Az infokommunikácós és az elektronikai ágazat együtt és külön-külön is a
magyar gazdaság sikersztorijának tekinthető. Ez a külvilág számára leginkább
abban nyilvánul meg, hogy meglehetősen nagy a szektor munkaerő-felvevő
képessége. Az álláshirdetésekben rengeteg programozónak, szoftvermérnöknek,
informatikusnak és elektronikai szakembernek kínálnak munkát – más
szakterületek átlagfizetéseinek többszöröséért.
A számok is
kifejezik
Az ikt-iparág részesedése hazánk bruttó hazai termékében (gdp-jében)
jelenleg 12 százalék körül mozog. (2011-ben Magyarország folyó áron számított
gdp-je 27 886 milliárd forint volt.) A KSH adatai szerint az infokommunikáció
tavaly 4,5 százalékos javulást mutatott az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Az Európai Unióban ezzel Magyarország az 5. helyen áll, az ágazat több mint 150
ezer fős foglalkoztatottsági adatával pedig a 3. helyet foglaljuk el.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar elektronikai ipar a gdp 5,34
százalékát állítja elő – az ágazati részesedésben Japánnal holtversenyben csak
Dél-Korea és Finnország előz meg bennünket –, a két, ám egyre inkább egy kalap
alá sorolt szektor tényleg verhetetlen párost alkot a magyar gazdaság
palettáján.
Ekkor azonban még nem beszéltünk arról, hogy ha a közvetett hatásokat is
figyelembe vesszük, abban az esetben az elektronikai ipar nem kevesebb, mint 15
százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez. Nem mellesleg mintegy 92 ezer
főt foglalkoztat, és a magyar export egyharmadát fedi le. Az IDC amerikai
piacelemző cég tavaly év végi tanulmánya sem ad okot az ágazat iránti
aggodalomra.
A közeljövőben ugyanis jobban fogynak majd a magasabb színvonalú
elektronikával ellátott járművek, és globálisan emelkedni fog az autók iránti
kereslet. Ennek köszönhetően pedig az iparág átlagosan évi 5,9 százalékos
bevételnövekedést generál majd a félvezetőiparnak a 2016-ig terjedő időszakban,
így remélhetően hazánkban is.
A Világbank becslése szerint amennyiben 10 százalékponttal növekszik a
szélessávú hozzáférés, akkor a gdp a fejlett országokban 1,21, a fejlődő
államokban pedig 1,38 százalékkal bővül.
Összhangban a
trendekkel
Vályi-Nagy Vilmos, NFM
Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára az ágazat beruházási
teljesítményét emelte ki. Ez a teljesítmény az elmúlt évben 10 százalékkal
nőtt, gdp-értéke 3,5 százalékkal emelkedett. „Örvendetes tény, hogy az ágazat
a stagnáló gazdasági környezetben önerőből is növekedni tudott, és jelentősen
növelte beruházási teljesítményét. Ez egyrészt azt mutatja, hogy jelentős
növekedési potenciál van az ágazatban, másrészt, hogy speciális, az ágazatra
szabott támogatási formákat alakítottunk és alakítunk ki. Ez fontos növekedési
tényező lesz a következő években is. Mindez összhangban van a nemzetközi
trendekkel, hiszen a világ számos országában már a gdp közel 20 százalékát ez
az ágazat adja. Magyarországon is érdemes célként kitűzni e szint elérését” –
tette hozzá.
De ne hagyjuk ki a bizakodók sorából az Informatikai, Távközlési és
Elektronikai Vállalatok Szövetségét sem. Az IVSZ szerint megfelelő
fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd
forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megkétszerezhető lenne, sőt
2025-ig a teljes informatikai és távközlési szektor duplázhatna.
Ezt a teljesítményt 10 ezer új munkahely létrehozásával lehetne elérni.
Ennek fontos feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi 2000 fővel.
