Technology

16_go-online.org_420px
Forrás: -

Gépek közötti kommunikáció az információs társadalomban

Jelenleg még csak gyerekcipőben jár, de szakértők szerint néhány év múlva sokmilliárd eurós piaccá növi ki magát a gépek közötti internetes kommunikáció. Az elemzők egyetértenek abban is, hogy az m2m óriási hatással lesz az információs társadalomra. A kérdés csak az, hogy az emberiség felkészült-e már a látszólag elkerülhetetlennek tűnő technológiai ugrásra?

Bevallom, it-ra fogékony újságíróként is csak kapkodom a fejem a folyamatosan felbukkanó technológiai újdonságokat látva, gyakran elgondolkodva azon, hogy a „hétköznapi” ember ilyenkor vajon mit érezhet? Egyáltalán, találkozik azokkal az újdonságokkal, amelyekkel én? Vagy egész egyszerűen – gyakran mindenfajta oktatás, felkészülés nélkül – egyszer csak kénytelen szembesülni és megbarátkozni velük? Akárhogy is, muszáj neki, hiszen egy olyan korban él, amelyben ha nem követi a rendszer változásait, nem működik azzal együtt, akkor a rendszer számára előbb-utóbb menthetetlenné válik, s jobbára digitális remeteként élheti tovább életét. De miért is van ez?

 

A változás jegyében

Az a helyzet, hogy ez a világ már nem úgy működik, mint 100 évvel ezelőtt. Már nincsenek területhez kötve az emberek, így az sem érvényes, hogy mindenki ismer mindenkit. Az élethosszig tartó tanulás során jellemzően már nem hús-vér közösségekből, hanem individuumokként, rendszeresen jobbára csak virtuális pajtásokkal érintkezve szipkázzuk magunkba a számunkra szükséges infókat. És ebben olyan mindennapi használati tárgyak, intelligens eszközök vannak a segítségünkre, mint az okostelefon, a tablet vagy éppen bármilyen mobilkütyü, amely képes csatlakozni a világhálóhoz. Ugyanakkor már évek óta a levegőben lóg valami újszerű kommunikációs alternatíva is, amely gép–gép között megy végbe, még inkább leegyszerűsítve, könnyebbé téve ezzel az emberek hétköznapjait. A machine to machine kommunikációról van szó, avagy a tárgyak internetéről. Legyen szó okosmérésről, távfelügyeleti, távgondozási megoldásokról, minden esetben kijelenthető, hogy az m2m optimálisabb – vállalati szempontból pedig költséghatékonyabb – mindenki számára.


Ezen a ponton visszakérdeznék: az m2m-megoldásokkal valóban könnyebbé és egyszerűbbé akarják tenni mindennapjainkat, vagy pedig meg akarják „menteni” az embereket saját maguktól? Az m2m megjelenésének van egy olyan olvasata is, hogy mindez pont azért van, hogy komfortos szolgáltatásokkal kompenzálják az elszemélytelenedés/elidegenedés folyamatának következtében kialakult társadalmi problémákat.

Tudom, kicsit összeesküvés-elmélet szaga van ennek a hipotézisnek, mindazonáltal nem gondolom, hogyha már ilyen filozofikus megközelítésnél járunk, a problémakört megfogalmazván Fichte, Hegel, Kierkegaard és Nietzsche csak a levegőbe beszéltek volna. Nyugalom, nem ezen a vonalon szeretnék haladni a továbbiakban, azonban nem árt figyelembe venni, hogy az m2m terjedésének lehetnek hasonló, humánusabb megközelítést kívánó indokai is. Ezeket azért tartom fontosnak megemlíteni, mert ugyan magával a technológiával sokan foglalkoztak már, és még fognak is, viszont arról már kevesebb szó esik, hogy pontosan miért jö(hete)tt létre, s milyen társadalmi hatásai lehetnek majd a gépek közötti internetes kommunikációnak.

 

Ésik Róbert, Nokia Siemens Networks
Ésik Róbert, Nokia Siemens Networks
A gépeké a jövő

Jelenleg gyerekcipőben jár ez a piac, ám az előrejelzések szerint 2020-ig több mint 15 milliárd intelligens eszköz kapcsolódik majd egymáshoz világszerte. Ez azt jelenti, hogy – mint arra már utaltam – nemcsak az emberek közötti elektronikus kommunikációban, hanem az ipari és szolgáltatói szektorban is kialakul az olyan intelligens eszközök használatának az igénye, amelyek minden időpillanatban kommunikálhatnak egymással, egymást irányítják, átalakítva ezzel a végfelhasználók életét és a vállalkozások tevékenységét. Hogy pontosan milyen változásokra kell számítani, a témában két, hazánkban tevékenykedő vállalatot is megkérdeztünk. Hogy érdekesebb legyen a dolog, egyfelől egy nagy múltú nemzetközi it-óriás hazai leányvállalatát faggattuk, másfelől egy fiatal, külföldi babérokra pályázó magyar vállalatot.

