S/4HANA átállás, felhős transzformáció és mesterséges intelligencia – az SAP világában is ezek a legaktuálisabb témák, hangzott el a siófoki SAP NOW konferencián.
Mindez együttesen persze komoly kihívást jelent a vállalatoknak, hiszen 2027-ben lejár a jelenlegi vállalatirányítási rendszer, az SAP ECC támogatása. Addig kellene minden ügyfélnek bevezetnie az új verziót, a teljesen új alapokra épülő S/4HANA-t.
Hogyan lehet ezt megcsinálni? Kezdjenek el időben tervezni, vonjanak be megfelelő partnert és szánjanak rá elegendő időt: ebben foglalta össze a sikeres átállás titkát Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója a konferencia plenáris szekciójának első beszélgetésén. (A témában felmérést is készített az ügyfelek és a partnerek között az SAP, erről szóló írásunkat itt találja.)
Ördög a részletekben
Az ördög persze a részletekben rejtőznek. Szabó Péter, az egyik SAP-partnercég, a Kontron ügyvezető igazgatója a fentieket azzal egészítette ki, hogy muszáj üzleti transzformációként felfogni az átállást, mert csak az vezet sikerre. (Ezt egyébként az SAP is minden megszólalásában hangsúlyozza.) Ebből viszont az következik, hogy a változásra és a változásmenedzsmentre komolyan kell fókuszálni. Egy másik tanácsadó vállalat, a Onespire partnere, Paksi Álmos ez azzal egészítette ki, hogy az alapos tervezést nem lehet megspórolni. Egy nagyvállalatnál három évig eltarthat egy átállási projekt (különösen, ha zöldmezős beruházásként végzik, vagyis az alapoktól építenek fel egy teljesen új SAP S/4HANA rendszert), de már előtte is végre lehet hajtani kisebb előprojekteket, amelyek segítenek a végső átállásban.
MI: a 21. század technológiája
 Az MI nem egyszerűen egy technológiai hullám, ami előbb-utóbb lecseng, hanem maga a 21. század technológiája, ami mindent áthat majd – mondta Tilesch György MI-szakértő egy pódiumbeszélgetésen. A generatív mesterséges intelligencia már érett technológiának minősül, ezért ő nem is fél attól, hogy kipukkad a lufi. (Ez persze nem jelenti azt, hogy a tőzsdén bizonyos cégek esetében ne lenne pukkanás, de ez nem fogja magával rántani a teljes iparágat és a technológiát.) A vállalatoknak azt tanácsolja a szakértő, hogy ne nagy, látványos projektekbe kezdjenek, hanem a kisebb, a belső hatékonyságot mérhető módon növelő megoldásokat próbálják ki, például az értékesítés vagy az ügyfélszolgálat megtámogatását. Tapasztalatai szerint a magyar vállalkozások is foglalkoznak az MI-vel, csak éppen túl lassan döntenek – nem szabad kivárni, mert gyorsan és folyamatosan változik a technológia. Ami a szabályozást illeti, Tilesch György szerint hosszabb távon pozitív hatása lesz az európai szabályozásnak, az AI Act-nek. Ahhoz hamarosan megjelennek a szabványok, így a fejlesztők tudják, hogy mihez tarták magukat, ami felgyorsíthatja az európai fejlesztéseket. Az előírások egy ideig okoznak többletterhet a vállalatoknak, de végső soron meg fogja érni a vállalatoknak. |
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az átállások komoly üzleti változásokat is hoztak. Számos vállalat volt képes kihasználni az új technológiákat, illetve meg tudtak szabadulni az évek vagy akár évtizedek óra berögződött megoldásoktól, rendszerektől, amelyek már gátjai voltak az üzleti fejlődésnek. Ugyanakkor minden megszólaló hangsúlyozta a felső vezetői támogatás fontosságát. Ez nem csak azért lényeges, hogy időben elinduljon a projekt, hanem enélkül sokkal nehezebb a sztenderdizáció. Az S/4HANA ugyanis 80-90 százalékban a sztenderd beállításokkal is képes lefedni az ügyfél üzleti igényeit, csak a többi funkcióra kell kisebb-nagyobb fejlesztéseket végrehajtani.