Nemzetközi
hozzájárulás
Javier González Pareja, Bosch
Az ikt-ban és az elektronikai iparban betöltött szerepük alapján a
hazánkban működő nemzetközi cégek is masszívan kiveszik részüket a bruttó hazai
termék gyarapításából. Javier González Pareja, a magyarországi
Bosch-csoport vezetője szerint mivel a csoport magyarországi bevétele a magyar
gdp 2,3 százalékával egyenlő, egyértelmű, hogy a cég jelenléte Magyarország
számára is fontos. Ugyanakkor a magyarországi műszakimérnök-képzés és az
oktatási intézmények kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása, valamint
egyes
k+f-eredmények gyakorlati alkalmazása és hasznosítása biztosíthatja az
innováció iparági kapcsolatát. Mindez pedig az előre tervezhető piac feltétele.
Gyenes Péter, Nokia Siemens Networks
Gyenes Péter, a Nokia Siemens Networks k+f üzleti kapcsolatok
vezetője szerint is az innováció a gazdaság egyik hajtómotorja, és kitörési
pont lehet egy olyan kis ország számára, mint Magyarország. Annál is inkább,
mert az innováció nem minden esetben tőkeigényes folyamat, olykor inkább
ütőképes stratégia és szellemi teljesítmény, azon belül is jól képzett munkaerő
kérdése. Rendkívüli érték rejlik tehát a magyar szellemi képességekben és
innovációs kapacitásban, s ezek fejlesztésében jelentős szerep jut az oktatási
rendszernek, illetve stratégiának.
S bár való igaz, hogy a magyar műszaki és mérnökképzés ma is egyedülálló a
világon, az ország még mindig nem használja ki maximálisan ezt a versenyelőnyt
– vélekedik Javier Gonzáles Pareja. Szerinte
a fejlődés legnagyobb gátja, hogy a mai napig nincs elegendő, jól
képzett szakember. Ezért újra kell gondolni a mérnökképzés céljait, az eddigi
tapasztalatokat és az ipar igényeit.
Be kell vonni továbbá az ipari szereplőket az oktatásba, és olyan kompetenciaközpontokat
kell létesíteni,
amelyek az ipari és felsőoktatási-kutatói energiák egyesítését szolgálják.
Itthon tartani |
---|
Jakab Roland, Ericsson Magyarország
Azért is szükség van az egyetemek és a k+f-tevékenységet folytató központok
közötti együttműködés bátorítására, mert azok segítenek a tudás, a magasan
képzett munkaerő itthon tartásában. Ugyanis nem kell ahhoz tartósan külföldre
távozni, hogy csúcstechnológiákkal foglalkozhasson az ember – mutat rá Jakab
Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese.
Ezek a fejlesztő- és szolgáltatóközpontok ezrével adnak munkahelyeket
képzett, nyelveket beszélő magyaroknak. S ha az embereknek multikulturális
környezetben dolgozva jobb rálátásuk lesz a világra, az hozzáadott értéket
jelent az ország európai integrációja szempontjából is.
|
Bővüljön az
állami támogatás
Szintén az ágazat versenyképességének – s így gdp-termelő képességének –
fokozását szolgálhatja a kormányzat és az érintett piaci szereplők
párbeszédének ösztönzése is – tartja Gyenes Péter. Az együttműködési szándék
szép példái azok a stratégiai megállapodások, amelyeket a magyar kormány köt az
ágazat szereplőivel.
Dudits Ádám, SAP Labs
Ezekbe és az ezeken kívüli együttműködésekbe beleférnek a munkahelyteremtő
támogatások is, csak éppen nem úgy, mint eddig. Dudits Ádám, a budapesti SAP Labs
ügyvezetője ugyanis kifogásolja, hogy jelenleg csak a nagy projektek kapnak
támogatást munkahely-teremtésre, azok, amelyek legalább száz fő
foglalkoztatását tervezik. A mostani ínséges időkben viszont kevés cég tervez
ilyen volumenű létszámnövelést, holott az infokommunikációs vállalatok
többnyire humán erőforrásba, tudásba akarnak beruházni. Ki lehetne bővíteni a
kört, ha kisebb létszámú munkaerő bevonását is támogatná a kormány.
Ennek érdekében szükség lenne az operatív programok támogatási rendszerének
módosítására, mert kevés a jelenlegi 25 százalékos támogatási intenzitás, és
sok a milliárdos bevételelvárás. Ha több költséget lehetne levonni, és
megelégednének kisebb árbevétellel, több megfelelő tudású szakembert lehetne a
gazdasági potenciált növelő értékteremtésre bevonni.