Technology

18_flickr.com_420px
Forrás: -

Felhőből a sűrű fillér

Magyarországon is ébredezik a felhőszolgáltatások piaca, a kis- és középvállalati szektor kezdi felismerni a cloud előnyeit. Az átállás a saját szoftverről a béreltre nem zökkenőmentes, ám néhány szolgáltató már ugrásra készen áll, hogy áthidalja a problémákat. Ebből egyelőre kevés bevételre lehet számítani, de ha megnő az ügyfélszám, a forintok is megsűrűsödnek.


Az informatikai piacon már jó ideje széltében-hosszában emlegetik – s egyre sűrűbben – a cloud computingot, s szoros tartozékaként a szoftver mint szolgáltatás (saas) kifejezést. Ám megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen célcsoportoknak adhatók el: nagyvállalatoknak vagy inkább kisebb vállalkozásoknak? A szakemberek értelemszerűen tudják, miről van szó, a piac szereplői azonban – különösen a kis- és középvállalatok – edukációra szorulnak. Ez a szegmens még az asp (alkalmazásszolgáltatás) fogalmával sem igen barátkozott meg, a saas-ról meg – kevés kivételtől eltekintve – végképp nem hallottak – sorolja a problémákat ifjabb Faur Kálmán, az ügyviteli szoftvereket fejlesztő Libra Szoftver Zrt. vezérigazgató-helyettese. Pedig az Európai Unióból kiinduló állami törekvések is abba az irányba igyekeznek terelni a vállalatokat, hogy az informatikát ne beruházásként, hanem szolgáltatásként vegyék igénybe.

 

Új szemlélet

Mindenki, aki ismeri az it-piac teljes vertikumát, tapasztalhatja, hogy óriási szakadék tátong a nagyvállalati (adott esetben multinacionális), illetve a kis- és középvállalati szektor mindennapi felhasználói mélysége, képessége között. Számos cég máig elavult technológiai környezetben dolgozik, nekik nagyon nehéz elmagyarázni az infokommunikáció legújabb vívmányainak használatát és hasznát. A felhőben kínált szolgáltatások vagy akár egy virtuális munkakörnyezet alkalmazása is csak akkor jelent megoldást számukra, ha képesek elsajátítani egy merőben új szemléletet – fűzi hozzá Taivainen Krisztián, a dokumentumkezelési felhőszolgáltatásokat nyújtó Elastoffice ügyvezetője. Optimális helyzet az, ha a cégvezetés megérti, hogy a cloud technológiai környezetben talál igazán eredményes és megfizethető eszközöket problémái orvoslására. Míg a nagyobb cégek befektettek a megfelelő informatikai infrastruktúra kiépítésébe, addig a kisebbeknél ez elmaradt, s így nem alakult ki az informatikai rendszerek fenntartásának, kezelésének szemlélete sem.

ifj. Faur Kálmán, Libra
ifj. Faur Kálmán, Libra
Oktatni tehát van kit, sőt még lejjebb is lehet menni, egészen az egyén, a magánember, illetve a mikrovállalkozás szintjéig. Egyébként az alulról felfelé történő terjedésre már van példa: a mobiltelefon (később okostelefon) így lett a szolgáltatás-hozzáférés egyik lényeges munkaeszköze, amelyet időtől és helytől függetlenül lehet használni, s akkor, amikor és ameddig szükség van rá. Végső soron ez az elve a szoftverszolgáltatásnak is. Mindenesetre célszerű lenne olyan útmutatást adni a cégeknek, amely alapján össze tudják hasonlítani a saját beruházásban kiépített it-infrastruktúrát a bérleményként igénybe vett platformmal, szolgáltatással.

