Hajlandók-e a kis- és középvállalkozások a napjaink kihívásainak megfelelni képes informatikai védelmi rendszer kiépítésére többet is költeni? Egyáltalán, találkozhatnak az álmok és a realitások? A kép meglehetősen vegyes, egyes tapasztalatok szerint nagyon sokat számít a szemléletformálás és a szakmai alapokon nyugvó meggyőzés.
◼︎ Vállalkozások kontra védelmi rendszerek
„A kkv-szektor céginek többségénél még a kilencvenes évek végén járunk”, szögezte le Nagy Csaba informatikus, a nagykanizsai YNET Számítástechnikai Kft. ügyvezetője. „A gyakorlat az, hogy a vállalkozás vesz egy hardvert, felraknak rá egy pénzügyi-számviteli programot, egy levelező szoftvert, vírusirtót, csatlakoztatnak egy hálózati printert, és ennyi. Esetenként, kifejezett javaslatunkra, megfelelő szintű biztonsági mentést is kérnek még, de sokszor csak akkor, ha valami probléma merül fel a működésben.”
Vidéki kkv-k
Általában a kkv-k megelégednek a programfejlesztők által a programhoz adott mentéssel, de ezt a hozzáállást és szemléletet azonban mára az idő meghaladta. Ma már ugyanis akár a mesterséges intelligencia is megjelenhet egy komplex rendszerben. Az arany középút valahol a két véglet között van. Jó lenne, ha a hazai kkv-k is integrált szoftverekkel dolgoznának, mint tőlünk nyugatabbra: egy szoftver kezeli az adatokat a gyártásról, a beszerzésről, a marketinget, a termékek értékesítését és a weben való megjelenést is.
„A legnagyobb kihívást én éppen a rendszerek integrálhatóságában látom. Nagy költségekkel jár egy teljesen integrált rendszer kiépítése, és ezt sok magyar vállalkozás már nem tudja bevállalni. A költséghatékonyság szempontjából pedig ezek később megtérülnének, de manapság nem tudnak, vagy nem is akarnak ebbe invesztálni a kkv-k. Az IT-biztonságot kisebb beruházás keretében is meg tudjuk teremteni, de sajnos, sokan ebbe is csak akkor vágnak bele, amikor már késő”, mondja Nagy Csaba. Az álmok és a realitások a kkv-k szintjén nemigen találkoznak, mert a vállalkozások többsége jó rendszert szeretne, kis befektetéssel. Mi több, a magyar cégek nagyon nem is álmodnak, mert esetükben gyakran még az IT működési költségének kitermelése is problémát okoz, ugyanis ezek meglehetősen magasak.
„Általában ezeket a fejlesztéseket csak akkor tudják megvalósítani, ha adódik egy megfelelő pályázati kiírás, de gyakran az sem fedi le egy ilyen beruházás teljes költségét. Azt látjuk, hogy a rendszert addig tartják meg, amíg a pályázattal elszámolnak”, mondta Nagy Csaba. „A multiknál ezek a dolgok már jól mennek, de náluk a megoldások mindig az anyavállalattól jönnek. Csak az olyan rendszerek karbantartását végezhetjük mi, amelyeket távolról nem tudnak menedzselni, ezért helyi IT-s szakembert igényel”, tette hozzá.
Nyugat-Európában egy vállalkozás átlagosan sokkal többet költ informatikai rendszere kiépítésére és karbantartására, mint egy magyar. Ez nemcsak abból fakad, hogy egy ottani informatikai cég rendelkezésre állásának egy órai díja a magyar tarifa sokszorosa. „Amíg a cégvezetőink nem látják be, hogy ugyan egy modern informatikai rendszer kiépítésének költsége nem rögtön a produktív termelésbe áramlik, de idővel arra lesz hatása, addig nem lesz áttörés a kkv-szektorban”, szögezte le Nagy Csaba.
Fővárosi kkv-k
Garami Balázs, a budapesti székhelyű gbl IT GROUP alapító-ügyvezetője szerint nagyon fontos a céges döntéshozók edukációja, szemléletformálása, enélkül nehéz áttörést elérni. „Nyilván, a nagyobb ügyfelek, például a banki szektorból, vagy akár a hadi iparból komolyabb védelmi rendszert igényelnek, esetükben az anyagi vonatkozások nem mérvadók”, bocsátotta előre. „Természetesen más a helyzet egy mondjuk, 30-50 főt foglalkoztató kkv-nál, de azt látom, hogy ebben a szektorban is érzékelhető pozitív irányú tendencia, nyitottabbak a fejlesztésekre, ha pontosan elmagyarázzuk nekik, hogy mit veszíthetnek nélkülük.”
Az informatikai biztonságot többféleképpen lehet megközelíteni. A határvédelem esetében az eszközigény szembetűnő, ezek költsége a pár százezer forinttól az egy-két vagy több millió forintig terjed, ami kihívást jelent a vállalkozások számára. A végpontokon a szoftveroldal erősebb, ahol végpontvédelemről, vírusvédelemről beszélhetünk, erre, bár vonakodva, de költenek a kkv-k, mert a zsarolóvírusok az elmúlt időszakban számos cégre ráijesztettek.
„Ehhez 2-3 megoldási csomagot kínálunk, amelyek közül anyagi lehetőségeikhez mérten választhatnak. Elmondjuk mindegyik előnyeit, hátrányait, és az a tapasztalatunk, hogy ezt követően már hajlandók akár többet is fizetni a vállalkozások”, állítja az ügyvezető.
Érdemes megemlíteni még a biztonsági mentést, amelynél az infrastruktúra védelme költséget jelenthet. Erre egyre inkább külön termékként tekintenek már a cégek. Ennek más a technológiája, nyomon kell követni, akcióterv is készül rá. „Itt azt látjuk, hogy az elmúlt néhány évben a vállalkozások a felhőalapú adattárolásnál a teljes bizalmatlanságból eljutottak a maximális bizalomig, ezek a megoldások mára nagyon népszerűvé váltak”.
Nálunk nem divat a követés
Garami Balázs kiemelte, hogy rendkívül fontos lenne, ám érdekes módon a cégek a dolgozók internetes tevékenységének nyomon követését, monitorozását nem tartják annyira szükségesnek, így erre nem is akarnak költeni. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy az adatvesztések, vagy kiszivárogtatások általában belső munkavállalóktól erednek. „Lehet költeni 10-100 milliókat határvédelemre, de ha közben nincs belső kontroll, informatikai rend, amit kötelező betartani a cég valamennyi dolgozója számára, akkor felesleges”, szögezte le az ügyvezető.
De hangsúlyozta: megfordul a szemlélet, ha a szakember részletesen elmagyarázza a döntéshozónak, hogy miben segíti a munkájukat egyik, vagy másik megoldás, miért fontos és milyen kár származik mondjuk, egy teljes körű adatvesztésből – forintosítva biztosan sokkal többe kerül, mint a megelőzése. Ezért az informatikai védelmi rendszerekre úgy kell tekinteni, hogy azok befektetések a jövőbe.
