Szinte kilátástalan harcot folytatnak a hazai rendszergazdák a vállalati döntéshozókkal; eddig még nemigen sikerült meggyőzniük a főnököket arról, hogy évi néhány százezer forintnál azért több pénzt fordítsanak hálózatvédelemre – derül ki egy kutatásból.
A magyarországi rendszergazdák mintegy fele évente 500 ezer forintnál, negyede 100 ezer forintnál is kevesebbet fordíthat az informatikai biztonság fejlesztésére, további negyedük pedig csak akkor vásárolhat új eszközt, ha a régi már javíthatatlanul tönkrement – derül ki a Netasq vállalati tűzfalgyártó cég rendszergazdák körében frissen végzett felméréséből.
Mindazonáltal a rendszergazdák nem hibáztathatók ezért, hiszen tisztában vannak a külső támadások jelentette veszélyekkel, s tudva tudják, hogy mind a sebezhetőségek, mind a célzott külső támadások és a közösségi oldalakat látogató felhasználók potenciális veszélyt jelentenek a szervezetük hálózatára, az ott tárolt adatokra. Ám mivel ritkán történik adatvesztés, vagy ritkán szivárog ki kritikus információ, amik következtében jelentős károk keletkezhetnek, a vállalati döntéshozók kevés forrást allokálnak erre a területre. Fontos lenne tehát, hogy az informatikai költségvetések döntéshozói is megértsék: a komplex munkakörnyezetek sokrétű fenyegetést jelentenek, a kihívások pedig naponta változnak, ezért szükségszerű az újabb kihívásokra megoldást nyújtó védelmi berendezések beszerzése.
A felmérés arra is rámutat, hogy a vállalatok harmadának elavult hálózati védelmi eszközei nem alkalmasak a mai fenyegetések kivédésére. A hazai rendszergazdák a tűzfalakat a jövőben elsősorban a mobil munkavégzést is támogató vpn-hálózatok védelmére alkalmaznák. De felhasználnák a széles körben elterjedt Facebook közösségi oldal letiltására, valamint a különböző honlapok szabályozására is.
Mártonffy Attila
