Technology

Megmérettettek

Számot adtak az eredményekről és a jelenlegi helyzetről a közigazgatás vezetői a negyedik alkalommal megrendezett Infotér konferencián. Az ikt ipar és a kormányzat álláspontja közeledik egymáshoz, vagy talán még sem? Rövid összefoglaló következik.

Vályi-Nagy Vilmos
Vályi-Nagy Vilmos
Az infokommunikációs szektor rejtett tartalékokat rejt, miután 400 milliárd forint áll majd rendelkezésre a 2014-2020 közötti időszakra, s még legalább 50 milliárd dollár hívható le. Míg az elmúlt terminusban 70 kiemelt és 46 ágazati EKOP projekt nyert, 121,6 milliárd forintot kötöttek le és 60,3 milliárd forint került kifizetésre a 2013. november 5-i adatok alapján. Az elkövetkező ciklust a tervezési folyamat jellemzi, amelyben a digitális infrastruktúrát (hálózati kapacitások bővítése), a digitális kompetenciákat (digitális írástudás fejlesztése), a digitális gazdaságot (startup vállalkozások támogatása, kkv-k informatikai fejlesztése és a K+F aktivitás növelése) és a digitális államot kell kialakítanunk, foglalta össze az elmúlt operatív időszakot Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára, a negyedik alkalommal megrendezett Infotér konferencián, Balatonfüreden. A 2007-2013 tapasztalatokat úgy foglalta össze, hogy hiányzott az egységes kontroll, eltérő eljárásrend alapján működtek az intézmények, heterogén volt a célrendszer és nem volt megfelelő a szabályozás.

Az őszi Infotér konferencia azért is jelentős állomás, mivel egyszerre ér végett egy kormányzati ciklus és egy EU-s költségvetési időszak. E tekintetben a számadás és a stratégiai tervezés időszaka jött el. A konferencián a közigazgatás irányítói adtak számot elért eredményeikről.


Közeledik az ipar és a kormányzat?
Az IVSZ a 400 milliárd forinttal szemben 600 milliárd forintot lát elérhetőnek. Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke szerint az ország nem tud felzárkózni az uniós tagországokhoz, ha az összegekre vadászni kell. Az IVSZ nyílt levélben hangsúlyozta, hogy a hazai ikt szektor a 2008-as gazdasági válság ellenére is az előző 5 évben folyamatosan növekszik. Mind a foglalkoztatottsági adatok, mind pedig a jövedelemtermelés tekintetében jóval a nemzetgazdasági átlag felett teljesít. A KSH idősoros adatai alapján az ágazati átlagjövedelmek mértéke 2015-re meghaladja a bankszektorét. A technológia befektetések indikatív gazdaságélénkítő hatása, az ágazat jövedelemtermelő és foglalkoztatási adatai hazánkban kimagaslóak. Ennek tükrében kérte a szövetség Magyarország Kormányát, ezen belül a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Miniszterelnökséget, hogy vizsgálja felül a 2014-2020-as tervezési időszak tervezési logikáját és a szektornak biztosítsa a 600 milliárd forintot.

Soltész Attila, Infotér Egyesület
Soltész Attila, Infotér Egyesület
Lassan húsz éve, hogy az infokommunikációs ipar, az állam és a civil szektor sajátos ökoszisztémája formálódik. Ez idáig testidegen kinövés volt az informatika, de a jelenlegi kormányzati ciklusban beért, miután a vállalkozói és a civil szektor megértette a kormányzat elképzeléseit. Mindezt segítette a modern technológiai fejlődés, amely lehetővé tette a konszolidációt. A kormányzás második időszakában pedig egy új típusú együttműködés jött létre, mely szerint az állam nyitottá vált a vállalatok megoldásaira és elindította a közigazgatási rendszerek fejlesztését (mintegy 2600 ügytípust kell elektronikusan átalakítani). Az it fejlesztések megvalósulását vizsgálva, a 2010-2012 közötti időszakot egyfajta befagyott állapot jellemezte, a vágyott változást a 2012 második felétől lehetett tapasztalni. A 2013-as európai uniós tervezési ciklus végének közeledése miatt azonban erőltetett menetté változott az utóbbi etap, de végre elindultak a szükséges fejlesztések. Az infokommunikációs iparág a jövőt jelentheti azoknak, akik boldogulni szeretnének, de ahhoz, hogy az ikt meghatározó stratégiai szerepet töltsön be a kormányzatban vonzóvá kell tenni, s hogy ez valóban megvalósulhasson zökkenőmentes együttműködést vár el a szakmapolitika, mondta Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) elnöke.

