A mesterséges intelligencia (MI) lenyűgözte a felhasználókat azzal a képességével, hogy másodpercek alatt képes részletes képet készíteni, amelyek lehetnek színesek, dekoratívak. Az emberek szeretik az MI által készített műveket – különösen akkor, ha azt hiszik, hogy azt emberek készítették – mutatta be Simone Grassini a Scientific Reports című szaklapban megjelent új tanulmányában.
A kutatók öt műfajban, köztük a kubizmusban és az impresszionizmusban alkotó művészek által készített 20 művet választottak ki. A művek nem voltak közismertek. Ezután megkérték a Midjourney képgenerátort, hogy hozzon létre 20 képet ugyanezekben a műfajokban.
Az online felmérésben mintegy 200 ember vett részt. Arra kérték őket, hogy értékeljék, mennyire tetszettek nekik a képek. A résztvevők azt is megadták, hogy az eredmények milyen mértékben váltottak ki pozitív érzelmeket, és hogy szerintük a képeket mesterséges intelligencia vagy ember alkotta-e. A kérdések egy része a személyiségükre, az empátiára és a technológiához való hozzáállásukra vonatkoztak.
Az MI alkotások „pozitívabbak”
Kiderült, hogy az emberek nem voltak túl jók abban, hogy felmérjék, melyik kép mesterséges: a résztvevők gyakran azt hitték, hogy az MI-képeket emberek készítették, a valódi műalkotásokat pedig az MI. Az emberek egyértelműen a mesterséges intelligenciával készült képeket részesítették előnyben, és úgy érezték, hogy azok pozitívabb érzéseket keltenek bennük.
„Nem venném túl komolyan ezt az eredményt”, mondja Simone Grassini, aki pszichológus és kutató a Bergeni-, és a Stavangeri Egyetemen.
Grassini szerint az egyik ok, amiért az embereknek jobban tetszettek a mesterséges intelligenciával készült képek, az lehet, hogy az emberek azt hiszik, hogy felismerik őket – vannak erre utaló, még nem publikált adatai. Az emberek nagyobb mértékben hiszik azt, hogy láttak már korábban MI-képeket, mint ismeretlen, valódi műalkotásokat. „Ez valószínűleg azért van, mert az MI-képek sok olyan alkotáshoz hasonlítanak, amilyet az emberek már láttak, hiszen az MI-képek az humán eredetű műveken alapulnak. Az MI-képek nagyon átlagosak, mert az összes művészet átlagát jelentik”, mondta.
Az MI generált képek „csúnyábbak”
A résztvevők rosszabb értékelést adtak azoknak a képeknek, amelyekről azt hitték, hogy mesterséges intelligencia készítette őket.
„Úgy tűnik, hogy nem az számít, hogy a kép valójában honnan származik, sokkal inkább az határozza meg az érzéseiket, hogy az emberek mit hisznek. Az objektív minőség nem tűnik olyan fontosnak. Amikor a résztvevők azt hitték, hogy egy képet mesterséges intelligencia készített, azt csúnyábbnak és alacsonyabb érzelmi értékűnek tartották, függetlenül attól, hogy honnan származik. Amikor azt feltételezték, hogy a képet ember készítette, szebbnek és magasabb érzelmi értékűnek tartották”,
mondta Grassini.
Háttérsztorira vágyunk
Ez a tanulmány megállapítása nem lepte meg Alinta Krauthot, a Bergeni Egyetem digitális kultúrával foglalkozó vezető oktatóját:
„Sok nép és kultúra mély személyes kapcsolatot ápol a művészettel, és a kreativitást valami egyedülállóan emberi dolognak tartja. A társadalom a kreativitáshoz mint különleges tulajdonságunkhoz akar ragaszkodni, mert ettől érezzük, hogy különbözünk más fajoktól. Ez arra késztet minket, hogy harcolni akarjunk érte. A kreativitásról gyakran gondolják, hogy a művész személyes tapasztalataiból ered. Az emberek azt akarják, hogy a művészetnek legyen háttértörténete, amit nehezebb lehet elérni, ha a közönség azt hiszi, hogy egy mű teljes egészében gépi alkotás”,
írta.
Krauth rámutat, hogy a kreativitás és a közkedvelt művészet megalkotása kétségtelenül átfedheti egymást, de nem ugyanaz. Ez különösen igaz akkor, ha egy gépet arra képeznek ki, hogy kövesse az ember által felállított számos szabályt arra vonatkozóan, hogy mit tartunk esztétikusnak. A mesterséges intelligencia képes reprodukálni műfajokat, stílusokat vagy ötleteket. Ezért a közönségnek nem kell szégyenkeznie, ha tetszik egy MI által létrehozott kép.
