Kevesen gondolnak bele abba, hogy a felsőoktatási intézmények adott esetben több százezer személyes adattal dolgoznak, amelyek védelme egyre komolyabb felkészültséget követel a szakemberektől. Fekete Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság igazgatója úgy véli: a felsőoktatási intézményeknek egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a kibervédelemre, ugyanis tapasztalataik szerint növekvő számú támadással kénytelenek szembesülni napról napra. Ráadásul, ezek nem kizárólag kívülről érkeznek.
◼︎ Az adatok kincsesbányái
„Az egyetemek, így a Szegedi Tudományegyetem fenyegetettségét leginkább az okozza, hogy sok belső ügyfelünk van, és ők rendkívül összetett tevékenységet végeznek”, bocsátotta előre Fekete Csaba. „Nyilván, van egy oktatói, illetve egy hallgatói kör, több tízezer diákról beszélünk, akik használják a szolgáltatásainkat, és nemcsak vállalati hálózaton belülről, hanem kívülről is, a nyílt internet irányából. Ez számunkra annyiban nehézség, hogy a nyílt internet felől érkező normál felhasználók közül valahogy ki kell szűrnünk a támadó szándékkal érkezőket. Ez nagyon nehéz, erre különösen oda kell figyelnünk, amikor a védelmi rendszereinket kialakítjuk”, tette hozzá.
Az elmúlt időszakban a minden egyetemi hallgató által napi szinten használt, országos Neptun-rendszert érintően számos olyan támadást tapasztaltak, amely több intézményben komoly károkat és jelentős veszteségeket okoztak, vagy adatvédelmi incidens alakult ki miattuk.
„A levelezőrendszereinket több tízezer felhasználó használja, és gyakran, szinte naponta tapasztalunk adathalász-kísérleteket, de ezeket eddig sikerült időben blokkolnunk”, számolt be a szakember. „Nehéz lépést tartani a támadókkal, de megpróbáljuk, mert kiemelten fontos számunkra az ügyfeleink bizalma. Napi tevékenységünk során rendkívül sok személyes adatot kezelünk. Jelen vagyunk az oktatás minden szintjén, továbbá van egy klinikánk, oktatunk, kutatunk és gyógyítunk is, ezért kiemelt feladatunk, hogy szofisztikált, többrétegű védelmi rendszert alakítsunk, működtessünk és fejlesszünk. Többféle gyártó védelmi technológiáját és többféle módszert, eljárást használunk annak reményében, hogy sikerül a támadások minél szélesebb spektrumát elhárítani. Ezidáig működőképes ez a megoldás”, mondta el Fekete Csaba.
A nyíltság kockázatokkal jár
Információbiztonsági szempontból a nagyobb egyetemek, így az ELTE kitettsége is magas. Az ilyen intézmények mérete és összetettsége, jó hálózati ellátottsága és a szükségszerűen decentralizált – például kutatók által működtetett – szolgáltatási környezet, valamint az a körülmény, hogy egy tudományegyetemen nem lehet olyan zárt és hierarchikus biztonsági környezetet kialakítani, mint például egy bankban, vonzza a támadásokat és a rosszindulatú próbálkozásokat.
Ritter Dávid, az ELTE informatikai igazgatója érdeklődésünkre elmondta: „A védekezés az intézmények jellegének megfelelően decentralizált, ami különböző módon és mértékben jelenik meg az egyes szolgáltatási területeken. Egyes, az intézmény működése szempontjából kritikus környezetek összetettebb, kevésbé kritikus szolgáltatások alacsonyabb szintű központi védelmet kapnak. Ettől még egy adott szolgáltatás védelme és biztonsága helyi eszközökkel igen magas szinten is megvalósítható”.
„A központi menedzsment részeként biztosított védelmi szolgáltatások főbb jellemzői közül talán az a legfontosabb, amit már említettem is, hogy az ELTE teljes informatikai környezete decentralizált. Ennek részben történeti okai vannak, de a több központú kialakítás miatt nincs olyan forgatókönyv, ami valamennyi, működés szempontjából fontos rendszer leállásával járna”, fedte föl Ritter Dávid.
Tudományegyetemi részletek
A tűzfalak egyrészt a belső hálózatot, másrészt az egyes kritikus szolgáltatásokat védik. Klasszikus csomagszűréses funkcionalitás mellett egyes esetekben állapot szerinti szűrést is alkalmaznak. Bizonyos kritikus szolgáltatási környezetben alkalmazásszintű tűzfalmegoldásokat működtetünk. A tűzfalak védelmet nyújtanak a túlterheléses (DDoS-) támadások ellen is. „Fontosnak tartom megemlíteni a végponti védelmi szolgáltatásokat, ami központi felügyeletbe vont munkaállomásokat és laptopokat jelent. Az eszközök jelentős része olyan központi menedzsmentben van, amely lehetőséget ad az operációs rendszer, a védelmi és felhasználói szoftverek naprakészen tartására, a nem kívánt szoftverek telepítésének megakadályozására”, hangsúlyozta az informatikai igazgató.
Az igazgató a védelmi szolgáltatások sorában megemlítette még a monitoring eszközöket. Mint rámutatott: a hálózat és a főbb szolgáltatások működése folyamatos megfigyelés alatt áll. A rendellenes működést és aktivitásokat nemcsak üzembiztonsági, hanem védelmi szempontból is kiértékelik, vannak ilyen jellegű riasztások és beavatkozási lehetőségek is.
„Egyes szolgáltatásainknál a felhasználók viselkedésének elemzésére is képesek vagyunk a rendellenességek felfedése, illetve a problémák előrejelzésére is”, mondta el Ritter Dávid. „Ezzel adott esetben proaktívan, a tényleges káros aktivitást megelőzően be tudunk avatkozni. Végezetül hadd ejtsek szót a policy jellegű intézkedéseinkről is: egyes rendszereink csak dedikált gépről vagy hálózatról érhetők el és bizonyos jogosultsági szintekhez megköveteljük a VPN használatát”, jelezte az informatikai igazgató.
Az adminisztrátorok, rendszergazdák minden esetben csak dedikált gépről vagy hálózatból, titkosított kommunikációs csatornán tudnak bejelentkezni. A főbb szolgáltatások eléréséhez minden felhasználó számára kétfaktoros autentikációra van szükség, ebben az ELTE élen jár a hazai felsőoktatásban. A szolgáltatások többsége részletesen naplóz, így az esetleges incidensek után van lehetőség elemzésre, illetve a felelősségek elhatárolására.
