a cipőboltból

A vdi alkalmazását azonban jól meg kell gondolni – figyelmeztetnek szakértők. A valós (de esetenként csak képzelt) előnyök kimondottan vonzóvá teszik, pedig ez sem alkalmas minden kliensprobléma megoldására.

Rögtön tisztázni kell például, hogy a vdi nem egyenlő az alkalmazások távoli elérésével. A szigorú definíció szerint a vdi teljes operációs környezetet jelent távoli szerveren futtatva, amelyet hálózati kapcsolaton keresztül ér el a klienseszköz. Ebben a környezetben a felhasználó bármilyen alkalmazást telepíthet és a távoli desktopot bármilyen eszközről elérheti. Ebből a szempontból jóval több, mint a távoli alkalmazáselérés, amit például a Citrix XenApp kínál.

A felhasználót függetlenítjük a hardvertől, de ettől még mindenkinek saját virtuális gépe van a szerveren, amelyet egyénileg kell konfigurálni és menedzselni. Be lehet vezetni csoportszabályokat, de a vdi egyáltalán nem arról szól, hogy mindenki ugyanazt csinálja.

Nem szabad a vdi-t nem a megfelelő problémák orvoslására alkalmazni. Fő célja az, hogy a felhasználó bármelyik klienseszközről bejelentkezve a saját munkakörnyezetében találja magát, ne legyen egyetlen géphez kötve. De nem feltétlenül sokkal olcsóbb, mint a hagyományos környezet. Ha nem tudjuk kimutatni a költségmegtakarítást, akkor valószínűleg nincs is.