Technology

20_CRW_4858_420px
Forrás: -

Üzleti intelligencia és versenyképesség

Az üzleti siker egyik alaptézise a versenyképesség, amit ha esik, ha fúj, legalábbis fenn kell tartani. Válságban a versenyképességnek megnő a jelentősége, s mindenhol azt nézik, mivel lehetne támogatni. Nos, például üzleti intelligencián alapuló analitikával.

 

 

Kockázatosabbá, kiszámíthatatlanabbá vált a világ, s ilyen körülmények között előtérbe kerül a versenyképesség. Ennek fokozása és a belső folyamatok hatékonyságának növelése érdekében mindennapos gyakorlattá vált a modern analitikus és döntéstámogatási technológiák használata. A piaci versenytársak nyomása mellett a tulajdonosok és a szabályozó hatóságok is arra késztetik a szervezeteket, hogy fokozott mértékben rendelkezzenek pontos és részletes információkkal. Ezeknek az igényeknek a kielégítése viszont egyre több feladatot jelent a vállalatoknak.

 

A vállalatok azonban analitikával enyhíteni tudják a gondokat. A felhasználóknak egyre inkább olyan információkra van szükségük, amely a saját szervezetükben betöltött szerepkörük és beosztásuk kontextusára szabott. Ez a gyártókat több és kifinomultabb analitikus alkalmazás kifejlesztésére ösztönzi. Mélyreható elemzéssel ugyanis optimalizálni lehet az adóbehajtást éppen úgy, mint szegmentálással jobban megismerni az ügyfeleket és ezzel számukra többletértéket kínálni. A költségcsökkentést is ésszerűbbé lehet tenni analitikával, ugyanis az általános visszavágás helyett az elemzések kritikusnak mutatott területein kell csak beavatkozni – hangzott el a közelmúltban megrendezett SAS Fórumon.

 

 

Közösségi média

 

Az üzleti analitikai alkalmazások piacán jelenleg azok a megoldások számítanak a legnagyobb újdonságnak, amelyek kiaknázzák a közösségi médiában rejlő lehetőségeket, illetve mobileszközökön is elérhetővé teszik az intelligens lekérdezéseket. Ugyanakkor hazánkban a fő fókuszterületek továbbra is a kockázatkezelés, a teljesítménymenedzsment és a marketingmenedzsment.


 

A közösségi média ma már megkerülhetetlen tényező egy vállalat életében. Ezen a területen világszerte az it-cégek járnak az élen, őket a pénzintézetek követik. Az egyik legnagyobb újdonságot az jelenti, hogy megszűnik az információs aszimmetria az ügyfél és a vállalat között, s komoly tényezővé válik a véleményvezérek befolyásoló szerepe – ez egyszerre jelenthet lehetőségeket és fenyegetettségeket. A közösségi médiából nyerhető adatok marketingszempontból igazi kincsnek számítanak, ugyanis kiváló minőségűek, mivel többnyire valósak és önkéntesen publikáltak. E szöveges adatok – ma már elérhető – elemzése jelenti a jövőt, bár strukturálatlanságuk miatt hatalmas feladat a feldolgozásuk. Kihívást jelent a gyors döntéshozatal és a rövid reakcióidő szükségessége is.

 

Az ugyancsak újdonságnak számító mobil bi-alkalmazások legnagyobb előnye, hogy új felhasználói réteg is csatlakozhat az analitika nyújtotta előnyök világához. Egyszerű lekérdezések formájában ugyanis a legfontosabb döntéstámogató információk akár az irodán kívül is elérhetők a segítségükkel. Mindez pedig a versenyképességet növelő tényező.

 

Nem könnyű azonban a bi-eszközök és -módszerek széles palettájáról kiválasztani a legjobbat. Az üzleti intelligencia alkalmazásával kapcsolatos stratégia meghatározásához alaposan ismerni kell az üzleti-technológiai trendeket és az iparágspecifikus alkalmazási gyakorlatot, a megfelelő eszközök kiválasztásához pedig széles körű piaci ismeretekre van szükség. Ugyanakkor a projektek sikeres kivitelezése során üzleti, technológiai és szervezeti problémák egyformán előfordulhatnak.

 

 

Adatminőség

 

Szakértők szerint az adatminőség gyengesége fenyegeti leginkább a bi-projektek sikerét. Már az adattárházak kezdeti kialakításakor világossá vált, hogy az operatív vállalati rendszerekben gyakran hibás, hiányos vagy inkonzisztens adatok találhatók. Jellemző továbbá az is, hogy az adatminőség eszközeit kötegelt módban és elkülönülten használták.

 

Általában is igaznak tekinthető az a tapasztalati megfigyelés, hogy az operatív adatok csak annyiban helyesek, amennyiben éppen megfelelnek az operatív rendszerek folyamatos működéséhez. Ez az adatminőségi hiányosság nem okoz gondot a napi működésben, azonban amikor az adatok vállalati döntéshozatalban való újrafelhasználása a kérdés, akkor az ilyen hiányosság már komoly problémákat jelenthet.

 

Figyelemre méltó, hogy az adatminőség gyengeségét leginkább adatbányászati technikákkal lehet felfedni, és magában az adattisztításban is használhatók adatbányászati módszerek. Ennek ellenére itt is igaz, hogy a megelőzés lényegesen olcsóbb, mint az utólagos kezelés.

 

 

A közszférában is

 

A közszférában, például az egészségügyben is óriási lehetőségek rejlenek az adatokon alapuló, megbízható összefüggések feltárásában, illetve a döntéshozatal hatékony támogatásában.

 

Az egészségügy anyagi helyzetét érintő aggodalmak, a számos más országban is zajló viták az öregedő társadalom ellátásának problémájáról, és a folyamatos egyeztetések az egészségügy megreformálásáról nyilvánvalóvá tették, hogy hosszú távon azok a rendszerek lehetnek sikeresek, amelyek a változó környezetre gyorsan és stratégiai módon tudnak reagálni. Ennek következtében az egészségügyben is soha nem látott mértékű igény mutatkozik az adatokon alapuló, megbízható összefüggések feltárására, a döntéshozatal hatékony támogatására. Ezekhez elengedhetetlen a magas szintű analitika használata.

 

A valóság azonban az, hogy a közszférában még nemigen megszokott dolog az üzleti intelligencia használata, holott több lehetőség volt ilyen projektek indítására. Ennek oka, hogy ez a szektor a versenyszférától még mindig eltérően működik, s nincs igazán kiforrott gyakorlata az információvagyon hasznosításának. A stratégiai célrendszer követéséhez, a szervezeti vagy egyéni motivációs rendszerhez nem vagy csak részben használják a nyilvántartások adatait. Például a felsőoktatási integrációban nem egységesítették a folyamatokat az egyesített szervezetekben, s az adatszolgáltatási kötelezettség jogi háttere sem rendezett.