Tölgyes László

Tölgyes László
Forrás: ITB

Az októberi ló

Itt a száraz és hideg ősz, már fagy és még sok helyen a fűtést sem kapcsolták be. Az Adobe is megtapasztalhatta, hogy milyen érzés az, amikor ellopják a felhasználói bizalmas adatait. Veszteséges a Twitter, de milliárdos bevételt remél majd a tőzsdézésből. Közben Bill Gates-et okolják a részvényesei a Microsoft mélyrepüléséért. De Romániában már disznóért is lehet iPhone 5-öt szerezni.

A magyar it sajtóban érdekes módon mindenki, mint majom a farkának örült a héten, hogy végre itt van a megváltó Google Play Music, pedig a vetélytársai, mint a Deezer és az iTunes már régóta meghódították hazánkat. Úgy tűnik kutya kötelességének érzi mindenki, hogy egy újabb havi előfizetéses zenei szolgáltatással múlassa a következő hideg hónapokat, fejét közben struccként a homokba dugva. Pedig elég szépen rájár a rúd mostanában a kereső óriásra, legalábbis Franciaországban újra perbe fogták. A redmondiak sem örülhetnek mostanában, hiszen a 20 legnagyobb részvényes lobbizik, hogy végre mondjon már le Bill Gates az elnöki posztról, hiszen a nevével már nem lehet a kissé megkopott brandet eladni, hanem inkább csak lejáratni. Az igazgatótanács ugyan úgy tűnik, még nem érzi, hogy igazán baj lenne a céggel, hiszen nem foglalkozik a problémával, mellesleg Gates egyben a legnagyobb magánrészvényese is a cégének, a szerény 277 milliárdot érő Microsoftnak. Úgy tűnik a nagy dirrel-dúrral beharangozott átalakítás kerékkötőjének tartják őt, meg talán kicsit zavarja őket az is, hogy Ballmer Pista utódját is gyakorlatilag mindenkitől függetlenül egyedül ő fogja majd kijelölni. Ehhez képest érdekes tény, hogy idén ismét első helyen végzett az USA leginspirálóbb vállalatainak a rangsorában Redmond, megelőzve az almás céget, amely az elmúlt két évben mindig a dobogó csúcsán állt eddig. Az Apple ugyanis bármennyire is nem látszik itt nálunk Európában, de stagnál, hiszen semmilyen újdonságot nem tudott felmutatni ez évben. Most a 11. helyre csúszott vissza, de öröm az ürömben, hogy a Google is csupán a hetedik helyen szerepel ez évben. A Performance Inspired Inc. cég 5000 felhasználót kérdezett meg a felmérésében, amiből minő véletlen az derült ki, hogy a Microsoft jelentős hasznot termel, és ezt arra használja fel, hogy a világunkat egy jobb hellyé tegye. Hogy ez valóban így van-e vagy sem az olvasóim jóindulatára és józanságára bízom inkább, nehogy keresztre feszítsenek eredendő elfogultságom miatt.

Persze az egyszeri magyar médiafogyasztót valójában sokkal jobban érdekli az, hogy mi a fenét kezdjen a kötelező közösségi média lassan begyűrűző Graph Search funkciójával, hiszen a napokban élesítik végre azt. Manapság a „Rezsident Evil” idején mindennel foglalkozik a magyar állampolgár, csak a kedvenc virtuális pletykacsatornájának biztonsági beállításával nem. Tudjuk divatos dolog félni, az NSA-tól, a Google-től és más közösségi médiát toló cégektől is. Ha tényleg paranoiások vagyunk, akkor a legjobb, ha elajándékozzuk az internetre képes számítógépeinket és kütyüinket rögvest. Persze, akinek a munkájához kell ezeken a felületeken szörfözni, az biztosan nem fog majd dobni egy hátast a Facebook Graph Search-től, csak majd akkor, ha használnia is kell azt a napi rutinjában. Vagyis állítólag mostantól ez a funkció ténylegesen mélységében bele fog látni a nyomorult kis közösködős unalmas életünkbe. Nem menekülhetünk, mert adatlapunk, bejegyzéseink és képeink is előbb vagy utóbb (visszamenőleg is!) terítékre kerülnek. Ha egy kicsit óvatosabbak vagyunk és csak a megbízható ismerőseink között osztunk meg necces dolgokat, akkor viszont nincs akkora  probléma. De ha nyilvánosan toljuk a tartalmakat, akkor érthetően az ismerőseink ismerősei is látják, mit tettünk ez év nyarán a Balatonalmádi kempingben egy szál semmiben.

Érdemes tehát az adatvédelmi beállításokkal egy kicsit elbíbelődni, ha nem szeretnénk, hogy egy állásinterjún a pofánkba tolják eme remek pillanatot megörökítő képeket. Szerencsére visszamenőleg is átminősíthetjük ezeket, illetve más régebben megosztott tartalmakat is. Ha pedig valamelyik kedves ismerősünk "köpött", akkor nyilván őt is ki tudjuk gyomlálni azonnal. Igaz ez kicsit macerás, ha sok kínos dolgot publikáltunk, mert köztudott a Fácse nem éppen felhasználóbarát, és nyilván belőlünk él, akik termelik nekik az ingyenes tartalmat. Egy szerencsénk van még, hogy magyar nyelven még nem működik a dolog, át kell váltani amerikai angolra, ha ki szeretnénk próbálni, hogyan is megy ez. De tudjuk, hogy ami késik, az nem múlik, tehát a totális lekereshetőség Damoklész kardjaként függ a fejünk felett. Előbb vagy utóbb, de meg kell szenvedni azzal a fránya biztonsági beállításokkal.