Ami a felhőt illeti, a nagyobb magyar vállalatokat már nem kell meggyőzni annak előnyeiről. Ahogy Paksi Ádám fogalmazott, a legtöbben már a „cloud first” megközelítést alkalmazzák, nem utolsósorban azért, mert így könnyebben tudnak gazdálkodni az erőforrásokkal, és nem csak az anyagiakkal – a felhőt igénybe véve nem kell házon belül tartani bizonyos drága és nehezen megszerezhető kompetenciákat. Szabó Péter szerint sok vállalatvezető a kontroll elvesztésétől fél – de a biztonsághoz hasonlóan ez is olyan kérdés, amit meg lehet oldani, csak el kell engedni a hitvitát.
Megszabadulni a régitől
Fájdalmas történet az átállás, rengeteg munkával és sok kompromisszummal jár, viszont akkora lehetőséget jelent, amit kár lenne elengedni – ezt már Sztankó Attila, a Kometa 99 gazdasági igazgatója mondta a következő pódiumbeszélgetés során. A vállalat most végzi a zöldmezős átállást a régi rendszerről. „A több mint 20 éves rendszerünk már nem tudja lefedni a mai világot, az átállás pedig lehetőséget ad, hogy megtegyük azt, amit az elmúlt két évtizedben nem tettünk meg”, érvelt az S/4HANA új rendszerként történő bevezetése mellett.
Az előnyöket a MOL is látja, vette át a szót Svébis András, a MOL csoportszintű CIO-ja. Ha egy kisebb üzletágnak, leányvállalatnak van szüksége az S/4HANA-ra, ők is a zöldmezős bevezetést választják. Ugyanakkor az energetikai társaság földrajzilag és szervezetileg is rendkívül komplex, tucatnyi különböző, ráadásul rengeteg egyedi fejlesztést tartalmazó SAP-rendszert üzemeltet. „Nem tudunk tiszta lappal indulni. Ez nálunk 3-4 éves projektet jelentene, ennyi időre pedig nem állhatunk le, mert közben az üzleti környezet is változik, akvizíciók történnek”, fogalmazott. Ugyanakkor a MOL is megkezdte a tervezést: barnamezős átállást végeznek, vagyis technikai upgrade-et hajtanak végre, különösebb üzleti transzformáció nélkül.
Van azért az éremnek egy másik oldala is. A Kometa 99 részben azért is döntött a zöldmezős átállás mellett, mert nekik is „szét van fejlesztve” a rendszerük. Ahogy Sztankó Attila mondta, nem akarták mindezt az új rendszerben is megvalósítani, hanem inkább a szabványosítás felé hajlanak. „Most minden egyedi fejlesztést nekem kell jóváhagynom, és nagyon sokat nem hagyok jóvá. Így viszont elérjük, hogy a rendszerünk 90-95 százalékban szabványos legyen”, tette hozzá.
Emberek nélkül nem megy
Sztankó Attila arra is figyelmeztetett, hogy a nagy informatikai projektek az emberek miatt szoktak megbukni. A bevezetésben részt vevő üzleti felhasználóknak a napi munkájukat is el kell végezniük, és erre mindig tekintettel kell lenni. A Kometa 99-nél például nem csak azzal motiválják őket, hogy lehetőséget kapnak az üzleti folyamatok javítására, hanem azzal is, hogy a projektben résztvevők minden három hónapban egy további havi fizetést megkapnak. Svébis András is kiemelte, hogy az üzleti területeken nincs külön projektcsapat az SAP-bevezetésekre (szemben az informatikával, ahol kiváló SAP-csapat működik), ezért is döntöttek az egyszerűbb bevezetés mellett.
Ők azt az eljárást követik, hogy a nagy projektet darabokra vágják, elvégzik a kisebb, előkészítő, technikai jellegű projekteket, hogy azokkal a részfeladatokkal már ne kelljen foglalkozni a tényleges átállásnál.