A személyiségjegyek szerepet játszottak
A kutatók különösen két olyan személyiségjegyet találtak, amely befolyásolta a résztvevők benyomását azokról a képekről, amelyekről úgy gondolták, hogy MI által generáltak: a technológiához való pozitív hozzáállás és az új tapasztalatokra való nyitottság. Ezek a képek azonban még mindig kevésbé tetszettek, mint az emberek által készítettnek vélt képek.
„Minél pozitívabban viszonyultak az emberek a technológiához, annál szebbnek találták azokat a képeket, amelyekről feltételezték, hogy mesterséges intelligencia készítette őket. Egy másik előrejelző tényező az új tapasztalatokra való nyitottság személyiségjegye volt. Azt találtuk, hogy azok az emberek, akik nyitottabbak az új tapasztalatokra, hajlamosabbak kedvezőbben értékelni a mesterséges intelligencia művészetét azokhoz képest, akik alacsony pontszámot értek el ebben a tulajdonságban”,
mondta Grassini.
A kutatók eredetileg azt gondolták, hogy ez a tulajdonság az ellenkező eredményt fogja hozni. Azok az emberek, akik magas pontszámot érnek el ebben a személyiségjegyben, gyakran művészek is, és a kutatók úgy képzelték, hogy ők a mesterséges intelligencia művészetet fenyegetésként fogják fel.
„De az ellenkezője bizonyult igaznak. A magyarázatunk az, hogy a tapasztalatokra nyitott emberek szeretnek új dolgokat kipróbálni. Ez valami újdonság, ezért jobban tetszik nekik, mint más embereknek”, tette hozzá.
Büntetjük, mert nem emberi
Grassini szerint a téma tanulmányozása azért fontos, mert előbb-utóbb sok minden mesterséges intelligencia által generált lesz.
„Az MI-termékek egyre inkább hasonlítani fognak az emberek által készített dolgokra. Most azt látjuk, hogy nem az számít, hogy a művészet emberi vagy nem emberi, hanem az, hogy azt hiszik-e, hogy ember készítette vagy sem. A mesterséges intelligencia által létrehozott ügyfélszolgálatot lehet, hogy rosszabbnak érzékelik, de nem azért, mert objektíve rosszabb, hanem csak azért, mert leminősítik, mint valami mesterséges intelligencia által létrehozott dolgot”.
Grassini nyitott arra a lehetőségre, hogy ezek a hozzáállások idővel megváltozhatnak. Nem gondolja, hogy az MI fenyegetést jelent majd a jó művészekre, de az alacsony szinten lévő emberek számára nehezebb lehet az áttörés. Grassini szerint a mesterséges intelligenciát a művészek is felhasználhatják inspirációként, vagy az is trenddé válhat, hogy a mesterséges intelligenciával készült képeket kiindulópontként használják, és módosítják őket, hogy jobban kapcsolódjanak az emberekhez.
Új műfajok és kifejezési formák
Krauth azt mondja, hogy az utolsó dolog, amit szeretne, az egy olyan jövő, ahol a gépek költészetet és művészetet alkotnak, miközben az emberekre maradnak a munkaigényes feladatok elvégzése. „Ez az ellentéte annak az utópiának, amit ígértek nekünk, ahol a mesterséges intelligencia befogadja az embereket, és időt és teret ad nekünk a kreativitásra”, írja.
De nem hisz abban, hogy ez lesz a jövő. A mesterséges intelligenciától való félelmet ahhoz hasonlítja, amikor megjelentek az olyan digitális művészeti eszközök, mint az Adobe és a Macromedia.
„Egyértelmű volt az aggodalom, hogy a digitális művészet felváltja a hagyományos művészeti formákat. Ehelyett azt láttuk, hogy a digitális művészet egyszerűen kialakította saját érdekes műfajainak sorát, és a hagyományos művészet még mindig ugyanolyan elterjedt, mint valaha. Remélem, hogy idővel a mesterséges intelligencia is hasonló eszközzé válik a digitális eszköztárban, új művészeti műfajokat, esztétikákat és kifejezési formákat hozva létre maga körül, miközben más műfajok és eszközök ugyanolyan relevánsak maradnak, mint mindig.”
(forrás)
