Technology

16_flicckr_420px
Forrás: -

Jöhet a negyedik?

Egyelőre még a harmadik generációs mobilhálózati infrastruktúra tökéletesítésén dolgoznak a szolgáltatók, miközben generációváltás küszöbén állunk, s mint valami messiást, úgy várjuk a 4g-s hálózatokat. Hogy mikor kapcsolják be végre? Na, ez itt a kérdés!

Feltehetően ekkora volumenű hálózatfejlesztés még soha nem zajlott az országban, mint amit a három nagy szolgáltató kezdett meg az utóbbi időszakban. A szaksajtó meg a modern technológiákra és színvonalas szolgáltatásokra kiéhezett felhasználók csak kapkodják a fejüket a fejlesztések hevében. Nem is csoda, hiszen a hazai operátorok megrázták magukat, s gőzerővel dolgoznak azon, hogy a jelenlegi mobilhálózati infrastruktúrájukat bővítve és modernizálva, a jövőben sokkal jobb, megbízhatóbb, ugyanakkor a negyedik generációs mobil adatátviteli szabványokkal kompatibilis infrastruktúrákat építsenek.

Maradi István, Magyar Telekom
Maradi István, Magyar Telekom
Persze nem egyedül: a Telenornak a kínai ZTE, a Vodafone-nak az ugyancsak kínai Huawei biztosít támogatást, míg a T-Mobile a skandináv Ericssonnal működik együtt a fejlesztésekben. Hogy mire vártak eddig? Mindenféle kormányzati engedélyre, de leginkább frekvenciára. Ám mivel a kormány augusztus elsejével tulajdonképpen szinte minden akadályt elhárított az elől, hogy az elavultnak titulált gsm-technológia által elfoglalt 900 és 1800 megahertzes tartományban is lehessen modern mobilhálózati szabványokat alkalmazni, újra felmerül a kérdés: akkor most megint mire várnak a szolgáltatók. Volnának tippjeink, de találgatások helyett inkább megkérdeztük az érintetteket.

 

Alapozni kell

Mielőtt belecsapnánk, járjuk körbe, pontosan mi is fog történni a hálózatmodernizációk eredményeképpen, és azt, hogy a fejlesztésekkel járó változások miért is lesznek jók a felhasználóknak. Általánosságban elmondható, hogy az egyes modernizációs folyamatok részeként az érintett szolgáltatóknál megújul a teljes rádiós hálózat. Nagyrészt olyan berendezéseket alkalmaznak majd bázisállomásaikon az operátorok, amelyek lefedve a jelenlegi, s megfelelve e jövőbeni felhasználói igényeknek, egyszerre képesek együttműködni a 2g-, 3g- és lte-technológiákkal. Az új bázisállomások további előnye a méret- és energiatakarékosságból eredő hatékonyabb működés.

Nyilván mindenki a sajátját dicséri, de összességében nyugodtan kijelenthetjük, hogy az új ZTE/Huawei/Ericsson bázisállomások lényegesen kisebb helyet igényelnek, mint a régebbi, akár több szekrényt is elfoglaló eszközök, ráadásul az új eszközök energiafelvétele is sokkal kedvezőbb a korábbiaknál.


A hálózatmodernizáció természetesen nem egyik pillanatról a másikra megy. Habár nyilván mindenki azon van, hogy elsőként jelenthesse be, lefedte az egész országot mobilnetes hálózatokkal – s akár már lte-szolgáltatást is tud nyújtani –, ám bármilyen hihetetlenül is hangzik, bizonyos tekintetben lényegtelen, hogy ezzel ki végez először. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a verseny arról is szól, hogy a szolgáltatók minél előnyösebb piaci pozíciókat harcoljanak ki maguknak az adatszolgáltatások szegmensében, vagyis azon a területen, mely a legdinamikusabb növekedés előtt áll az elkövetkező időszakban. Igaz, üzleti szempontból ez nem elhanyagolható, de akárcsak egy F1-es versenyben, nem feltétlenül az nyeri meg a versenyt, aki az előző körben gyorsabban cserélt kereket. Mindennél sokkal fontosabb az, amit mi, felhasználók nyerünk a fejlesztések által: egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy az ország teljes területén elérhető legyen a nagy sebességű mobilinternet. Hogy az 3g-s lesz-e vagy pedig 4g-s, felhasználói szempontból irreleváns.

 

Át lettünk verve?

Az már most jól látszik, hogy addig is, míg Magyarországon megjelennek az első lte-hálózatok, egyre több felhasználó előtt nyílik meg a mobil szélessáv lehetősége. A szolgáltatók hálózatmodernizációinak eredményeképpen a 3g-set egyre jobb minőségben, egyre gyorsabb sebesség mellett, egyre több helyen tudjuk igénybe venni. A szándékok szerint az országot teljes mértékben le fogják fedni nagy sebességű mobilinternetes hálózatokkal, melyekkel kapcsolatban nagyjából tudjuk is, mire számíthatunk.

