Technology

Duplázhatna az ikt

Az infokommunikációs és elektronikai szektor a gazdaság egyetlen növekvő ágazata, a válság sem tudta megrendíteni. Nagymértékben hozzájárul a gdp-hez is. A területfolyamatos megújulás azonban így is létfontosságú. Ebben társadalmi és iparági szinten három alappillérre kell támaszkodni: az oktatásra, az innovációra és a szerkezeti átalakításra.

Az infokommunikácós és az elektronikai ágazat együtt és külön-külön is a magyar gazdaság sikersztorijának tekinthető. Ez a külvilág számára leginkább abban nyilvánul meg, hogy meglehetősen nagy a szektor munkaerő-felvevő képessége. Az álláshirdetésekben rengeteg programozónak, szoftvermérnöknek, informatikusnak és elektronikai szakembernek kínálnak munkát – más szakterületek átlagfizetéseinek többszöröséért.

 

A számok is kifejezik

Az ikt-iparág részesedése hazánk bruttó hazai termékében (gdp-jében) jelenleg 12 százalék körül mozog. (2011-ben Magyarország folyó áron számított gdp-je 27 886 milliárd forint volt.) A KSH adatai szerint az infokommunikáció tavaly 4,5 százalékos javulást mutatott az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az Európai Unióban ezzel Magyarország az 5. helyen áll, az ágazat több mint 150 ezer fős foglalkoztatottsági adatával pedig a 3. helyet foglaljuk el.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar elektronikai ipar a gdp 5,34 százalékát állítja elő – az ágazati részesedésben Japánnal holtversenyben csak Dél-Korea és Finnország előz meg bennünket –, a két, ám egyre inkább egy kalap alá sorolt szektor tényleg verhetetlen párost alkot a magyar gazdaság palettáján.

Ekkor azonban még nem beszéltünk arról, hogy ha a közvetett hatásokat is figyelembe vesszük, abban az esetben az elektronikai ipar nem kevesebb, mint 15 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez. Nem mellesleg mintegy 92 ezer főt foglalkoztat, és a magyar export egyharmadát fedi le. Az IDC amerikai piacelemző cég tavaly év végi tanulmánya sem ad okot az ágazat iránti aggodalomra.

A közeljövőben ugyanis jobban fogynak majd a magasabb színvonalú elektronikával ellátott járművek, és globálisan emelkedni fog az autók iránti kereslet. Ennek köszönhetően pedig az iparág átlagosan évi 5,9 százalékos bevételnövekedést generál majd a félvezetőiparnak a 2016-ig terjedő időszakban, így remélhetően hazánkban is.

A Világbank becslése szerint amennyiben 10 százalékponttal növekszik a szélessávú hozzáférés, akkor a gdp a fejlett országokban 1,21, a fejlődő államokban pedig 1,38 százalékkal bővül.

 

Összhangban a trendekkel

Vályi-Nagy Vilmos, NFM
Vályi-Nagy Vilmos, NFM

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára az ágazat beruházási teljesítményét emelte ki. Ez a teljesítmény az elmúlt évben 10 százalékkal nőtt, gdp-értéke 3,5 százalékkal emelkedett. „Örvendetes tény, hogy az ágazat a stagnáló gazdasági környezetben önerőből is növekedni tudott, és jelentősen növelte beruházási teljesítményét. Ez egyrészt azt mutatja, hogy jelentős növekedési potenciál van az ágazatban, másrészt, hogy speciális, az ágazatra szabott támogatási formákat alakítottunk és alakítunk ki. Ez fontos növekedési tényező lesz a következő években is. Mindez összhangban van a nemzetközi trendekkel, hiszen a világ számos országában már a gdp közel 20 százalékát ez az ágazat adja. Magyarországon is érdemes célként kitűzni e szint elérését” – tette hozzá.

De ne hagyjuk ki a bizakodók sorából az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetségét sem. Az IVSZ szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megkétszerezhető lenne, sőt 2025-ig a teljes informatikai és távközlési szektor duplázhatna.

Ezt a teljesítményt 10 ezer új munkahely létrehozásával lehetne elérni. Ennek fontos feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi 2000 fővel.