 

Utolsókból elsők

A fejlődési lánc néhány szemének kihagyása végső soron végbemehet önkéntes alapon is. A Librának például sok olyan céges ügyfele van, amelyek az ügyviteli szoftvernek még mindig a dos-os változatát használják – az egy dolog, hogy meg vannak vele elégedve, de emellett pénzük sem igen volt korszerű informatikai rendszert létrehozni. Most viszont belőlük, utolsókból lehetnek az elsők, ha, viszonylag kis ráfordítással, áttérnek a saas-modellre. Az áttérés a Librának sem jelent lényeges többletfejlesztést, hiszen a modell már régóta működik a cég és az ügyfelek között, csak most új csatornára tevődik át – teszi hozzá Faur Kálmán.

A Nexonnál is bevett gyakorlat, hogy ugyanazt a szolgáltatást két üzleti modellben bocsájtják rendelkezésre – veti közbe Kovács László szolgáltatási igazgató. Az első változatban a licencértékesítés alternatívájaként kínálják a szoftverüket a felhőből, a másik változat az outsourcingból indul ki. Egy program leggyakrabban használt, kiszervezésben igénybe vett alapmoduljain kívül szükség lehet más modulokra is – s ezeket lehet felhőszolgáltatásként kínálni. Ebben az esetben sokkal könnyebben születik üzleti döntés a cloud használata mellett, hiszen egyszer már lemondtak a saját szoftver használatáról, s beleegyeztek, hogy a céges adatok házon kívülre kerüljenek.

A szállítók oldalán továbbá van még egy-két tényező, amely befolyásolhatja ennek a szolgáltatásmodellnek az elterjedését. Egyrészt, hogy egy ideje már nincsenek nagy it-projektek sem a nagyvállalati, sem az állami szférában, másrészt a vállalkozások még a kisebb beruházásokra sem akarnak költeni. A szállítóknak tehát a ritka forint helyett meg kell elégedniük a sűrű fillérrel – abból kiindulva, hogy egyre több kisebb cég fogadja majd el a testre szabott, felhasználás alapú árazást, amit költségként el tudnak számolni – teszi hozzá Faur Kálmán.


Meg kell vizsgálni a bevételek alakulását is. Az ugyanis, hogy egy szolgáltató hogyan szolgáltat, hogyan tesz szert ebből profitra, eddig az ő dolga volt. Most azonban olyan együttműködési modellek jelentek meg, amelyekben a gyártó már bevétel- és nyereségmegosztásban gondolkodik. Tehát nem egyszerűen odaadja a terméket a szolgáltatónak, hanem segíti, hogy a szolgáltatás megtérüljön, s ez neki is érdeke – világít rá György László, a Cisco Magyarország ügyvezetője.

Ugyanakkor az it-piac meghatározó cégei „kinőtték” a kis- és középvállalati szegmenst. Termékeik, megoldásaik teljesítményben túlméretesek, árban ennek a szektornak megfizethetetlenek. Mindeközben a szállítók erről az értékes vevői potenciálról nem mondanának le, a vevők is szeretnének egyre korszerűbb megoldásokat. A két fél egymásra találásának és a hatékony, méretgazdaságos kiszolgálásnak a megoldására a cloud technológia kiváló, amelyet ma már a kommunikáció fejlődése (növekvő sávszélesség, megbízhatóság) is nagyban segít – fogalmaz Ákos György, az Oracle Hungary hardverértékesítési igazgatója.

 

Három paradigma

A cloud computing kérdéskörével kapcsolatban számos probléma felmerül, a legfontosabb három paradigma azonban a marketing területén ütközik ki – magyarázza Sugár Mihály, a BellResearch vezető elemzője. Az első maga a termék, a szolgáltatás. Ebben az az ellentmondás, hogy míg a szállítók tömegtermékként értékesítik a piacon, addig a felhasználók olyan, üzleti folyamatokat támogató megoldásokat helyettesítenének vele, amelyekkel korábban egyedileg foglalkoztak. Az ügyfélnek tehát el kell hinnie, hogy amit kínálnak neki a felhőben, az éppen olyan jó neki, mint egy házon belüli fejlesztés.

