Ezt is megértük! Igazán jó dolog, hogy nemcsak a felhasználói programok készség-szintű
elsajátítását meg az informatikai ABC „felmondását” várjuk el a majdani képzések
majdani hallgatóitól. Valóban fontos, hogy a technológián túl a technológiát magába
foglaló társadalommal kapcsolatban is legyenek elemi ismeretei mindenkinek, aki
a digitális kultúra medencéjében való megmártózás előtt átmegy az IKT-zuhanyrózsák
alatt.
Azért kíváncsi is vagyok eközben, vajon hogyan néznek ki a helyes válaszok. Az
információs társadalom fogalma ugyanis az ipari társadalom antitéziseként született
meg, félszáz évvel ezelőtt. Elsősorban arra reflektált, hogy a termelés szektorainak,
a fogyasztási javaknak és a foglalkoztatásnak ill. a munkavégzésnek a szerkezete
eltolódott az információ-és tudásipar, az információ-és tudástermékek és az információs-és
tudásmunka irányába, a világkép pedig energia-központúról információ-központúra
váltott. Ehhez képest széles körben hódítanak azok a leegyszerűsítő megközelítések,
amelyek a „sok információban” vagy a telekommunikáció és a számítógép együttes
forradalmában vélik megragadni az „információs társadalom természetét”, s mostanra
a politika és a sajtónyelv is sokat tett már azért, hogy zavaros és pontatlan
legyen a szóhasználat. Vizsgáztató legyen a talpán, aki kiválasztja az autentikus
értelmezéseket. Még véletlenül sem lesz szabad hagynia például, hogy valaki Frank
Webster mantráját kezdje citálni az információs társadalom „elméleteiről” – mert
Webster éppen a klasszikus megközelítés legnagyobb dekonstruálója, méltatlanul
felkapott kritikusa (miközben az információs társadalommal foglalkozó Wikipedia-szócikk
alapján akár az elmélettörténet legfontosabb figurájának is tűnhetne).
Még nagyobb gondot okoz az információs társadalom hasznának a megragadása. Van
olyan megjelenített célja, teleológiája a civilizációnknak, amelynek az ismeretében
eldönthető, hogy az információs társadalom közelebb visz-e hozzá? Van válaszunk?
Egy számítógépes alkalmazásnak lehet haszna, valamit gyorsabban, olcsóbban tudunk
végrehajtani. Egy jól felépített tudás-alapú megoldás segíthet meglelni a legjobb
választást, legyen szó utazásról, vásárlásról, bármiről. Ezen a rendszerszinten
remekül értelmezhető a haszon, a hasznosság. És természetesen: a korlát, az árnyoldal
is. Az automatizált rendszereknek való nagyobb kitettség. A megfigyelhetőség,
az információs önrendelkezés sérelmei. A digitális devianciák, a hálózatra költöző
bűnözés és hadviselés. Feltehetőleg ilyesmire gondolhattak a kompetencialista
összeállítói.
De ha már így került megfogalmazásra, akár végig is gondolhatjuk, hogy vajon
mi is az információs társadalom korlátja? A tőke-és profit-logika, maga a kapitalista
paradigma, amelyet nem leváltani-lecserélni, hanem éppen erősíteni, továbbéléshez
segíteni látszanak a nagy tudású infokommunikációs alaprendszerek? A tudástermelésbe
bevonható agyak számának mint erőforrásnak a korlátossága (a szociokulturális
hátrányok, a nyelvi interoperabilitás hiánya, a jövedelemkülönbségek miatt)? Az
átalakuló társadalmat fogságban tartó ipari korszakos érdek-és hatalmi struktúrák?
Egész izgalmas kérdésekig juthatunk, nem biztos, hogy a szakképzésben ilyesmikről
esik majd szó.
Az azonban bizonyos: van az információs társadalomnak „szelleme” is, mint a régi
karácsonyoknak. Ilyen szavakat suttog nekünk:
részvétel (participáció), nyilvánosság,
gyermek-központú iskola, kreativitásfejlesztés. Tudomány, felsőoktatás és innováció
a középpontban. Művelt, kultúrafogyasztó társadalom, a bizalom pókhálójával összekapcsolva.
Ám ha a jelenről és a jövőről gondolkodva a jövő diákja lépten-nyomon az ipari
korszak árnyaival szembesül, ha csak a részvétel és a cselekvés illúzióját kínálják
neki, ha mindenütt titkosításba, információs monopóliumokba fut, ha rendpárti
és ideológia-vezérelt közoktatás-politikát lát megvalósulni, ha a hangzatos szólamok
helyett a tudásszektor valójában nem prioritás (hanem egyenesen a fiskális megszorítások
célpontja), ha mindenütt a pusztító bizalomhiányba, kulturális deficitekbe szalad
bele, akkor nagyon nagy bajban lesz, ha képessé akar válni az információs társadalom
természetének megértésére.
[1] http://www.kormany.hu/download/5/56/d0000/IKT_0-1_kompetencia_lista_modulrendelethez_honlapra_130312_final.pdf
