A Nokia kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia és az automatizáció egyre több kibertámadást idéz elő a mobilhálózatok infrastruktúrája ellen. A vállalat tizedik „Threat Intelligence Report” című jelentése szerint a kiberbűnözők ezen technológiákat használják a támadásaik sebességének, mennyiségének és kifinomultságának növelésére.
Rodrigo Brito, a Nokia biztonsági, felhő- és hálózati szolgáltatások vezetője elmondta, hogy a bűnözők a sötét weben elérhető nyelvi modelleket használják, amelyekben nincsenek jelen azok az etikai intézkedések, mint a nyilvános verziókban. A kiberbűnözők ezekkel a nyelvi modellekkel közösségi profilokat vizsgálnak, hogy „smishing” támadásokat hozzanak létre, amelyek révén ráveszik az embereket, hogy adják meg személyes adataikat, illetve az interneten talált információk alapján hitelesnek tűnő üzeneteket alkotnak. Emellett a hackerek a generatív mesterséges intelligenciát használják a távközlési hálózatok megértéséhez is.
Brito kiemelte, hogy a jelentések szerint a létfontosságú hálózatok ellen irányuló támadások többlépcsősek és több irányból jönnek, ezért nehezen megoldhatóak, mivel nem egy elszigetelt incidensről van szó.
A generatív mesterséges intelligencia azonban kétélű fegyver: a hálózatüzemeltetők és vállalkozások is felhasználhatják nagy mennyiségű adat összefogására, hogy gyorsabban oldjanak meg incidenseket.
Emellett a kvantumszámítógépek is új fenyegetési tényezőt jelentenek. Brito elmondása szerint a bűnözők mostanában titkosított adatokat lopnak abban a hitben, hogy a kvantumszámítógépekkel később képesek lesznek feltörni ezeket. Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) nemrégiben szabványosította az első algoritmusokat, amelyek segítséget nyújtanak majd az ilyen típusú fenyegetések kivédésére.
További veszélyforrást jelentenek a kiberbűnözők által kihasznált SoC (system-on-chip) komponensek sérülékenységei, amelyek a szoftverek, firmware-ek és hardver interfészek hibáit célozzák. Biztonsági kamerák, autók és IoT eszközök, amelyek SoC-vel rendelkeznek, a firmware frissítése során támadhatóvá válnak, és botnetek segítségével a bűnözők DDoS támadásokat indíthatnak.
A Nokia kutatása szerint a DDoS támadások száma és gyakorisága jelentősen megnövekedett, sok hálózatban napi egy-két támadás helyett már több mint száz támadást regisztrálnak naponta. A botnetek továbbra is a DDoS támadások fő forrásai, a forgalom körülbelül 60 százalékát ezek adják. Az egyre kifinomultabb alkalmazásrétegbeli támadásokhoz a rezidens proxyk váltak a legnépszerűbb eszközzé. A legtöbb kibertámadás Észak-Amerikában történik, amit főként a távközlési infrastruktúra és a nagyvállalatok koncentrációja, mérete magyaráz.