Jöhet a negyedik?

Nemcsak hálózatra, szolgáltatókra is vonatkozik a fenti kérdés, hiszen az a bizonyos augusztus elsejei döntés lehetővé teszi azt is, hogy megjelenhessen egy negyedik szolgáltató is a mobilpiacon. Hogy erre mekkora esély van, azt sajnos mostanáig nem sikerült kideríteni, mindenesetre a megkérdezett szolgáltatók képviselői egyöntetűen küldetésüknek tekintik a mobil szélessáv hazai terjedésének elősegítését, ezért üdvözölnek minden olyan intézkedést, amely hozzájárul a mobilinternet minél több emberhez való eljuttatásához. Ide tartozik a piaci verseny erősödése is, amely minden bizonnyal kiélezettebbé válhat egy új szolgáltató megjelenésével.

Bár a válság hatásai már kevéssé érződnek, mint két-három éve, de egy új piaci belépőnek most sincs sokkal könnyebb helyzete, mint akkoriban, hiába szerzi meg az 5 megahertznyi frekvencia használati jogát. Mindenesetre a telített hangpiac és a hazai ügyfelek szolgáltatóváltási „hajlandósága” azt valószínűsíti, hogy az új belépőnek elsősorban az adatszolgáltatások terén lehet majd valamekkora mozgástere.

Az adathálózatok nagy valószínűséggel mindenhol képesek lesznek legalább az edge technológia által biztosított, másodpercenként pár száz kilobites letöltési sebesség elérésére, a 3g-s lefedettségi területeken pedig legalább elméletileg 14,4 megabit/szekundumos letöltési és 5,2 megabit/szekundumos feltöltési sávszélességet biztosítanak majd a felhasználóknak. Természetesen ez területenként eltérhet: nyilván lesznek helyek, ahol akár a jelenlegi leggyorsabb, azaz elméletben 42 megabit/szekundumos sebesség mellett szörfölhetünk, de lesznek olyanok is, ahol örül az ember, ha a mobilkütyüjével egyáltalán csatlakozni tud a világhálóra. Na, de mi a helyzet a küszöbön toporgó lte-vel? Tudja már valaki, hogy annak ellenére, hogy a technológia akár 100 megabites másodpercenkénti letöltési sebességre is képes, a gyakorlatban mit fognak kapni a felhasználók?

Nos, ki kell ábrándítanunk mindenkit, mert hiába mondják 4g-snek, nem egészen azt kapunk majd. Igazából csak kóstolót kapunk az új generációs mobil adatátviteli technológiából. A valóság ugyanis az, hogy az lte-nek meghirdetett mobilnetnek gyakorlatilag nem sok köze van a 4g-hez, hiszen a nemzetközi szabványokat jóváhagyó szervezet, a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU) álláspontja szerint a következő generációs hálózatok sebessége valójában a tízszerese volna annak, mint amit a manapság leggyorsabb szolgáltatók biztosítani tudnak. Ilyen gyors mobilhálózat márpedig nincs, és idehaza jó ideig még nem is lesz. Valójában egy úgynevezett pre-4g hálózati infrastruktúra bekapcsolásának a küszöbén vagyunk, az áhított 4g-s sebességet pedig majd az lte advanced fogja nyújtani. Igaz, hogy a média is vétkes abban, hogy az lte-t korábban 4g-snek titulálta, ám a szolgáltatók sem szentek, ők is úgy kommunikálták az ügyfeleknek, hogy az lte már egy negyedik generációs technológia. Pontosan ezért kérdeztük meg őket, nem érzik-e úgy, hogy félrevezették a felhasználókat.

Döbrőssy Gábor, Vodafone
Döbrőssy Gábor, Vodafone
„Nem szabad a sebesség fetisizálásával becsapni az ügyfeleket, a valódi ügyfélélmény nem csak az elméleti maximális sebességektől függ – mondta Döbrőssy Gábor, a Vodafone műszaki vezérigazgató-helyettese. – Egyébként az lte már negyedik generációs szabvány. A 3g-nél is jóval a jelenleg elérhető sebességek alatt indultunk annak idején, aztán folyamatosan fejlődött a technológia. Ez hasonlóképpen zajlik majd a 4g esetében is, fokozatosan mind nagyobb sebességek lesznek elérhetők.”

Maradi István, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese szerint letisztulási folyamatról van szó, s e tekintetben nem az a fontos, hogy az lte valóban hozza-e a 4g-hez szükséges kritériumokat. „Az eredeti definíció talán valóban egy korai definíció volt. Néhány mérnökember összeült, és azt mondták, hogy legyen ez a 4g, az élet viszont ennél sokkal rugalmasabb valamit hozott be. Emlékszem, mikor a 3g először elindult Magyarországon, büszkén álltunk ki, hogy már 380 kilobit/szekundumos sebességet tudunk felmutatni. Már ezt is 3g-nek kezdtük hívni, ugyanakkor még mondtuk az umts szót is. Aztán, mint tudjuk, jöttek kisebb lépcsők, mint például a hspa. Hogy hol fog ez megállni és áthajlani 4g-be, nem tudjuk pontosan. Ugyanakkor azért jó mégis, hogy az lte-t 4g-s szabványnak tituláljuk, mert ez nagyban leegyszerűsíti a kommunikációt a felhasználókkal” – fogalmazott Maradi István.

