Technology

startup
Forrás: ITB

Sikeres pályázatok, jöhet a piacosítás!

Manapság egyre több kritika éri a startupokat, miszerint ez csak egy divatszó, s valójában – legalábbis a hazai ökoszisztémát nézve – közülük csak elenyésző cég éri el a kezdetben kitűzött sikereket. Most szeretnénk két olyan céget bemutatni, amelyek valóban komoly eredményeket értek el.

Mindkét cég sikeresen fejezte be a közelmúltban uniós pályázatuk megvalósítását. A CEE Bills egy távnyomtatási szolgáltatás piacosításán fáradozik jelenleg, a CEE Forms pedig az interaktív színpadvezérlés lehetőségével kecsegteti az előadókat, valamint a színpadokat, színházakat. Lényegében semmi közös nincs bennük, hacsak az nem, hogy mindkettőnek a most 21 éves Miski Bettina az ügyvezetője. Édesapja, Miski Zoltán rengeteget segített neki a vállalkozások felépítésében, karrierjének igazgatásában. Velük készítettünk a közelmúltban egy páros interjút.

Miski Bettina
Miski Bettina

- Feltételezzük, hogy még javában iskolába jártál, amikor megszületett a startupok ötlete.

- M.B.: Így van. 2012-ben érettségiztem, majd elkezdtem a Budapesti Kommunikációs Főiskolát. Egész pontosan ekkor történt az a váltás, hogy a két startup is megjelent az életemben. Egyszerre koncentrálni a cégekre és a tanulmányaimra is, nem volt egyszerű történet, most sem az. Hálás vagyok édesapámnak, aki nagyon sokat segített nekem és rengeteget tanulhattam tőle.

- Mesélnétek egy kicsit bővebben ezekről a cégekről?

- M.B.: Az egyik a felhőben való nyomtatással foglalkozik, egész pontosan egy távnyomtatási szolgáltatást, a Remote Printinget szeretné elterjeszteni a hazai nyomdák körében. A másik a színházakba vagy egyéb színpadi előadásokba kíván némi innovációt belevinni.

- Hogyan jöttek ezek az ötletek?

- M.Z.: A távnyomtatási szolgáltatás ötlete onnan jött, hogy a nagy nyomdáknál komoly problémát jelent, hogy nincs megfelelően kihasználva a kapacitásuk. Sokan meg sem találják őket, mert alapvetően B2B jelleggel működnek. A mi megoldásunk azon alapszik, hogy a kihasználtságot nagyban lehet növelni azzal, ha becsatornázunk hozzájuk olyan nyomtatási igényeket, amelyek rájuk vannak szabva. Egész egyszerűen összekapcsoljuk a keresletet a kínálattal. Minél több nyomdával állunk kapcsolatban, annál optimálisabban tudjuk elosztani a feladatokat. Üzemeltetés szempontjából ez egy mindenki számára költséghatékonyabb megoldás.

- Ez a szolgáltatás a gyakorlatban is fellelhető?

- M.B.: Jelenleg a piacra jutás fázisában vagyunk, még komoly marketing és egyéb konkrét piaci tevékenység szükséges ahhoz, hogy mindez megfelelően működjön.

- Mondanátok néhány szót a másik ötletről is?

- M.B.: Ez egy interaktív színpadvezérlő rendszer, ami lehetővé teszi, hogy megváltoztassuk, változást hozzunk az előadásba. Lényege, hogy megnő a néző vagy a színész beleszólási lehetősége az előadás menetébe. A legnagyobb érdekessége pedig az, hogy bármelyikük vezérelheti az eszközöket.

- Hogy néz ki ez a vezérlés a gyakorlatban?

- M.Z.: A rendszerhez, pontosabban a vezérlőegység kimeneti oldalához bármit hozzá lehet rendelni, ami vezérelhető. Ezek lehetnek különféle eszközök, berendezések, így például melyik kamera legyen aktív, milyen színű fény világítson, szálljon-e füst vagy mozogjon-e maga a színpad. Érzékelőket lehet feltenni az előadókra és a nézőkre is. Ráadásul az is megoldható, hogy távolról, például interneten vagy egy mobileszközön keresztül is beleszólhassunk az előadás menetébe.

- Mi van akkor, ha ebben ütközés van? Például többen is azt szeretnék, hogy a színpad bal oldalán villanjon fel egy lámpa, míg mások a jobb oldalára voksolnak.

- M.B.: A „többség dönt” elve alapján működik a rendszer, éppen azért, hogy ne legyen káosz a színpadon.

- Van ennek egy pilotja már valahol?

- M.Z.: Egy prototípus rendszerünk és egy bejelentett szabadalmunk van egyelőre, a piaci bevezetés a színpadvezérlő rendszer esetében is csak most van soron. Amikor a szolgáltatás értéke eléri a maximumát, akkor értékesíteni szeretnénk azt a kötelező fenntartási időszakot követően.

- Ez egy teljesen unikális megoldás, nincsen hasonló külföldön?

- M.B.: Ilyen formában biztos, hogy máshol sem létezik a rendszer. Éppen ezért szeretnénk nemzetközi értékesítési csatornán megtámadni a piacot, hogy külföldön is megismerhessék.

- Terveztek hasonló pályázatokat lehívni a jövőben?

- M.Z.: Jelenleg főleg azon dolgozunk, hogy miután mindkét projekt sikeresen zárult, és elkészült egy-egy prototípus is, elindulhassanak élesben is. Természetesen van még néhány ötletünk a tarsolyunkban, de arról most még nem szeretnék többet elárulni.

- Nem féltek attól, hogy a manapság igen rövid életű startupok sorsára juttok?

- M.B.: Egyáltalán nem. Akkor vágtunk bele, amikor a legmélyebben volt a magyar gazdaság, tulajdonképpen a túlélésre terveztük a két céget. Szerencsére a visszaigazolások azt mutatják, hogy mi nagyon jól boldogulunk.

- Kiből lehet sikeres startup?

- M.Z.: Kicsit talán közhelyes, de jókor a jó helyen és jó időben kell lenni. A szakmai közvélemény szerint egy startup nem élhet meg csak a magyar piacon. Szerintem ez így nem igaz, a lényeg, hogy valami teljesen egyedit, újat kell létrehozni, aztán ha pilot jelleggel tényleg jól működik az elképzelés, akkor érdemes fontolóra venni a nemzetközi terjeszkedést is.

- Bettina, neked hogy sikerült a két céget összeegyeztetni a tanulmányokkal, magánélettel?

- M.B.: Ez egy nagyon komoly kihívás volt, s tényleg sok segítséget kaptam. A cégek és a főiskolai tanulmányok mellett másra nem is nagyon jut idő. Ugyanakkor hosszú távon az újságírásban gondolkodom, érdekel az elektronikus és a nyomtatott sajtó is, főleg az utóbbi. Szeretnék majd eljutni az Egyesült Államokba, nagy álmom, hogy New Yorkban lehessek újságíró.

- Mi lesz akkor a startupokkal?

- M.B.: Szerintem mire én eljutok odáig, addigra valószínűleg már más fogja igazgatni a cégek ügyeit.