A második probléma a keresleti oldalon jelentkezik, ahol kettős igényrendszer áll szemben egy üzleti megoldással. E megoldás első számú gazdája értelemszerűen a menedzsment, a kivitelezés azonban nem megy informatika nélkül. Az it azonban nem érdekelt egy külső megoldásban, hiszen ez a létét fenyegeti. A gond csak az, hogy az ügyletben érdekelt üzleti vezető sem áll a helyzet magaslatán ahhoz, hogy felül tudja bírálni az it (ellen)véleményét, s eldöntse, fizikailag lehet-e vállalni a felhőszolgáltatást. Ráadásul, ha összehasonlító költségelemzést végez, könnyen kiderül, hogy a cég költségtudatossága meglehetősen hiányos – ugyanis azok a tételek, amiket eddig figyelembe vettek (beleértve a rezsiköltségeket is), nem állíthatók szembe a fix havidíjjal.

A harmadik paradigmát a kínálati oldalon kell keresni, ahol okosan kellene kezelni a fentebb említett kettős igényrendszert. Ehhez azonban a szállítónak nincsenek olyan értékesítési erőforrásai, akik kompetensek lennének kezelni ezt a problémát, s ennek érdekében akár több hónapot is rászánni az ügyfél megnyerésére.

Gazdasági meggondolás

Ám akadnak olyan cégek is, amelyek mind a felhasználó helyi gépére telepítve (on premise), mind igény szerinti szolgáltatásként (on demand) ugyanannyit kérnek a szoftverek használatáért. Fehér András, a Humansoft igazgatója szerint azonban hiába volt az azonos árazás, eddig a felhasználók határozottan visszautasították az igénybevételt szolgáltatásként, inkább kiépítették saját infrastruktúrájukat. A jég most látszik megtörni a kis cégeknél – a bizalmatlanság kezd átcsapni gazdasági meggondolásba. Ínséges idők járván ugyanis, az ügyvezetés elgondolkodik azon, hogy valóban szüksége van-e saját adatbázis-kezelőre, drágán megvett és folyamatos frissítést igénylő szoftverre, illetve szerverre.

Bellák Zoltán, a EuroCloud 1100 tagot számláló iparági egyesület alelnöke szerint a kis- és középvállalatok másként élik meg a technológiai innovációt, mint a nagyvállalatok. Az innovációs terjedési modell pedig megváltozott. Míg az elmúlt évtizedekben az újítás jellemzően felülről, kutatóintézetekből, fejlesztőközpontokból indult ki s szivárgott le a nagyvállalatokhoz, majd a kisebbekhez és az otthonokhoz, addig mostanra megfordult az irány. Az iPhone vagy akár a cloud computing irodai alkalmazásai a magánfelhasználásból indulva jelentek meg a vállalkozások életében – sőt az esetek egy részében maguk a felhasználók fejlesztik tovább a technológiákat. Ezt figyelembe véve a kis- és középvállalati szektor akár jobb helyzetben is lehetne, mivel az itteni felhasználók igényei közelebb vannak a mindennapi felhasználókéhoz. Ezért képzési szempontból inkább az üzleti tudás, üzleti technikák átadására kell figyelni, mintsem az it-edukációra.

A gazdasági és pénzügyi recesszió tépázta piaci környezetben a költségek nagymértékben befolyásolják az új modellek befogadását. Pedig a drága licencdíjak és komoly infrastrukturális beruházás helyett igen kézenfekvőnek tűnik a szoftvereket szolgáltatásként igénybe venni – mutat rá Taivainen Krisztián. Egy ilyen program bevezetése előtt érdemes felmérni, hogy az milyen szintű változásokat okoz a cég napi szintű működésében és a munkavégzésben.

