Technology

infop_420
Forrás: ITB

Digitális transzformáció – a fejekben kell kezdeni

Miközben a legtöbb szó egyelőre az infrastruktúra fejlesztéséről esik, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ország leginkább a humán területen van lemaradva, így itt is komoly fejlesztésekre van szükség – hangzott el többektől az immár ötödik alkalommal megrendezett Információ Társadalom Parlamentje rendezvényen.

Tavaly az éppen átalakulóban lévő infokommunikációs szakmapolitikai intézményrendszer és struktúra miatt, idén a már körvonalazódó fejlesztési irányok és pályázati kiírások miatt övezte nagy érdeklődés az Információs Társadalom Parlamentjét. A kormányzat, az infokommunikációs iparág és a civil szervezetek képviselői sorrendben ötödször gyűltek össze az Országház épületében, hogy az Információs Társadalom Parlamentje keretében átbeszéljék a szektor aktuális kérdéseit.

 


 

 

Az egyik legégetőbb kérdés a digitális ismeretek és az informatikus szakemberek hiánya. Előbbivel kapcsolatban többen is felhívták arra a figyelmet, hogy a közhiedelemmel ellentétben a fiatalabb generációk sem feltétlenül képesek a munkával kapcsolatos célokra használni az informatikai eszközöket és az internetet. Ami pedig az utóbbit illeti, Laufer Tamás, az IVSZ elnöke szerint már nem 10 ezer, hanem 19 ezer betöltetlen informatikai állás van Magyarországon. Tekintve az infokommunikáció multiplikátor hatását, egy informatikai állás rövid időn belül három-négy másik munkahelyet is teremthetne.

Soltész Attila, az Infotér elnöke és az IVSZ ezért az oktatás megújítását is szorgalmazza. Szeretnék, ha az informatika nem csak külön tantárgyként, hanem integráltan is megjelenne a közoktatásban, és szükségét érzik a programozási ismeretek, illetve a gépírás (vakon gépelés) oktatásának is. Az IVSZ digitális oktatási kiáltványa emellett a tanárok informatikai továbbképzésére is nagy hangsúlyt fektetne.

Mélyebb és nem csak Magyarországot érintő problémákra mutatott rá Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója. Mint mondja, a verseny nem csak országok, hanem régiók között is zajlik, és ebben a versenyben Európa komoly hátrányban van az USA mögött. Ennek egyik markáns jele, hogy míg az európai termelékenységnövekedésnek csak 31 százalékát biztosítja az informatika, addig az Egyesült Államokban ez a mutató 59 százalék – vagyis sokkal jobban kihasználják az ict-ben rejlő lehetőségeket. Az európai piac is fragmentált, így az itteni cégek nem tudnak elegendő tőkét felhalmozni és globálisan versenyképesek lenni.

A veszélyeket a megszólaló kormányzati szereplők is látják, és igyekeznek is tenni ellenük. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az új uniós költségvetési ciklusban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, és csak olyan projekteket támogatnak, amelyek bővítik a foglalkoztatottságot és növelik a vállalkozások által termelt hozzáadott értéket. Már az idén megjelenik több száz milliárd forint összértékű pályázat, egyebek mellett kompetenciafejlesztésre is, és több száz milliót fordítanak az iskolák szélessávú kapcsolatainak fejlesztésére is.