Pörgés nélkül
A bizalom hiánya és a magasnak tartott ár még mindig akadálya a félvezető alapú háttértárolók szélesebb körű vállalati terjedésének.
A bizalom hiánya és a magasnak tartott ár még mindig akadálya a félvezető alapú háttértárolók szélesebb körű vállalati terjedésének.
Hosszú élettartam
Valahol érthető a bizalmatlanság. A merevlemezek mögött évtizedes tapasztalat áll, míg az ssd csak néhány éves technológia. Viszont az adatok nem igazolják a félelmeket. Felmérések szerint az ssd-k meghibásodási rátája nagyságrendekkel kisebb, mint a mágneslemezeké: garanciális élettartamuk alatt átlagosan csak minden kétszázadik félvezető alapú meghajtó hibásodhat meg.
A megbízhatóság persze nagymértékben függ az ssd gyártásánál használt memórialapka és kontroller minőségétől, és fontos megkülönböztetni a fogyasztói termékekbe szánt és a vállalati kategóriájú termékeket, hangsúlyozza Kaszál Norbert. Jellemző érték például, hogy hányszor lehet újraírni egy-egy cellát a chipen. Az otthoni felhasználóknak értékesített ssd-k esetében ez nagyjából 3000 körül van, ami átlagos felhasználás mellett 8–12 évre elegendő. Ezzel együtt a szerverekhez kínált meghajtóknál tízezerszer lehet ugyanabba a cellába írni, vagyis azok messze túlteljesítik az egyszerűbb ssd-kkel szemben támasztott követelményeket. (Teljesen más a cellák mérete és szervezése a „pendrájvokban”, mint az ssd-kben, előbbiekben többször íródnak. – a szerk.) Ezen túlmenően a vállalati meghajtók áramszünet esetén sem vesztik el az éppen írás vagy olvasás közben rájuk bízott adatokat.
Kaszál Norbert, Kingston Technology
A lapkák mellett a
kontroller is sokat számít. Éppen a cellák „kifáradása” miatt fontos, hogy az
adatok lehetőleg egyenletesen legyenek elterítve az ssd-ben. A jó kontroller
nemcsak erről gondoskodik, hanem folyamatosan figyeli a cellákat, és ha az
egyik életciklusának a vége felé jár, oda már nem ír többé adatot. Ugyanakkor
nem kell félni az adatvesztéstől: az írási ciklusának végére jutott cellából is
ki lehet még olvasni az adatokat. (Mind az usb, mind az ssd tárolókban a névleges
kapacitásnál lényegesen több cella van: ezekkel automatikusan gazdálkodik a
kontroller az eszköz élettartama alatt. – a szerk.)
Jól jön a tanács
Nem egyszerű megszüntetni a vállalati felhasználók esetleges információhiányát sem. Ennek egyik lehetséges módja, hogy ingyenesen teszteszközöket bocsátanak a cégek rendelkezésére, így azok saját rendszereikben, valós körülmények között próbálhatják ki, hogy milyen előnyöket tudnak kínálni nekik az ssd-k.
Elkelhet azonban a konkrét tanácsadás is. A felhasználó számára több tényező is lényeges lehet: a szerver minél nagyobb teljesítménye (gyorsasága); kapacitása (például hogy több virtuális szervert tudjon futtatni); és nem utolsósorban energiafogyasztása is. Mivel a különböző szempontok egyidejű figyelembevétele és az ideális konfiguráció kialakítása nem triviális feladat, a memóriagyártó KingstonConsult néven ingyenes szolgáltatást is indított: a meglévő eszközpark felmérése után tanácsot adnak, hogy milyen és mennyi memóriával, illetve ssd-vel lehetne optimalizálni a szerverparkot.
Kaszál Norbert egy példát is hozott a lehetséges teljesítményjavulásra.
Amikor egy teszt során egy 24 merevlemezből álló külső háttértárat lecseréltek hat belső Kingston ssd-re, a rendszeren futó virtualizált adatbázis összteljesítménye több mint 90 százalékkal nőtt, miközben az ssd-k feleannyi áramot fogyasztottak.
Részekből az egészet |
---|
Csak néhány olyan nagy gyártó van a világon – Intel, Samsung, Toshiba –, amelyek NAND chipet és kontrollereket is gyártanak, összeállítva belőlük a saját ssd-iket. A gyártók második kategóriájába azok tartoznak, amelyek kontrollereket gyártanak (mint az OCZ), de a chipeket vásárolják. A legrugalmasabbak a piacról vásárolják a lapkákat és a kontrollereket is (ahogy a Kingston). Eltérő lehet az egyes gyártók termékeinek minősége és ára. A Kingston a szerverekbe tervezett modulokat saját, szigorú szabványai alapján teszteli, akár három hónapon át, éles körülmények között, mondja Kaszál Norbert. |
Már terjednek
Ami a másik kifogást, a magasabb árat illeti, lassan az is változik. A flash memóriák előállításához a legnagyobbak már a 19-20 nanométeres gyártási technológiát használják. Ahogy csökken az elemek mérete a lapkán, úgy lehet egyre többet „kihozni” egy-egy szabványos félvezetőszeletből (waferből). Ez pedig nemcsak a memóriák abszolút, hanem fajlagos (egy gigabájtra vetített) költségét is csökkenti.
Mindezzel együtt az ssd-k ára még nem érte el azt a határt, hogy összehasonlítható lenne a hdd-kével, ismeri el Kaszál Norbert. Ennek ellenére bizakodásra adhat okot, hogy már így is 40–50 ezer félvezető alapú meghajtó (leginkább végfelhasználói) talált gazdára Magyarországon 2012-ben.
Vállalati körben a legkézenfekvőbb felhasználási módszer a szerverek beépített merevlemezének helyettesítése ssd-vel. Ezen a háttértárolón rendszerint csak a kiszolgáló operációs rendszere fut, arra pedig tökéletesen elég a 100–120 gigabájtos kapacitás, viszont óriási különbséget jelenthet az ssd drámaian nagyobb sebessége. A másik gyakori alkalmazási mód, hogy a nagy külső háttértárolók „elé” teszik be az ssd-ket, a leggyakrabban használt adatok átmeneti tárolására. Ezek azok az adatok, amelyekre nemcsak gyakran, hanem sűrűn is szükség van, ezért itt is nagyobb jelentősége van a sebességnek, mint a kapacitásnak.