Technology

08_e-health_DE_420px
Forrás: -

Egészségen innen s túl

Az egészség drága kincs, különösen egy rohamosan öregedő társadalomban. Megőrzésében sokat segíthet az informatika, esélyt teremtve fiatalnak és idősnek egyaránt egy emberibb életvitelhez.

 

 

Mintegy 300 regisztrált résztvevővel zajlott le a múlt héten az 5. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferencia a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szervezésében. Az összejövetel témája ebben az évben az egészségügy és a megelőzésre, megőrzésre törekvő életvitel informatikai támogatása, az e-health volt.

 

Mint ismert, az NJSZT – a civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalásának tudatában – öt évvel ezelőtt indította el Digitális Esélyegyenlőség nevű országos mozgalmát. A cél az, hogy rövid időn belül mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak – mégpedig a lehető legjobb egészségben.

 

 

Innovációval

 

Nos, tudjuk, hogy milyen az egészséges ember, de vajon egészséges-e az információs társadalom? – tette fel a kérdést rögtön nyitó előadása elején Bőgel György, a Central European University professzora. Az egészségügy a világon mindenütt a nagy állami elosztó rendszerek közé tartozik, így nem hatékony és drága, tehát fenntarthatatlan. Hazánkban a bruttó hazai termék (gdp) 5-6 százalékát fordítják erre a szektorra, az Egyesült Államokban ez az arány 18 százalék.


 

 

Az egészségügy fenntarthatóságát az innováció segítheti; nemcsak technológiai, hanem intézményi-társadalmi vonatkozásban is. A célok elérése érdekében különféle szervezetek, cégek többek között innovációs versenyeket rendeznek, amelyeken olyan találmányok születhetnek, mint például a malária felderítése egy különleges mobiltelefon-kamerával fényképezett vércsepp alapján, vagy zsebben hordozható ultrahangos vizsgáló berendezés.

 

Figyelemre méltó tendencia a „big data” jelenség hatása az egészségügyi innovációra, ugyanis az egészségügyi adatok mind szélesebb körű digitalizálása vagy eleve digitális keletkezése révén rendkívüli módon nő az adatállomány, s ezt a robbanást kezelni kell.

 

 

Már megint ez a depresszió

 

Korunk (egyik) népbetegsége a depresszió, ennek felismerésére és esetleges kezelésére jó eszköz a Facebook – hívta fel a figyelmet Csepeli György szociológus. A közösségi oldalon ugyanis minden tevékenységünk nyomot hagy, így cselekedeteinkből, preferenciáinkból, kedvenc filmjeinkből, zenéinkből leszűrhető, sőt mérhető a depresszió foka. Persze, ehhez, önkéntes alapon, kérdőív kitöltésére is szükség van. Haszna azonban kétségtelen: például facebookos viselkedésük alapján depressziógyanúsnak tűnő fiatalok esetében figyelmeztetni lehet a szülőket a fokozott odafigyelésre.

 

Kutor László, az Óbudai Egyetem Informatikai Rendszerek Intézetének docense szerint az informatika új kaput nyit a fogyatékkal élők kezeléséhez is. Technológiával sok mindent lehet pótolni, ami teljesebbé teheti a látás- és hallássérültek vagy a mozgáskorlátozottak életét. Beszélő tolómérő használatával például a vakok megtanulhatnak esztergálni, okostelefon és mobilinternet segítségével pedig süketnémák kommunikálhatnak jeltolmács közbeiktatásával például egy bolti eladóval.