Elfogadjuk, már csak azért is, mert kommunikációs, tájékoztatási szempontból tényleg logikusnak tűnik ez a fajta megkülönböztetés. Elfogadjuk azt is, hogy eleinte – amíg nem lesz lte advanced – nyilván nem fogunk „százmegás” sebesség felett szörfözni. Csak azt nem értjük, miért nem kapcsolják már be azt az lte-infrastruktúrát, amire – tudjon bármekkora sebességet is – régóta várunk. Mert az az igazság, hogy megtehetnék.

 

Szép új vil4g?

Vajon lesz olyan szolgáltató, amely még idén sort kerít az új generációs hálózatok bevezetésére, vagy a hálózati modernizációs projektek ezt majd csak a jövő évtől teszik lehetővé? Kérdésünkre Huszlicska József, a Telenor Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese a következőket mondta:

Huszlicska József, Telenor
Huszlicska József, Telenor
„Cégünk fő célkitűzése, hogy minél hamarabb elérhetővé tegyük ügyfeleink és potenciálisan a teljes magyar lakosság számára a szélessávú mobilinternethez való hozzáférést. Ennek érdekében zajlik jelenleg is hálózatmodernizációs projektünk, melynek keretén belül készülünk a negyedik generációs mobilszolgáltatások biztosítására is: az elmúlt időszakban több sikeres lte-tesztet is elvégeztünk az új hálózaton. A zökkenőmentes átállást biztosító technológiai feltételek mellett a Telenor hálózata elegendő szabad kapacitással rendelkezik az lte azonnali és teljes körű bevezetéséhez, így akár elsőként tehetjük elérhetővé Magyarországon a legmodernebb lte-technológiát. Figyelembe kell vennünk ugyanakkor azt is, hogy az lte alapú szolgáltatások igénybevételéhez nem elegendő a hálózat megfelelő technikai felkészültsége, de lte-képes mobileszközökre is szükség van.”

„Az lte indulásához volt néhány előfeltétel, ám jelenleg szinte minden gyártó készen áll arra, hogy az lte-vel el lehessen indulni. Innentől a piac dönti el, hogy ki mikor akar startolni. Az alapvető részével (frekvencia, hálózat, rendszer) jól állunk, azaz egy üzleti döntésen múlik az egész. Nem érzem úgy, hogy bármivel is el lennénk késve, hiszen az ügyfelek döntő része jelenleg sem úgy választ például okostelefont, hogy megnézi, milyen rádiós chip van a gépben. Ha lesz lte-s iPhone, nem azt fogják nézni, hogy van-e hozzá hálózat, hanem hogy mi minden extrát tud még. Jelenleg sem az a helyzet, hogy van egy csomó telefon, amely hálózatra vár. Állítom, hogy még most is 50 százalék alatt van a 3g-képes telefonok száma. Vajon mikor lesz ennyi lte-képesből? Az lte még hosszú ideig együtt fog élni a 3g-vel, az meg a 2g-vel és akkor ebből a mixből az lte majd elkezd magának kihasítani valamekkora részesedést” – fejtette ki gondolatait Maradi István.

Döbrőssy Gábor egyetért abban, hogy az lte bekapcsolása elsősorban nem infrastrukturális szempontoktól függ. Jelenleg a hspa+ hálózatok bővítésére koncentrálnak, s az lte náluk akkor kerül komolyan előtérbe, amikor a 800 és 2600 megahertzes frekvenciákat is megnyitják. Döbrőssy Gábor szerint az ügyfelek számára elsősorban nem a műszaki háttér lényeges, felesleges terhelni őket a nehezen érthető bűvszavakkal. Számukra az a fontos, hogy okostelefonjaikkal földrajzi megkötöttség nélkül, egyszerűen és jó minőségben hozzájussanak mindazokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyeket használni szeretnének. „A mi feladatunk az, hogy ehhez a lehető legjobb hálózati feltételeket biztosítsuk” – mondta Döbrőssy Gábor.

Huszlicska József, Telenor
Huszlicska József, Telenor

Elmondhatjuk tehát, hogy a készülékgyártók és a szolgáltatók részéről akár már most jöhetne a „negyedik”. A kérdés inkább az, hogy mennyire érezzük feltétlenül szükségét ennek, s mennyire állunk készen erre mi, felhasználók. Mindenesetre az világos, hogy a jövő a mobilitásról szól, és arról, hogy azokban az esetekben is, amikor az ember helyhez kötött, elszakadhasson a zsinóroktól és szabad legyen. És ez sokkal fontosabb tényező a szupergyors hálózatnál.