 

Nemzetközi hozzájárulás

Javier González Pareja, Bosch
Javier González Pareja, Bosch
Az ikt-ban és az elektronikai iparban betöltött szerepük alapján a hazánkban működő nemzetközi cégek is masszívan kiveszik részüket a bruttó hazai termék gyarapításából. Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője szerint mivel a csoport magyarországi bevétele a magyar gdp 2,3 százalékával egyenlő, egyértelmű, hogy a cég jelenléte Magyarország számára is fontos. Ugyanakkor a magyarországi műszakimérnök-képzés és az oktatási intézmények kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása, valamint egyes k+f-eredmények gyakorlati alkalmazása és hasznosítása biztosíthatja az innováció iparági kapcsolatát. Mindez pedig az előre tervezhető piac feltétele.

Gyenes Péter, Nokia Siemens Networks
Gyenes Péter, Nokia Siemens Networks

Gyenes Péter, a Nokia Siemens Networks k+f üzleti kapcsolatok vezetője szerint is az innováció a gazdaság egyik hajtómotorja, és kitörési pont lehet egy olyan kis ország számára, mint Magyarország. Annál is inkább, mert az innováció nem minden esetben tőkeigényes folyamat, olykor inkább ütőképes stratégia és szellemi teljesítmény, azon belül is jól képzett munkaerő kérdése. Rendkívüli érték rejlik tehát a magyar szellemi képességekben és innovációs kapacitásban, s ezek fejlesztésében jelentős szerep jut az oktatási rendszernek, illetve stratégiának.

S bár való igaz, hogy a magyar műszaki és mérnökképzés ma is egyedülálló a világon, az ország még mindig nem használja ki maximálisan ezt a versenyelőnyt – vélekedik Javier Gonzáles Pareja. Szerinte a fejlődés legnagyobb gátja, hogy a mai napig nincs elegendő, jól képzett szakember. Ezért újra kell gondolni a mérnökképzés céljait, az eddigi tapasztalatokat és az ipar igényeit.

Be kell vonni továbbá az ipari szereplőket az oktatásba, és olyan kompetenciaközpontokat kell létesíteni, amelyek az ipari és felsőoktatási-kutatói energiák egyesítését szolgálják.

Itthon tartani

Jakab Roland, Ericsson Magyarország
Jakab Roland, Ericsson Magyarország
Azért is szükség van az egyetemek és a k+f-tevékenységet folytató központok közötti együttműködés bátorítására, mert azok segítenek a tudás, a magasan képzett munkaerő itthon tartásában. Ugyanis nem kell ahhoz tartósan külföldre távozni, hogy csúcstechnológiákkal foglalkozhasson az ember – mutat rá Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese.

Ezek a fejlesztő- és szolgáltatóközpontok ezrével adnak munkahelyeket képzett, nyelveket beszélő magyaroknak. S ha az embereknek multikulturális környezetben dolgozva jobb rálátásuk lesz a világra, az hozzáadott értéket jelent az ország európai integrációja szempontjából is.

 

Bővüljön az állami támogatás

Szintén az ágazat versenyképességének – s így gdp-termelő képességének – fokozását szolgálhatja a kormányzat és az érintett piaci szereplők párbeszédének ösztönzése is – tartja Gyenes Péter. Az együttműködési szándék szép példái azok a stratégiai megállapodások, amelyeket a magyar kormány köt az ágazat szereplőivel.

Dudits Ádám, SAP Labs
Dudits Ádám, SAP Labs
Ezekbe és az ezeken kívüli együttműködésekbe beleférnek a munkahelyteremtő támogatások is, csak éppen nem úgy, mint eddig. Dudits Ádám, a budapesti SAP Labs ügyvezetője ugyanis kifogásolja, hogy jelenleg csak a nagy projektek kapnak támogatást munkahely-teremtésre, azok, amelyek legalább száz fő foglalkoztatását tervezik. A mostani ínséges időkben viszont kevés cég tervez ilyen volumenű létszámnövelést, holott az infokommunikációs vállalatok többnyire humán erőforrásba, tudásba akarnak beruházni. Ki lehetne bővíteni a kört, ha kisebb létszámú munkaerő bevonását is támogatná a kormány.

Ennek érdekében szükség lenne az operatív programok támogatási rendszerének módosítására, mert kevés a jelenlegi 25 százalékos támogatási intenzitás, és sok a milliárdos bevételelvárás. Ha több költséget lehetne levonni, és megelégednének kisebb árbevétellel, több megfelelő tudású szakembert lehetne a gazdasági potenciált növelő értékteremtésre bevonni.