Pete Hegseth védelmi miniszter múlt héten utasította az Egyesült Államok Kiberparancsnokságát, hogy álljon le minden Oroszország elleni tervezéssel, beleértve a digitális támadó műveleteket is – állítja három, az ügyet jól ismerő forrás. A döntés nem érinti a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenységét, így annak hírszerzési műveletei továbbra is célba vehetik Oroszországot.
Ez az intézkedés újabb jele annak, hogy a Fehér Ház igyekszik normalizálni kapcsolatait Moszkvával, miután az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeztek elszigetelni a Kremlt az Ukrajna elleni 2022-es inváziót követően. Donald Trump több olyan állítást és követelést tett, amelyek összhangban állnak Vlagyimir Putyin orosz elnök narratívájával, például Ukrajnát tette felelőssé a háborúért és diktátornak nevezte az ország vezetőjét.
Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonban találkozott egy olyan megállapodás aláírására, amely az Egyesült Államok számára hozzáférést biztosítana Ukrajna ásványkincseihez. Az egyezség végül nem valósult meg, miután a két vezető között vita alakult ki az Ovális Irodában.
Tisztázatlan eredmények
A döntés hatása a parancsnokság személyzetére egyelőre nem tisztázott. Ha csak az Oroszország elleni digitális hadviselésben részt vevő szakembereket érinti, akkor néhány száz főről van szó, beleértve a 2000 fős Cyber National Mission Force és a Cyber Mission Force csapatait. Ha viszont a hírszerzésre, elemzésekre és fejlesztésekre is kiterjed, akkor az érintettek száma jelentősen megnőhet, hiszen a parancsnokság teljes létszáma 2000-3000 fő között mozog, a szolgálati egységekkel és az NSA munkatársaival együtt.
A lépés olyan időszakban történt, amikor a Kiberparancsnokság nehézségekkel küzd az erőforrások biztosítása terén, mivel az Egyesült Államok kormányzata a mexikói drogkartellek elleni fellépésre is jelentős figyelmet fordít. Nyolc kartellt hivatalosan is terrorista szervezetnek nyilvánítottak, és Trump tisztviselői katonai műveleteket sürgetnek ellenük a kábítószer-kereskedelem megfékezése érdekében.
A Pentagon szóvivője nem kívánta kommentálni a hírt. Egy magas rangú védelmi tisztviselő csupán annyit közölt: „Műveleti biztonsági okokból nem kommentálunk és nem tárgyalunk kiberműveletekről. Hegseth számára a legfontosabb a harcoló katonák biztonsága minden hadszíntéren, beleértve a kibertérben zajló műveleteket is.”
A hatások Ukrajnára és a nemzetközi kibertérre
A döntés jelentős következményekkel járhat Ukrajna számára, hiszen a Kiberparancsnokság kulcsszerepet játszott az ország digitális védelmének megerősítésében. Az amerikai „hunt forward” csapatokat a háború előtt Kijevbe küldték, hogy felkészítsék az ukrán infrastruktúrát az orosz kibertámadásokra. Azóta is figyelemmel kísérik Moszkva digitális műveleteit, különösen a hírszerzési célú hackertámadásokat.
Oroszország a világ egyik legnagyobb kibertámadási központja, ahol állami és bűnözői hátterű hackercsoportok rendszeresen támadják külföldi célpontokat. A Kiberparancsnokság kulcsszerepet játszott az ilyen fenyegetések visszaszorításában. A leállítási parancs miatt az amerikai és nemzetközi magánszektor is nagyobb veszélynek lehet kitéve, ha az Egyesült Államok már nem tudja hatékonyan ellenőrizni az orosz hírszerzési és katonai szolgálatok tevékenységét, amelyek hírhedt hackercsoportokat működtetnek.
A Microsoft tavaly év végén derítette fel, hogy az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) több tucat ország kormányzati alkalmazottait és más célpontokat próbált megfertőzni, hogy hozzáférést szerezzen rendszereikhez és eszközeikhez. Ha az amerikai Kiberparancsnokság már nem foglalkozik ilyen fenyegetésekkel, az egész világ kiberbiztonsági egyensúlya meginoghat.
