Az idei évben példátlan sebességű innovációs hullám söpört végig a világon, a zászlóvivője pedig a mesterséges intelligencia volt. Az előrelépések ugyanakkor új dimenziót adtak a kiberbűnözésnek is, mivel a rosszindulatú szereplők egyik legújabb fegyvere nem más, mint a deepfake audio melyet általában hangfelvételek mintáinak felhasználásával állítanak elő, mielőtt zsarolásra és más hasonló bűncselekményekre használnák fel őket. Mutatjuk, mire kell odafigyelni.
Egyes esetekben a csalók az MI segítségével klónozzák egy, az áldozathoz közel álló egyén hangját, aki így nem veszi észre, hogy csalóval beszél. A legutóbbi példa erre a 82 éves texasi Jerry, akit az ABC13 szerint úgy vert át egy bűnöző, hogy a San Antonio-i rendőrség őrmesterének adta ki magát. A csaló elmondta az áldozatnak, hogy a vejét letartóztatták, és Jerrynek 9500 dollárt kellene küldenie óvadékként, hogy kiszabadítsa. Ezenkívül meggyőzte Jerryt arról is, hogy fizessen további 7500 dolláros díjat a teljes folyamat befejezéséhez. Az elkövetők kiléte ismeretlen, míg az áldozat, aki egy idősotthonban él, kénytelen lehet újra munkát vállalni, hogy visszaszerezze az elvesztett pénzt.
Finomodó bűnözői módszerek
Természetesen ez már bőséggel nem az első alkalom, hogy mesterséges intelligencia eszközt használtak csalásra. Az év elején több mint félmillió dollárt raboltak el egy kínai férfitól, miután egy kiberbűnöző mesterséges intelligencia-arccserélő szoftvert használva az áldozat barátjának adta ki magát, és rávette őt, hogy utalja át a pénzt – írta a Reuters. A CNN a klasszikus „unokázós” csalások közé sorolható esetről tudósított, amelyben a csalók megpróbálták elhitetni egy anyával, hogy az a saját lányával beszél, akit elraboltak. Egy másik esetben egy apának azt hazudták telefonon keresztül, hogy fia súlyos balesetet szenvedett.
Egy 2023 februári jelentésében az FTC (az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága) azt közölte, hogy az amerikai állampolgárok közel 2,6 milliárd dollárt veszítettek az ilyen típusú csalások miatt 2022-ben. Ahogy már mi is megírtuk, Magyarországon csak a lakossági piacon az online csalások 2023-as első félévi kártértéke meghaladta a 17 milliárd forintot.
A generatív mesterséges intelligencia megjelenése drámaian növelni látszik a téteket. Ha nem vigyázunk az értékeinkre, sötét idők köszönthetnek ránk.
Mit lehet tehát tenni?
Az MI által támogatott digitális bűnözés motorját akarva-akaratlan a Big Tech olajozza. A Meta és a Microsoft olyan mesterségesintelligencia-modelleket hoztak létre, amelyek minimális számú hangmintából képesek reprodukálni egy személy hangját. „Ez lehet egy Instagram Live videó, egy TikTok-bejegyzés vagy akár egy hangjegyzet néhány másodperces hangfelvétellel, és a csalók máris hihető hangklónt hozhatnak létre, amelyet igényeiknek megfelelően manipulálhatnak”, nyilatkozta a McAfee.
|
A konkrét pénzvédelmi szabályok
De a legjobb a kódszó. Legyen kódszó! |
Sajnos nem a hangklónozás az egyetlen mesterségesintelligencia-alapú támadás, amelyet a csalók használnak. Ilyen a „kapcsolódó domain” vagy a mélyhamisított tartalom felhasználásával történő zsarolás is. A kiberbűnözők a közelmúltban számos alkalommal próbálták megzsarolni az áldozatokat mesterséges intelligencia által generált explicit képekkel. A Washington Post több olyan incidensről is beszámolt, melyekben a mélyhamisítások tinédzserek életét tették tönkre. Ilyen helyzetben ahelyett, hogy a saját kezükbe vennék a dolgokat, érdemes mielőbb felvenni a kapcsolatot a hatóságokkal.
(Forrás)
