A Digitális Magyarország programról szóló kormányhatározat tavaly novemberben
jelent
meg,
és részletesen meghatározza az egyes kormányzati szereplők
feladat- és hatásköreit: a Digitális Magyarország koordinációját
a Miniszterelnökség látja el, míg az adminisztrációs feladatok
a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség hatáskörébe
tartoznak, a szakmai érdekegyeztetést a Nemzeti Hírközlési és
Informatikai Tanács végzi a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
bevonásával.
Bódi Gábor, az NHIT elnöke
Bódi
Gábor, a Miniszterelnökség
infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes
államtitkára.
az elkövetkező időszak feladatai közül az e-ügyintézés
bővítését célzó programot emelte ki: ennek keretében
kidolgozzák az átlátható és egyértelmű online ügyintézési
folyamatok megvalósítását célzó szabályrendszereket,
amelyeknek köszönhetően a közigazgatási szereplők mellett
önkéntes alapon további közfeladatot ellátó intézmények is
csatlakozhatnak majd szolgáltatásaikkal a digitális ügyféltérhez.
A
helyettes államtitkár kiemelte: a Digitális Magyarország négy
pilléréhez jelentős számú és összetett feladat kapcsolódik,
így a projektmenedzserek szerepe ebben a szektorban is meghatározó.
„Az
előrejelzések 2020-ig Németországban 1,6 millió, Japánban 2,6
millió, Indiában 9 millió, Kínában 25 millió projektmenedzsment
állást mutatnak. A HTE által végzett kutatási eredményekből is
jól látszik, hogy különösen a senior és a képzett
projektmenedzserek igénye nő rendkívüli módon”, hangsúlyozta
a projektmenedzsment szakma egyre erősödő szerepét Prónay
Gábor, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület
szakembere.
Digitális Magyarország |
|---|
A
Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely
négy pillér – digitális infrastruktúra, digitális közösség
és gazdaság, digitális állam, digitális készségek – mentén
a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki
céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden
háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű
internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott
elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás
elterjedésével nő az állampolgárok egyéni életminősége, míg
a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk
versenyképessége is. |