Hasznos megvizsgálni és előre tisztázni továbbá azt is, hogy mennyi energiát és időt emészt fel a rendszer bevezetése. Minden esetben a vezető gondos hatékonyság- és költségelemzése, megtérülésszámítása szükséges az új modell alkalmazása melletti döntéshez. Előfordulhat ugyanis, hogy a havi díjas szolgáltatásokat többletköltségként értelmezik, s emellett vannak félelmek a biztonsággal kapcsolatban is. Holott a végén kiderül, nemhogy többletköltség, de megtakarítás érvényesíthető, a biztonságot pedig nem lehet egy lapon emlegetni a közösségi oldalak sokat szidott biztonságával.

Ilyen körülmények között érthető, hogy a szállítónak (szolgáltatónak) versenyképes árat kell adnia, amire egy nagy multi képtelen a mamuttermékével. A versenyképes árba természetesen nemcsak a használati díj, hanem a támogatás is beleértendő. Az első egy-két évben, meglehet, a szolgáltatás nem gazdaságos, de az ügyfélszám növekedésével egyre inkább azzá válik – fűzi hozzá Faur Kálmán. Növeli az esélyeket, ha a szállító kitalálja, miként lehet úgy testre szabni egy szolgáltatást, hogy az mindenkinek jó legyen.

Taivainen Krisztián, Elastoffice
Taivainen Krisztián, Elastoffice
Teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a felhőszolgáltatás melletti döntés pénzügyi számítás kérdése, ebből a szempontból is határozottan el kell választani egymástól a licencen és a felhőn alapuló szolgáltatást – mondja Bőgel György, a CEU Business School professzora. Az utóbbinál viszont ügyelni kellene arra, hogy a felhasználói felület egyszerű, könnyen érthető, sőt játékos legyen, különben nem használhatók ki a cloud előnyei.

 

Új távlatok

Az, hogy egy szervezet saját maga építi ki szolgáltatási infrastruktúráját vagy a felhőből veszi igénybe, attól függ, hogy melyiknek kedvezőbb a költsége – persze, ugyanazoknak az elvárásoknak az alapján – erősíti meg Horváth András, az IBM Magyarország csoportmunka-szaktanácsadója. Egyes szektorokban a költségen kívül más szempontok is érvényesülhetnek; a kormányzatban például saas igénybevétele esetén ragaszkodhatnak ahhoz, hogy az adattárolás az országon belül történjen.

S máris itt a megbízhatóság és a biztonság kérdése. Helyi szolgáltatás esetében lényeges a hozzáférés szabályozása, míg a nyilvános felhő igénybevételekor nemigen tudni, merre kóborolnak az adatok. Manapság, sajnos, nincs százszázalékos garancia semmire, mindazonáltal a szolgáltatók igyekeznek a legnagyobb biztonságot adni.

Ezzel együtt a szoftver mint szolgáltatás új távlatokat nyit az informatikai fejlesztésekhez, a választás szabadságát adva a cégeknek, mérettől és iparágtól függetlenül. Azaz ezek a fejlesztések történhetnek hagyományos eszköz- és licencbeszerzéssel, telepítéssel stb., de végbemehetnek egyszerű szoftverbérléssel is.

 

Együttműködés

A mind teljesebb kiszolgálás érdekében egyébként a szolgáltatónak célszerű partnerségre lépnie kiegészítő termékeket kínáló gyártókkal is. A cloud szolgáltatásban azért is fontos az együttműködés, mivel az nemigen járható út, hogy minden szoftverszállító saját adatközpontot alakítson ki. Ha öt-hat cég összefog, s a bérszámfejtés, könyvelés mellé oda lehet tenni a dokumentumkezelést, a csoportmunka-támogatást, kis crm-et, akkor hatékonyabban lehet elérni az ügyfeleket, s ez a jövő útja – mutat rá Faur Kálmán. Taivainen Krisztián viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a cloud infrastruktúrájának üzemeltetését is célszerű másra bízni, így érdemes profi adatközpontokat is bevonni az együttműködésbe.