Az OpenAI fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be, miután egyre komolyabb nemzetközi kémkedési fenyegetésekkel kellett szembenéznie – különösen a kínai DeepSeek MI-cég állítólagos modellmásolása miatt. Az amerikai cég az elmúlt hónapokban drasztikusan átszervezte adatvédelmi gyakorlatát, hogy megvédje szellemi tulajdonát és megakadályozza a technológiai kiszivárgásokat.
A vállalat egyik belső forrása szerint az eset „sokkal szigorúbbá tette” az OpenAI biztonságát. Az új irányelvek az információkhoz való hozzáférés szigorításától kezdve az alkalmazottak biometrikus azonosításán át egészen az izolált számítógépes rendszerekig terjednek. A kaliforniai központban például az algoritmusokhoz és új fejlesztésekhez csak az úgynevezett „tent” rendszerben lehet hozzáférni: az egyes projektek (mint például az o1, belső nevén „Strawberry”) résztvevői csak akkor beszélhetnek egymással, ha mindannyian ugyanabban az információs körben vannak.
A szigorú kontroll ugyan nehezíti a belső munkát, de az OpenAI célja egyértelmű: kizárni a külső – különösen államilag támogatott – szereplők adatlopási kísérleteit. A cég például alapértelmezetten letilt minden internetkapcsolatot olyan rendszerek esetében, amelyek modell súlyokat vagy más érzékeny fejlesztéseket tartalmaznak – ezt a gyakorlatot „deny-by-default egress policy” néven ismerik.
A fizikai védelem szintén megerősödött: a belépés számos területre már ujjlenyomat-olvasóval történik, az adatközpontokban pedig katonai szintű biztonsági szabályokat érvényesítettek. A háttérben tapasztalt szakemberek is sorra érkeznek: az OpenAI nemrég nevezte ki Dane Stuckey-t információbiztonsági igazgatónak, aki korábban a Palantir hasonló posztját töltötte be. Mellette Matt Knight biztonsági alelnök dolgozik azon, hogy az OpenAI saját nyelvi modelljeit védelmi célokra is bevesse. A kibervédelem stratégiai szintű erősítését jól jelzi, hogy a cég igazgatótanácsába bekerült Paul Nakasone nyugalmazott amerikai tábornok is.
Bár az OpenAI szerint a változtatások nem egyetlen konkrét incidens miatt történtek, a háttérben felsejlik a geopolitikai feszültség: Washington és Peking között fokozódik a technológiai verseny, miközben az amerikai cégek egyre több adatlopási kísérletről számolnak be. Ugyanakkor többen attól tartanak, hogy a biztonsági intézkedések könnyen átcsaphatnak xenofóbiába, különösen az ázsiai származású munkavállalók esetében.
