Technology

hte_konferencia_2016
Forrás: HTE

Naponta 200 millió forint

Intenzív két év következik az állami infokommunikációs fejlesztésekben, ám a feszített ütemterv minden szereplőtől maximális elkötelezettséget kíván. A projektek egyik legnagyobb kockázata éppen az, hogy nem lesz elegendő szakember és kapacitás a végrehajtásra – hangzott el az idei HTE Infokon konferencián

Idén 20. alkalommal – ezen a néven pedig negyedszer – rendezte meg a Hírközlési Tudományos Egyesület a HTE Infokom konferenciát. A jogelődnek számító Energiaipari Távközlési Szemináriumot először 1978-ban tartották meg – akkor, amikor még újnak számított az Intel 8086-os processzor, pályára állt a Navstar első GPS-műholdja, a magyar távközlést pedig egy 1964-es törvény szabályozta – derült ki Bartolits István visszatekintő előadásából.

Ehhez képest idén már arról folyt a diskurzus, hogy 2018-ban elegendő lesz-e a 30 megabit/másodperces sávszélesség, hogyan működnek majd a hálózatba kapcsolt autók és milyen hatásai lesznek az 5G mobilhálózatnak. A legnagyobb hangsúly ugyanakkor a következő két év hálózati és informatikai fejlesztéseire jutott.
Huszty Gábor, a HTE tiszteletbeli elnöke az egyik kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő szűk két és fél során mintegy 160 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési beruházásokra kerül sor – vagyis naponta közel 200 millió forint jut erre a célra. Ez nem csak önmagában óriási összeg, hanem ahhoz képest is, hogy 2010 és 2015 között évente átlagosan nagyjából 16,5 milliárd forintnyi hálózatfejlesztés zajlott.

Fogalomtárat épít a HTE

A konferencián jelentette be Magyar Gábor, a HTE elnöke, hogy a szervezet projektet indított egy szócikk-tár létrehozására, amelyben a szakmai fogalmak meghatározása szerepel majd. A Szabó Csaba főszerkesztése mellett folyó munka célja, hogy élő szakmai szótárat hozzanak létre a hazai infokommunikációs piac és szakemberek számára. Mivel a projekt wiki alapokon nyugszik, önkéntesek hozzájárulását is várják, illetve számítanak a HTE teljes tagságára.

Hálózat minden mennyiségben
Az egyik legnagyobb feladatot a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) jelenti. A szolgáltatók önerős fejlesztésből 383 ezer háztartást látnak el legalább 30 megabites internetkapcsolattal, így 500 ezer igényhelyet kell pályázati támogatásokból lefedni. "A kiírt pályázat sikeresnek mondható: csak 4 járásra nem érkezett be pályázat, és az előzetesen tervezett 68 milliárd helyett csak 42,8 milliárd forintot kellett támogatásra fordítani" – mondta Solymár Károly Balázs, az NFM helyettes államtitkára. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a következő fázisokban nem megengedhető, hogy ilyen hosszú idő teljen el a pályázatok kiírása és elbírálása között. Ha viszont sikerül gyorsan megegyezni az önkormányzatokkal és az áramszolgáltatókkal a tulajdonos hozzájárulások megszerzéséről, behozható lesz az eddig összeszedett fél éves késés.

A mérnöki és kivitelezői kapacitások hiánya mellett komoly kihívás lesz az utolsó néhány ezer háztartás ellátása is. Ezeket vezetés technológiával gazdaságosan nem lehet az internethez csatlakoztatni, így valószínűleg műholdas kapcsolatra lesz szükség. "Ennek költsége elviheti a megtakarítások egy részét is. Ugyanakkor a hálózat 97-98 százaléka optikai hálózattal valósul meg, amely a későbbiekben szükség esetén viszonylag könnyen továbbfejleszthető lesz akár gigabites kapcsolatokra is. Ezzel párhuzamosan folyik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) továbbépítése is" – tette hozzá Zsitkovszky Sándor, a BM főosztályvezető-helyettese.

Globális kihívások, lokális válaszok

"A modern, globális szolgáltatások komoly kihívást, de egyúttal lehetőséget is jelentenek a hagyományos távközlési szolgáltatóknak" – mondta a konferencián tartott előadásában Szabó János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese.
Az Uber lehet sikeres saját autók, az AirBnB saját szállások nélkül, de ahogy a fapados légitársaságok nem lehetnek meg repülőterek nélkül, úgy ezeknek a cégeknek is szükségük van a megbízható, nagysebességű hálózatokra. Óriási problémát jelent, hogy a globális szolgáltatók egy része nem tartja be a helyi törvényeket, és az EU sem igazán képes kikényszeríteni azok betartását.
"Elgondolkodhatnánk azon, hogy talán nem a Google-t kellene szigorúbban szabályozni Európában, hanem a távközlés szabályain kellene lazítani" – vetette fel ezzel kapcsolatban Szabó János. Hozzátette még: a Digitális Magyarország akkor építhető ki, ha megfelelő a beruházási környezet, azaz kiszámítható és fair a szabályozás, illetve mindenkire azonos versenyfeltételek vonatkoznak.

 

Két szakaszban 48 új hálózati aggregációs pontot építenek ki, és javítják az intézmények hálózati hozzáférését is. Bővítik és ezzel együtt IP alapokra helyezik a Pro-M által működtetett készenléti mobilhálózatot is. A kormányzat deklarált célja, hogy kapacitás- és minőségbiztosítási megfontolásokból 50 százalék alá csökkentsék az állami hálózatok piaci kitettséget.

Komoly fejlesztések a kormányzati informatikában is
"A hangsúly egyre inkább áttevődik az alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztésre" – emelte ki Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója. Mindazonáltal kiemelt feladat a kormányzati adatközpont további kiépítése (erre 14,5 milliárdot szánnak), további 2,5 milliárdból pedig meglévő alkalmazásokat írnak át úgy, hogy alkalmasak legyenek a központban való működésre. A további nagy projektek között van egy olyan adatbusz kialakítása, amely révén a nagy állami alkalmazások és adatbázisok tudnak hatékonyabban kommunikálni egymással; egy állami videokonferencia rendszer kiépítése; illetve egy kormányzati hitelesítőközpont (GovCA) felállítása.

Schopp Attila