Egy friss tanulmány szerint a magyar társadalom digitális biztonsággal kapcsolatos tájékozottsága messze elmarad a kívánatos szinttől. A Mastercard kutatása rámutatott arra, hogy az emberek gyakran hamis biztonságérzetben élnek, miközben a kiberbűnözés éves szinten tízezrek életét érinti, és az okozott anyagi károk már több tízmilliárd forintos nagyságrendűek. A kutatás eredményei szerint még a legfelkészültebbnek gondolt 18-29 éves korosztály digitális biztonsági tudása is rendkívül alacsony, mindössze 1,5-es szintet ér el egy négyfokozatú skálán.
Ez az aggasztó helyzet indokolta, hogy a Mastercard csatlakozzon a KiberPajzs kezdeményezéshez, amely a kiberbiztonsági tudatosság növelésére és az együttműködés elősegítésére jött létre. A kezdeményezés célja, hogy a különböző szereplők – állami szervezetek, pénzügyi intézmények és technológiai vállalatok – közösen dolgozzanak a digitális fenyegetések elleni hatékony védekezésen.
Magyarországon egyre nagyobb a kiberbűnözés által okozott kár
A kiberbűnözés hazánkban is drámai méreteket öltött. 2023-ban a kiberbűncselekmények következtében 30 milliárd forintnyi kár keletkezett. Az online kereskedelem különösen kitett terület: az online piactereket használók 43%-a tapasztalt már csalási kísérletet, és 20%-uk tényleges anyagi vagy adatvesztést szenvedett el.
A magyar lakosság közel fele (48%) már találkozott valamilyen kiberbiztonsági fenyegetéssel – vagy személyesen, vagy a környezetén keresztül –, ennek ellenére csupán 22% érzi magát felkészültnek a védekezésre. A legveszélyeztetettebb célpontok közé tartozik a közszféra, amelyet a kiberbűnözők különösen gyakran támadnak. Bár az egészségügy fenyegetettsége csökkent, a technológiai szektor elleni támadások a világjárvány óta jelentősen megszaporodtak.
A felhasználók tudatlansága és a bűnözők kifinomult módszerei súlyosbítják a problémát
A Mastercard kutatása rávilágított, hogy bár a magyar felnőttek 70%-a tisztában van azzal, hogy a bankok soha nem kérnek telefonon vagy e-mailben kártyaadatokat, ennek ellenére sokan mégis bedőlnek az ilyen csalásoknak. Számos esetben a bűnözők tízmilliós összegeket csaltak ki a gyanútlan áldozatoktól.
A legnagyobb problémát a felhasználói ismeretek és a tényleges viselkedés közötti szakadék jelenti. A kutatásban részt vevők 46%-a nem tudta biztosan eldönteni, hogy az eléjük tárt üzenetek valódiak vagy átverések-e. A fiatalok különösen túlbecsülik a saját kiberbiztonsági tudásukat: a 18-29 évesek 90,5%-a állította, hogy nehezen verhető át, de egy tízkérdéses teszt alapján az átlageredményük csak 1,5 pont lett a 4-es skálán.
Ezzel szemben az idősebb korosztályok kevésbé érzik magukat magabiztosnak a digitális csalásokkal szemben, viszont a tesztek alapján gyakran jobban teljesítenek, mint a fiatalok.
A támadók folyamatosan fejlődnek – és a védelemnek is lépést kell tartania
A kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, és folyamatosan fejlesztik eszköztárukat. Olyan technológiákat használnak, mint az automatizáció, külső szolgáltatások bevonása, mesterséges intelligencia és célzott információmegosztás, hogy a lehető legtöbb pénzt és adatot szerezzék meg az áldozatoktól.
Mindez egy gyorsan fejlődő „iparágat” hozott létre, amelyben az információáramlás sebessége döntő tényezővé vált. Ahhoz, hogy hatékonyan védekezzenek a támadásokkal szemben, a vállalatoknak és a felhasználóknak is fel kell gyorsítaniuk a kiberbiztonsági információk megosztását és a jó gyakorlatok bevezetését.
A KiberPajzs Program éppen erre a problémára kínál megoldást: az állami és magánszereplők összefogásával egy olyan platformot hoz létre, amelynek célja az információcsere felgyorsítása és a védekezési stratégiák összehangolása.
A Mastercard és a KiberPajzs szerepe a kiberbiztonság megerősítésében
A Mastercard új tanulmánya, „A kiberbűnözés kora 2025”, részletes elemzést nyújt a magyar és regionális kiberbiztonsági trendekről, valamint a felhasználók digitális biztonsági tudásáról. A dokumentum célja, hogy segítse a döntéshozókat és biztonsági szakértőket abban, hogy jobban megértsék a fenyegetéseket, és hatékonyabb védelmi stratégiákat dolgozzanak ki.
A Mastercard által megosztott kutatási eredmények a KiberPajzs kezdeményezés keretein belül válnak hozzáférhetővé a szakmai szereplők számára. A programban részt vevő szervezetek – például a Rendőrség, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank, valamint technológiai és pénzügyi vállalatok – közös célja a digitális bűnözés visszaszorítása.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a kiberbiztonság megerősítésének kulcsa az edukáció, a tudatosság növelése és az új technológiák bevezetése. A következő területekre kell kiemelt figyelmet fordítani:
- Kiberbiztonsági oktatás és tájékoztatás: a felhasználók tudásszintjének emelése célzott edukációs programokkal és kampányokkal.
- Beépített védelem az online platformokon: a biztonsági funkcióknak és a felhasználóbarát felületeknek együtt kell működniük a nagyobb védelem érdekében.
- Kétfaktoros azonosítás elterjesztése: bár a felhasználók 80%-a nem tartja bonyolultnak ezt a megoldást, sokan még mindig nem használják.
- Gyors információmegosztás: az érintett felek közötti azonnali információáramlás kulcsfontosságú a támadások gyors kivédéséhez.
A KiberPajzs Program hosszú távú célja, hogy egy magyarországi kiberbiztonsági ökoszisztémát hozzon létre, amely képes hatékonyan reagálni a folyamatosan változó fenyegetésekre. A kiberbűnözés elleni küzdelem tehát közös ügy, amelyhez minden érintett fél aktív közreműködésére szükség van.