Ésik Róbert, a Nokia Siemens Networks (NSN) ügyvezető igazgatója szerint annak, hogy néhány éven belül az m2m típusú kommunikációt illetően a kapcsolatok száma sokkal nagyobb lesz, mint az emberek közötti kommunikációban, kihatása lesz egyrészt a mindennapi életünkre, másrészt a vállalatok működésére is. Előbbi esetben, különböző területeken, akár otthoni, irodai környezetben megjelennek olyan alkalmazások, amelyek rendkívül hasznosak lesznek a felhasználók számára. „A mosógép például akkor indul majd, amikor olcsóbb tarifával tudok mosni. Megoldható az is, hogy amikor a vidéki házamhoz érek ilyen hideg időben, addigra az kellemes, 22 fokra legyen felfűtve. Beszélhetünk továbbá a különböző útvonaltervező megoldásokról, elektronikus fizetési megoldásokról” – tette hozzá Ésik Róbert, utalva arra, hogy az m2m nyilvánvalóan komfortos és optimális megoldásokat kínálhat a lakosság számára.

De mi a helyzet a vállalatokkal, az NSN tényleges célcsoportjával? Az ügyvezető szerint m2m-megoldásokkal vagy költségeket tudnak csökkenteni, vagy más árbevételi forrásokat találnak, de mindenképpen többletinformációhoz jutnak saját magukról és ügyfeleikről.

„Nézzük például a közműszolgáltatókat. A vízi közműszolgáltatoknál ma is sok esetben személyes leolvasás történik, majd az adatokat valaki manuálisan rögzíti, aztán ezeket még valaki feldolgozza, majd bekerülnek egy számlázási rendszerbe. Hogyha van olyan rádiós megoldás, ami a fogyasztási adatokat rendszeres időközönként méri, idő takarítható meg és a hibák is kiküszöbölhetők” – magyarázta Ésik Róbert.

Havasi Zoltán, MOHAnet
Havasi Zoltán, MOHAnet
Havasi Zoltánt,
a MOHAnet elnök-vezérigazgatóját arról kérdeztem, hogy milyen területeken várható az m2m megjelenése. Mint mondta, a gépek közötti kommunikáció még kevés területen van jelen, de folyamatosan változik a piac. Tapasztalataik szerint elsősorban a biztonsági és megfigyelő rendszerek, telemetria-telematika, távfelügyelet, flottakövetés és távleolvasás területén erőteljes az m2m jelenléte, ugyanakkor az autóipar, a szórakoztatóelektronika, az egészségügy, a logisztika és szállítmányozás, valamint az energia-iparág is érdekes lehetőségeket kínál. A MOHAnet ezek közül újabban az egészségügy, azon belül is a távprevenciós megoldások/szolgáltatások területén akar megerősödni, s Mobilecare megoldásával külföldi piacokon terjeszkedni.

Kanyarodjunk vissza egy picit ahhoz, hogy mindez hogyan csapódik majd le az emberekben. Mert nyakunkon a technológia, ugyanakkor az emberek többsége nem valószínű, hogy készen áll ilyen változásokra.

 

És mi lesz az emberekkel?

A hazai, de a külföldi internethasználókat mérő tanulmányok zöme rendre azt mutatja, hogy a lakosságnak még jócskán van mit fejlődnie digitális tudását illetően. Az öreg kontinensen pedig tovább tetézi a problémát, hogy ezt a digitális tudásszintet öregedő társadalmakban kellene megvalósítani. Persze ott van erre az edukáció, mindössze az a gond, hogy m2m témában én nemigen láttam erre példát. Egyáltalán: kinek a feladata volna, miért halogatja, és valójában mit kellene megtanulni?

Havasi Zoltán szerint az új technológia miatt olyan szolgáltatások fognak bejönni, amelyek teljesen megdöbbentik majd a társadalmat. „Ekkor fog majd elválni, hogy akarjuk-e igazán ezt a világot vagy sem, hiszen nem mindenki örül annak, hogy szinte mindent mérünk, s ezekről adat képződik.” Az edukációs kérdéskörre válaszolva Havasi Zoltán elmondta: jelenleg az a helyzet, hogy sajnos nem lehet mérni az oktatást. „Amíg nem tudod, hogy mit tudsz, honnan tudod, hogy mi az, amit nem tudsz? Hogyan várunk el bármit is, ha az iskolát sem tudjuk mérni?” Szerinte a digitális etikett nagyon fontos, de amíg az iskolarendszert nem tudjuk megváltoztatni, addig nem tudunk m2m-et tanítani, sem semmi mást, mert a hagyományos módszertan miatt nem haladunk előre. Viszont mindez inkább a fiatalabb korosztályokra jellemző; és mi van az idősekkel?

