Technology

20_NHT-2_420px
Forrás: -

Amitől egy város okos

Manapság már nem (csak) futurológusok foglalkoznak intelligens településekkel és otthonokkal. A fenntarthatóság és az életminőség javítására irányuló igény a kormányzatok és az üzleti világ fantáziáját is megmozgatta – az elméleti szakemberekén túl.

Egy város attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern infrastruktúrába eszközölt befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat. Az okos város ma már sokféle intelligens technológiát használhat, hiszen az újszerű információelemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérőműszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására. Ezek alapján pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, amelyekkel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.

 

Az állam szerepe

Ilyen város kialakítására világszerte folynak kísérletek, egyikük a Deutsche Telekom (DT) T-City programja Németországban – s ennek kistestvére Magyarországon. Ezek a kezdeményezések azonban nem levegőben lógó próbálkozások, pilotok, hanem szoros együttműködésben valósulnak meg leginkább a helyi (ön)kormányzatokkal. Persze, nem árt, ha központi akarat is támogatja a dolgot. Németországban például maga Angela Merkel kancellár állt az egyik alprojekt mögé (központi hatósági ügyfélszolgálati hívószám bevezetése), s a jelek szerint a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sem közömbös a téma iránt. Ez utóbbi azon a szeptemberi workshopon derült ki, amelyet az NMF és az Európai Bizottság közösen rendezett Okos városok – smart cities címmel.


Az állam felelőssége egyértelmű: fel kell karolnia és ösztönöznie kell a digitális szolgáltatásokat és alkalmazásokat, és ezek együttműködéséből olyan környezetet teremteni, amely képes a közösség életminőségét hosszú távon javítani. Ez a felkarolás abból áll, hogy az állam szerepet vállal a városok „felokosításához” szükséges infrastruktúra – szélessávú vezetékes és mobilinternet-hozzáférés – kiépítésében. A városok okossá tétele olyan innovatív megoldások alkalmazásával jár, amelyek több stratégiai célkitűzés megvalósítását is hatékonyan tudják segíteni. Az okos városok fejlesztése során az államnak ugyanakkor meg kell találnia azt a modellt, amely a leginkább alkalmas arra, hogy összeegyeztesse a lakossági igényeket, a piac szempontjait és az állam vagy az önkormányzat stratégiai céljait.

 

A dél-német példa

A baden-württembergi Friedrichshafenben már 2007 óta kiválóan működik a modell, a városi, illetve a körzeti önkormányzat a Deutsche Telekommal és más intézménnyel, vállalkozással karöltve folyamatosan működtet tesztcsoportokat a mindennapi élet szinte minden területén a háztartásoktól kezdve az egészségügyön, a közlekedésen, a hivatali ügyintézésen át az idősgondozásig és az energiaszolgáltatásig.

Kiemelt területnek számít – a fenntartható fejlődés és az öregedő társadalom jelentette problémák kezelése miatt – az energiatakarékos üzemeltetés és az egészségügy, beleértve az idősgondozást is. Az előbbi lelke a smart metering, azaz az energiafelhasználás tudatos alakítása intelligens méréssel és háztartási berendezések működtetésének abszolút kontrolljával akár távolról is. Az idősek helyzetének kényelmesebbé tételét pedig olyan megoldások segítik, mint az intelligens vérnyomás-, vércukor- és testsúlymérés, illetőleg a kapott adatok automatikus eljuttatása egy központi helyen tárolt e-egészségügyi naplóba.

De hasznos lehet egy olyan, egyszerűen kezelhető internetes portál is, amely a lakásba viszi a legalapvetőbb szolgáltatásokat (például gyógyszer- vagy melegétel-rendelés, közlekedési információk vagy segítségkérés baj esetén akár a szomszédoktól).

 

Hazai projektek

Hazánkban is üzemelnek hasonló megoldások. Debrecenben és Szolnokon intelligens közösségi kártyák, illetve rendszerek teszik könnyebbé a helyiek számára az eligazodást az élet egyes területein. A CityPass közösségi kártyarendszer alkalmazását elsőként a Debreceni Egyetem kezdte meg 2000 hallgató és dolgozó közreműködésével. Szolnokon pedig a Magyar Telekom T-City programja keretében indult el a kártyarendszer próbaüzeme T-City Szolnok Városkártya néven. Utóbbi esetben az nfc-technológiával felszerelt mobiltelefonok akár helyettesíthetik is a kártyákat.

A CityPass rendszert a NetLock Kft. fejlesztette ki egy többszereplős konzorcium vezetőjeként, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ és a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásával. A cég egyben a kártyák kibocsátója és az informatikai háttérrendszerek üzemeltetője is – mondja Molnár Ferenc, a NetLock projektvezetője. A fejlesztő kiemelten ügyelt a biztonságra: a chipen tárolt érzékeny adatokat olyan, digitális aláírással megtámogatott védelemmel látta el, amely lehetetlenné teszi a visszaéléseket.

A CityPass egyik legfontosabb szolgáltatása az elektronikus közösségi közlekedési jegyrendszer. A rendszer emellett azonosítási, beléptetési, fizetési, könyvtári, hűségpont- és egyéb szolgáltatásokkal egészült ki az egyes helyszíneken. További előnye, hogy software as a service modellben is igénybe vehető, ami radikálisan csökkenti a célközönségnek tekinthető önkormányzatok és közösségi vállalatok informatikai beruházásainak és azok üzemeltetésének költségét.

 

E-napló és városőrzés

Új, innovatív szolgáltatás életszerű próbája Szolnok Szandaszőlős negyedében egy iskolabeléptető rendszer – mondja Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs igazgatója. Ez a kártyás megoldás nemcsak arról tájékoztatja az iskolát és a szülőket, hogy a gyermek volt-e iskolában aznap, s mennyi időt töltött ott, hanem elektronikus ebédjegyként és könyvkölcsönző kártyaként is szolgál. A nebulók bánatára a plasztiklapra rákerülnek az osztályzatok is, amiről a szülők tudomást szerezhetnek.

A szolnoki városrészben a térfigyelő kamerák sem egyszerű felügyeleti eszközök, városőrző funkciót is betölthetnek. A kamerákkal összeköttetésben álló rendszer például az autókról rendszám alapján megállapíthatja, hogy körözött-e vagy nem, tulajdonosa befizette-e utána a teljesítményadót vagy sem.