Paradigmaváltásban az internetipar
Bódi Gábor
Bódi Gábor
Eddig a piac határozta meg az igényeket, mára az állam is tudja, hogy mire van szüksége. A piac azonban állandóan stresszeli az államot és beruházásokra ösztönzi, pedig forrásszűke miatt költségvetési fegyelemre van szüksége az országnak. Ebben a gazdasági helyzetben az informatika nehezen találta meg a nyugvópontját. Ismerni kell az állam szabályrendszerét, így azok a projektek csúszhattak át a kormányzati szűrőn, akik tisztában voltak az állam működésével. Ha a piac figyelembe venné a kormányzat szándékát és tisztában lenne a realitásokkal, akkor a kormányzat is tudna indukálni megvalósítható projekteket, hívta fel a figyelmet Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési Informatikai Tanács elnöke.

A paradigmaváltás elindult, a kitörési pontokat az informatikai és a távközlési ipar jelentheti, amely képes lenne maga után húzni az országot. Ehhez kellene önálló célrendszert és önálló operatív programot kitűzni. Az internet ipar mintegy 220 milliárd eurót képes termelni a GE Industrial Internet tanulmánya alapján. Ezért is fontos, hogy kiépüljön itthon a digitális közmű, bővüljön a sávszélesség és felálljon a közigazgatási ügysegédi hálózat. A „betonalapú” infokommunikációval szemben a „szellemalapú” infokommunikációs világot valósítsunk meg. A kormányt pedig nyomás alá kell helyezni, de alternatívákat is kínáljunk neki, hangsúlyozta dr. Baja Ferenc, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottságának alelnöke.

dr. Baja Ferenc
dr. Baja Ferenc
A jövő iskolájának forgatókönyve

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke szerint a jövő iskolája a közösségi világ iskolája vagy a network-társadalom iskolája lesz. Ha az optimista tervek válnak be, akkor az iskola, mint közösségi központ fog működni. A közösségi légkört az alkotói szellemiség, az önállóság (a tanár egyfajta koordinátorként van jelen) és a tanár-diák-szülői szentháromság megvalósulása jellemezheti. Az iskola, mint a tudásközvetítés központja stabil finanszírozási háttérrel és teljes szakmai szabadsággal működne. Létrejöhetnének az egész napos iskolák. A network iskolát azonban a távoktatás és az infokommunikációs eszközök használata jellemezné, ebben az esetben figyelembe kell venni a kirekesztődés veszélyét.

Pokorni Zoltán szerint az iskolának az alapkészségeket kellene tanítani és el kellene felejtenie a nagytömegű blokk-pedagógiát. Azaz egyénre szabott differenciált tanítást javasol, s a tanulás metódusának megtanítását szorgalmazza. A jéghegy politika szerint pedig erősíteni kellene a bölcsődei és az óvodai oktatást. Tehát alapoktatás, szakoktatás és felsőoktatás lenne a helyes irány.

Az infokommunikációs eszközök jó alternatívák az oktatásfejlesztésben, de egyelőre kevés tanár tudja a modern eszközöket használni. Ezért is adódik a kérdés, hogyan tartsuk fent a Z generáció érdeklődését? Illetve az, hogyan tanítsuk őket?