Első lépésként bíztató, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó legnagyobb cégek ígéretet tettek: közösen lépnek fel az MI-vel készített, teljesen hazug vagy részben hamisított anyagok elkészítése és terjesztése ellen. A jelek szerint a cégek felismerték, hogy a demokrácia működését is veszélyeztető „kamuhullám” ellen csak összefogással lehet eredményesen fellépni.
A hét vállalat – azaz az OpenAI, a Microsoft, a Google, a Meta, az Amazon, az Anthropic és az Inflection – vállalta, hogy olyan technológiát fejleszt ki, amely digitális vízjelekkel látja el a mesterséges intelligenciával generált tartalmakat. A közös fellépést erőteljesen támogató, amerikai Biden-kormányzat reményei szerint ez segíteni fog abban, hogy az AI által generált szövegek, videók, hangok és képek megosztása során egyértelmű legyen, hogy az adott tartalom nem valódi, hanem gépi alkotású. Az azonban egyelőre nem ismeretes, hogy az említett vízjel pontosan hogyan fog működni. Szakértők szerint vélhetően a tartalomba ágyazott „billogról” lesz majd szó, melynek segítségével a felhasználók visszakövethetik az adott alkotást egészen az azt készítő MI-eszközig.
A deep fake, azaz az általában látványosra hangos, hamisított tartalmak elterjedése egyre nagyobb problémát jelentenek a felhasználóknak és a politikai döntéshozóknak egyaránt. A techcégek pedig azzal küzdenek, hogy mire használják fel az általuk kifejlesztett és elérhetővé tett, mesterséges intelligenciára alapozott megoldásaikat.
Valódi kamuveszély
Az első, igazán emlékezetes eset a Midjourney képgenerátorhoz fűződik: a Donald Trump volt elnök (természetesen nem megtörtént) letartóztatásáról generált képek óriási elérést kaptak az internet szinte minden zugában. Bár a képekről azért – némi figyelemmel és gyanakvással – azért látni lehetett, hogy nem igazi fényképek, de a Midjourney, biztos, ami biztos, mégis úgy döntött, hogy kitiltja az alkalmazásból az alkotóját. Pedig sokak szerint itt még kifejezetten csak szórakozásról volt szó, nem direkt, politikai szándékú hamisításról.
Vannak azonban mesterséges intelligenciával támogatott, komoly visszaélések is már. is, ahol a vízjel segíthet megmenteni néhány internetezőt a fájdalomtól és a veszekedéstől. Számos esetben használtak MI-alapú hanggeneráló szoftvert telefonos csalásokhoz (az „unokázós hívások” új változataként) és az FBI figyelmeztetése szerint egyre többször használnak képgenerátorral alkotott „szexfotókat” emberek zsarolására is.
Az OpenAI blogbejegyzése szerint a cég olyan megbízható mechanizmusokat fejleszt ki, beleértve „a hang- vagy vizuális tartalmak származását igazoló és/vagy vízjelrendszereket”, valamint az olyan „eszközöket vagy API-kat, melyek alkalmasak annak megállapítására, hogy egy adott tartalom az OpenAI rendszerével készült-e”. Ez a legtöbb mesterséges intelligencia által generált tartalomra vonatkozik majd, az olyan ritka kivételektől eltekintve, mint például az AI-asszisztensek jól felismerhető, alapértelmezett hangjainak vízjelezése.
A Google közölte, hogy a vízjelek mellett metaadatokat és „más innovatív technikákat” is használni fog, hogy a felhasználók megbízható információkkal találkozzanak.
A Microsoft blogjában elismerte a Biden-kormányzat erőfeszítéseit, amiért olyan alapot teremtett, amelynek segítségével a mesterséges intelligencia pozitív lehetőségeinek előnyei megelőzzék a kockázatokat. A bejegyzés szerint a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően „összehozza a technológiai ipar szereplőit, hogy konkrét lépéseket tegyenek, amelyek segítenek biztonságosabbá és a nyilvánosság számára még több hasznot hozóvá tenni a mesterséges intelligenciát”.
Ígéretcunami
Az MI által generált tartalmakra vonatkozó vízjelek kifejlesztésén túl a techcégek vállalatok további, a Fehér Ház által pénteken bejelentett önkéntes kötelezettségvállalást is tettek. Ezek között szerepel az is, hogy a vállalatok belső és külső tesztelést is végeznek a mesterséges intelligenciával működő rendszereken, még azok kiadása előtt. Azt is közölték, hogy nagyobb erőforrásokat fordítanak a a kiberbiztonság területébe és az iparágon belül megosztják azokat az információkat, amelyek segítenek csökkenteni az MI-hez fűződő kockázatokat, legyen szó akár az ilyen technológiát alkalmazó fegyverrendszerek fejlesztéséről vagy az MI-re alapozott csevegőrobotoknál ma még számos esetben tapasztalható elfogultságot vagy diszkriminációról. A Microsoft emellett kiemelte a magas kockázatú MI-rendszereket nyilvántartó nemzeti adatbázis kialakításának támogatását is.
Az OpenAI szerint az ilyen kötelezettségvállalásokat tevő technológiai vállalatok „fontos lépést jelentenek az értelmes és hatékony MI-felügyelet előmozdítása felé, mind az Egyesült Államokban, mind világszerte”. A ChatGPT, a GPT-4 és a DALL-E 2 gyártója azt is megígérte, hogy „olyan kutatásokat fog finanszírozni, amelyek segíthetnek a szabályozás megalapozásában.” Ilyen lehet például az MI-modellek potenciálisan veszélyes képességeinek értékelésére szolgáló technológia is.
Nick Clegg, a Meta globális ügyekért felelős elnöke szerint a techcégek kötelezettségvállalása „fontos első lépés a megfelelő és biztonságos védőkorlátokat állítsanak fel az MI és alkalmazásai köré.” A Google a kötelezettségvállalásokat egyenesen mérföldkőnek nevezte az iparág összefogásának előre mozdításával kapcsolatban. A Fehér Ház tisztviselője szerint az MI-szabványok követelményeinek megerősítésétől a biztonság, a védelem és az MI-be vetett bizalom javulása várható. „Ez kiemelt prioritás az elnök és a Fehér Ház csapata számára, tette hozzá.