Havasi Zoltán szerint akárhogy is nézzük, a technológiának lesznek nyertesei és vesztesei is. Aki együttműködik, annak lehet segíteni, a többieknek nem. „Van, aki nem akarja, hogy segítsenek neki, például úgy, hogy biztonságosabbá tegyék vagy megnyújtsák az életét. Erre nem tudsz mit mondani. Úgy gondolom, akarunk vagy nem, de kicsit technokratává kell válni” – tette hozzá.

Az első fecskék

Habár jelenleg is számos területen vannak már m2m-megoldások, jelenleg úgy néz ki, hogy idehaza tömegesen az nfc-technológia, illetve az erre épülő mobiltárca terjedhet el elsőként a lakosság körében. Először a nyáron hallhattuk azt a szándékot az iparág egyes résztvevőitől, hogy az nfc alapú mobilfizetést lehetővé tévő mobiltárca szabványosítása és elterjesztése érdekében összefogást fontolgatnak. Október közepére beérett a kezdeményezés, és a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone, a MasterCard, az OTP Bank és a SuperShop részvételével a nyilvánosság előtt is bemutatkozott a Mobil Tárca Egyesület.

Közös céljuk, hogy az egységes mobil nfc alapú technológiát és az erre épülő gyorsan, biztonságosan és kényelmesen használható innovatív szolgáltatásokat Európában az elsők között vezessék be Magyarországon. Mivel a mobiltárca (mWallet) nem egy szolgáltatáshoz kötődik, így az egyedi alkalmazásoknál jobban illeszkedik a felhasználók változó igényeihez. Alkalmazásával az élet minden területén hangsúlyosabb szerepet kap a mobilitás, és ez újfajta életstílust teremthet: általa a mobiltelefonnal fizetés, az elektronikus hűségkártyák, kuponok, közlekedési és belépőjegyek használatának újabb, gyorsabb, kényelmi funkciókkal teli formája terjedhet el – a szándékok szerint.

 

Az NSN ügyvezető igazgatója szerint is egy technofil réteg fogja a technológiát elsőként használni, a nagy tömeg valószínűleg csak ezt követően fog ismerkedni vele. Úgy véli, az ehhez szükséges edukáció a szolgáltatók feladata lesz. Fontos kérdés, mi lesz majd akkor, amikor az m2m-rendszerek bevezetése miatt munkahelyek szűnnek meg?

 

Hogyan tovább?

Már évek óta beszélnek arról, hogy meg fognak szűnni az olyan állások, mint például a kalauz, jegyellenőr, parkolóőr, óraleolvasó. Ésik Róbert úgy látja, hogy mindennek nem lesznek komoly hatásai a munkaerőpiacra. „Ha megnézzük az előrejelzéseket, ez az m2m-szolgáltatási piac értékben nagyjából 100 millió eurós nagyságrendben lesz mérhető kezdetben. Az ott jelentkező növekmény nagyobb lesz, mint az esetleges visszaesés. Biztosan meg fognak szűnni munkakörök, de lesznek újak is, amelyek számban és hozzáadott értékben is nagyobb volumennel bírnak majd” – mondta. Az NSN szakembere szerint ugyanakkor sok mindentől függ, hogyan mennek majd végbe ezek a változások. Az Európai Unió irányelvei, illetve az egyes országokban jelen lévő szabályozói környezet és a hatóságok nagyban befolyásolhatják az m2m-rendszerek elterjedését.

Egyelőre azonban nem kell attól tartani, hogy tömegesen szűnnének meg munkahelyek, bukkannának fel újabb és újabb m2m-megoldások. Ezt ugyanis sem a társadalmi igények, sem a globális gazdaság helyzete nem teszi lehetővé. Havasi Zoltán szerint, ennek több oka lehet; egyrészt, azok az orgánumok, amelyek népszerűsíthetnék a technológiát, kivárják, amíg a multicégek beindulnak. Tovább gátolja a növekedést, hogy bizonyos szolgáltatásokra egész egyszerűen még nincsen kereslet. Ha mégis, akkor fizetőképes kereslet nincs, hiszen gazdaságilag nagyon sok ország rossz helyzetben van Európában – és nem csak ott. Vagyis az, hogy globálisan mikor robban ez a piac, szinte megjósolhatatlan, csak annyi biztos, hogy valamikor az elkövetkezendő tíz évben. Mindeközben remélhetőleg a legfőbb érintetteket, az embereket is felkészítik a változásokra.