Technology

22_BYOD_420
Forrás: -

Saját mobillal, okosan

Előrejelzések szerint két-három éven belül a saját mobilkészülékek használata lehet az általános gyakorlat a legtöbb vállalatnál. Felmérések szerint már jelenleg is az alkalmazottaknak kétharmada veszi igénybe saját eszközeit a napi munkában úgy, hogy azokról a céges hálózathoz és vállalati adatokhoz is hozzáférnek.

Elképesztő mennyiségű végfelhasználói eszközt juttat az emberek birtokába a mobilmánia, a legkülönfélébb variációkban. Ennek eredményeként a cégek alkalmazottai természetesnek veszik, hogy saját mobiljaikat is bevonják a napi munkába. Különböző felmérések szerint a vállalatok 50–70 százaléka hajlandó szentesíteni ezt a gyakorlatot, nem kis fejfájást okozva ezzel az informatikai részlegnek, mert a jelenség komoly hatást gyakorol a vállalatok saját it-erőforrásainak menedzselésére.

A szakértők által byod-nak (bring your own device-nak) nevezett jelenség előnye, hogy lehetővé teszi a munkavállalóknak a hatékony és mobil munkavégzést, s ezáltal nő a cégek hatékonysága is. Szabályok nélkül azonban a byod komoly károkat okozhat a vállalatoknak: elveszíthetik az ellenőrzést az it-rendszerük és annak használói fölött, így a biztonság és az érzékeny adatok kérdésköre kiemelt szerephez jut.

 


 

 

Parancsolatok

Ahol még nem tudatos az adaptálás, ott jó, ha megfontolják a következő szempontokat a jelenség kezelésére.

– Biztonság. A vállalati hálózatra kapcsolódó személyes eszközök sérülékenyek, így nehezebb elérni, hogy kizárólag a cég tűzfalain belül működjenek.

– Megfelelés a hatósági előírásoknak. Számos olyan szervezet létezik, amelynek hatósági szabályoknak kell megfelelnie. Ennek nehéz eleget tenni, ha a legkülönfélébb mobileszközök működnek a tűzfalon belül és kívül.

– Felügyelet. Nehézséget jelent, hogy az it-részlegnek sokféle eszközt kell menedzselnie egyetlen, szabványos eszköz helyett, amely már eleve a szükséges szoftverekkel feltöltve kerül a felhasználóhoz. Beleértve természetesen a vírusirtókat, a hozzáférés-kezelést stb. Saját eszköz használatakor a szoftverek frissítése sem mindig oldható meg központilag.

– Támogatás. A byod hatalmas kolonc a helpdesk nyakán, mivel az ügyfélszolgálati munkatársaknak tudniuk kell kezelni a használatban lévő eszközök problémáit.

– Erőforrások. Az eszközök menedzselése időigényes, s tovább feszíti a már egyébként is túlterhelt it-részleg teljesítőképességének határait.

– Költségek. Az idő pénz, tartja a mondás, s ez igaz az informatikai-fenntartási részleg munkatársainak a munkájára is. A mobileszközök támogatása, frissítése, megfeleltetése a szabályozóknak jelentős többletköltséget okoz.

 

Nem csökkenő növekedés

Semmi jel nem mutat arra, hogy a közeljövőben csökkenne a mobileszközök használatának terjedési sebessége. Egyedül az Apple 17 millió iPadet szállított 2012 harmadik negyedévében, ami éves szinten 84 százalékos növekedésnek felelt meg. Az ABI Research prognózisa szerint 2015-re 7,4 milliárd mobileszköz lesz világszerte forgalomban, s ehhez további 1,2 milliárd okostelefon jön a rákövetkező öt esztendőben.

A fő ürügy

Azok a vállalatok, amelyek még ódzkodnak a magáneszközök használatának engedélyezésétől, szinte kivétel nélkül biztonsági okokra hivatkozva tartják távol magukat. Pedig ahol megfelelő mobileszköz-menedzsment működik a készülékek felügyeletére, ott kellő kontroll mellett engedélyezhető a magántulajdonú eszközök, mobiltelefonok vagy éppen tabletek használata a vállalati infrastruktúrában. Természetesen a felügyeletnek eleve ki kell terjednie a vállalati tulajdonú mobileszközökre – a legjobb, ha a cégek az egységes vállalati kommunikáció keretében a többi csatornához integrálják az összes mobilt.

Az adatvédelem keretében titkosítani kell a kommunikációt, legyen lehetőség a felügyelt eszközök zárolására, végső esetben szükségessé válhat a fájlok távoli törlése is. Magántelefon esetében megoldható, hogy csak a céges adatokat töröljék.

Olyan riasztási és értesítési funkciók sem ártanak, amelyek révén jelentések készíthetők a megfelelőségi előírások teljesítésének támogatására. Az egyszerűségre is figyelni kell: a felügyeleti feladatokat például a vezeték nélküli eléréssel, automatikusan lehessen regisztrálni, akár egy könnyen használható webes konzolon. Az csak természetes, hogy az illetékesek ráláthatnak a szervezet hálózatához kapcsolódó eszközökre, valamint nyomon követhetik a cégen belüli mobileszközöket, illetve a felhasználók tevékenységét.

Az alkalmazottaknak sem kell aggódniuk a biztonság miatt: a vállalati fájl- és alkalmazástáron keresztül biztonságosan férhetnek hozzá a munkájukhoz szükséges alkalmazásokhoz és dokumentumokhoz. Egy speciális portál segítségével pedig megkereshetik, illetve zárolhatják is az esetlegesen elveszített vagy ellopott mobiltelefonjaikat.

 

Infrastruktúra

Fontos a korrekt infrastruktúra kiépítése is. Ebben a vállalatoknak olyan stratégiát kell kialakítaniuk, amely megfelel méretüknek, igényeiknek, továbbá olyan stabil és sokoldalú wlan-t kell kiépíteniük, amely megkönnyíti a magán-mobileszközök adaptálását.

Szakértők szerint a wlan-hálózat kiépítésének első lépése, hogy növelni kell a wifi-lefedettséget. A gyakorlatban ez úgy valósulhat meg, hogy a cég több vezeték nélküli hozzáférési pontot (ap-t) telepít a telephely köré. Ahol nem érhető el olyan áramforrás, amelyhez csatlakoztatni lehetne az ap-t, ott poe (power over ethernet) kapcsolók használatával lehet megoldani a problémát, amelyek áramot szolgáltatnak az ap-nak és Ethernet-kábelen adatokat továbbítanak.

Lényeges lépés a problémamentes wifi-kapcsolat megteremtése a felhasználók részére. A wlan-nak meg kell tudnia birkózni a hálózati forgalom jelentős növekedésével, és magasabb sávszélességet kell szolgáltatnia. Ehhez szakértők Gigabit Ethernet technológiát javasolnak a switchekhez, és nagy teljesítményű, vezeték nélküli ap-k telepítését a sebesség és a jeltartomány növeléséhez a hálózat periférikus pontjaiban.