A kiberbűnözés olajozottan működő gépezet, az „iparág” évente több ezermilliárd dollárt termel, a hitelkártyacsalások pedig komoly százalékát teszik ki ennek.
Eszméletlen mennyiségű pénzhez juthatnak a fifikás és ügyesen taktikázó csalók. De lássuk, melyek a leginkább bevett módszerek.
1. Adathalászat
Az adathalászat a kiberbűnözők egyik legnépszerűbb módszere. Az átverés során a csaló olyan legitim szervezetnek (például banknak, e-kereskedelmi szolgáltatónak vagy műszaki cégnek) adja ki magát, amiben a felhasználók megbíznak.
A csaló egyetlen célja, hogy a szervezet nevében fellépve rávegye az áldozatot a személyes adatainak átadásra vagy egy rosszindulatú program letöltésére. Ezutóbbit azzal éri el, hogy arra ösztönzik a felhasználót, kattintson egy linkre vagy nyisson meg egy mellékletet, amelyek egy adathalász oldalra vezetnek. Itt a következő lépés a személyes és pénzügyi adatok megadása, amit sokat meg is tesznek.
Ezek az átverések az elmúlt években jelentősen fejlődtek. Ma már előfordulhat, hogy email helyett rosszindulatú SMS-t kap az illető a hackertől, aki magát beszállítónak, kormányzati szervnek vagy más megbízható szervezetnek adja ki. A csalók akár fel is hívhatják az áldozatot, szintén megbízható szervezetnek adva ki magukat azzal a céllal, hogy megszerezzék a kártyaadatokat. Az SMS adathalászat (smishing) 2021-ben több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest, míg a hangalapú adathalászat (vishing) szintén megugrott. Az ESET adatai szerint az adathalászat 2022 első negyedévében minden idők legmagasabb bevételi szintjét érte el.
2. Malware
A kiberbűnözés hatalmas piac, nemcsak az adatok, hanem a rosszindulatú szoftverek számára is. Az évek során különböző típusú rosszindulatú szoftvereket és kódokat is terveztek olyan célokra, mint például a billentyűzetmozgás rögzítése, ami igen jól jön a csalóknak, ha az áldozatul esett felhasználó online bankol és bepötyögi az adatait. De hogyan juttatják el a rosszfiúk ezeket az ember gépére?
A módszer egyszerű: adathalász emailek vagy SMS-ek képében, de a rosszindulatú online hirdetések is ide sorolhatók, ahogy a „feltört” népszerű webhelyek is. Az ilyen drive-by-download típusú malware-ek azonnal települnek, amint az ember meglátogatja a veszélyeztetett webhelyet, rákattint a levélben található linkre vagy az SMS-ben érkezett webhelyre. Könnyen települnek ezek a malware-ek telefonos alkalmazásokkal is, amelyekben elrejtőznek.
3. Digitális „lefölözés”
Néha a hackerek rosszindulatú szoftvereket is telepítenek a feltört vagy csalás céljából létrehozott online webshopok fizetési felületeire. Láthatatlanok a felhasználó számára, de a kártyaadatok bevitelét követően nemcsak a webshopban kifizetett összeg, hanem annál több tűnik el a kártyáról.
A felhasználók nem sokat tehetnek a biztonságuk érdekében, eltekintve attól, hogy csak ismert márkáknál és weboldalakon vásárolnak, amelyek valószínűleg biztonságosabbak a no name, gyanús webshopoknál. A digitális lefölözések (más néven online kártyafosztogatás) 150 százalékkal nőttek 2021 májusa és novembere között.
4. Adatvédelmi incidensek
Gyakorta az is előfordul, hogy a kártyaadatokat közvetlenül azoktól a cégektől lopják el, amelyeknél a legnagyobb biztonságban hisszük azokat. Egészségügyi szolgáltató, e-kereskedelmi áruház vagy utazási cég – a hackerek szempontjából költséghatékonyabb módszer cégeket, szervezeteket megtámadni, mivel egyetlen támadással hatalmas adathalmazhoz jutnak hozzá.
A rossz hír az, hogy 2021 rekordév volt az Egyesült Államokban az adatbetörések tekintetében.
5. Nyilvános wifi
Csábító ingyenesen szörfölni a világhálón a nyilvános wifi-hotspotokon (repülőtereken, szállodákban, kávézókban stb.), amiért azonban komoly árat fizethetünk. A támadók simán ellopják a beírt adatokat, a közbeékelődéses (Man-in-the-middle) támadással. (Azért tettük utolsó helyre, mert a magas adatkorlátú, illetve korlátlan mobilnetes tarifacsomagok terjedésével a nyilvános wifielérés szinte teljesen okafogyottá vált.)