Nemcsak a mindenható és kotnyeles keresése miatt illik manapság szidni a Facebookot, hanem a magyar cégek reklámköltése miatt is. Azt valószínűleg az ITBusiness olvasói is tudják és érzik, hogy drámai változásokon ment és megy keresztül a magyar médiapiac. Sajtóhirdetések manapság már gyakorlatilag nem nagyon léteznek és a kisvállalatok is inkább a közösségi média doyen cégénél hirdetnek inkább, legalábbis ez derül ki a Marketing Commando múlt havi felméréséből. Ami meglepő, a nálunk csupán az iwiw reinkarnációjának, az unatkozó háziasszonyok, a munkanélküliek, a kutyák és cicák, valamint a mémek felületének tartott Fácse bekerült a 10 leggyakrabban használt marketing eszköz közé. Már 34 százalékra nőtt a rendszeresen hirdető kisvállalkozások száma ezen a közösségi médiás felületen. Hiába, tudjuk a magyar lakosság színe és java valamiféle módon itt próbálja elűzni az unalmát és nem a kereskedelmi csatornák gagyi dokumentumfilmnek álcázott valóságshow-in. Persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Facebook olcsó, könnyen és egyszerűen mérhető és minden korosztály ismeri és használja is valamennyire. Nem beszélve arról, hogy a konkurenciát is egyszerűen le lehet csekkolni ezen a felületen, majd gyorsan reagálni a hirdetéseire és akcióira. Ez a hirdetési forma ebből következőleg az 50 millió forintnál kisebb éves bevételű vállalkozások körében pörög a leginkább, de mit is várhatunk egy olyan országban, ahol szinte minden középkorú férfinak kötelezően valamilyen vállalkozása vagy cége van. A felmérésből kiderül az is, aranyszabály, hogy minél nagyobb egy cég árbevétele, annál kisebb arányban veszi igénybe a közösségi médiás hirdetési formát. A 200 millió feletti bevételű cégek még mindig az analóg és talpas hagyományos sajtóhirdetésekben bíznak. Összegzésül, az is kiderült, hogy mára a 10 leggyakrabban használt hirdetési metódus közül 6 biztosan online. Igaz sajnos még sokan bíznak a statikus weblapokban (78 százalék), de már legalább 59 százalékuk használ Facebookos céges oldalt is. Kijelenthetjük tehát, hogy a Zuckerberg Márk által kitalált közösségi médiás felület 2013-ra demokratizálta a hirdetési formákat, hiszen általa kisebb befektetéssel is lehet eredményes reklámkampányt folytatni, az online hirdetések használata már nem igényel az ördögtől való know-how-t a kisvállalkozásoknak sem.

A Facebook azonban nem tudja felszippantani azt a korosztályt, amivel hosszútávon megalapozhatná a jövőjét, hiszen 13 év alatt nem lehet még használni hivatalosan. Igaz, ha valakinek általános iskolás alsós gyerekei vannak tudja, már a leckéket is ezen a közösségi médiás csatornán küldik a tanítónők és tanítók nap, mint nap. Nem véletlen tehát, hogy sokan megpróbálják ezt a korosztályt becserkészni, vagyis a gyermekek közösségi oldalát beüzemelni a jövendő zsíros haszon reményében. A legújabb kezdeményezés egy olasz fejlesztés, a Twigis.it, itt kifejezetten a 2008-ban született gyerekekre utaznak. A 6 és 12 éves korosztály ugyanis a legfogékonyabb az it jellegű kütyükre és fejlesztésekre, hiszen nincsenek még „káros” beidegződéseik, alkalmasak arra, hogy a kreativitásukat fejlesszék, valamint az információ gyűjtése és megosztása is egyszerűbb nekik egy biztonságos és a felnőttek társadalmától hermetikusan elzárt közösségi felületen. Maga az ötlet amúgy már működik Brazíliában és Argentínában, sőt Oroszországban is pozitív volt a fogadtatása. Az olasz változat jelenleg 4000 fős teszt verzióban működik, de havi 50 százalékos növekedést várnak ha már élesben fog működni a rendszer. Mivel teljesen zárt és biztonságos ez a közösségi hálózat, valószínűleg az Európai Szülők Egyesülete is áldását fogja adni rá decemberben, és utána egy központi EU szabvánnyá is válhat, ha megszavazzák a politikusok.

Míg tőlünk nyugatabbra tehát remek kilátások kecsegtetik az EU-ban felnövő új generációt: hogy szófogadó, rendes és becsületes adófizető állampolgárrá fognak nevelkedni, addig a magyar helyzet elég katasztrofális, legalábbis it szempontból. Ha valaki betéved egy általános iskolába, megdöbbenve fogja tapasztalni, hogy 2003-ban megállt ott az élet, ugyanis ilyen Office csomagot tanítanak a kis nebulóknak. Nem beszélve arról az elképesztő dologról, hogy a hatodikosoknak még a Turbo Pascal nevezetű förmedvény programot kellene bebiflázni, ami a szülők Windows 7-es és 8-as otthoni gépén is csak némi barkácsolás után fog futni talán. Ha pedig egy szülői értekezleten arról delirálnak az osztályfőnökök, hogy nekik is megy ez otthon az XP operációs rendszerű őscsotrogányon, akkor már érthetjük, miért utálják sokan a mai magyar iskolarendszert. Persze tudjuk, hogy frusztráltak a tanárok most, hiszen a beígért életpályamodell kicsit elcsúszott, tüntetni is fognak a hétvégén ezért. Igaz a görög mondás szerint magukra vethetnek, hiszen akit az istenek utálnak, csak az lesz pedagógus.

Az pedig elég szégyen a 2 millió startup országában, hogy maga az infokommunikációs szektor, amely állítólag a magyar gazdaság motorja lenne, hiszen a GDP 11 százalékát adja, nem elég erős érv arra, hogy egy rendes informatikaoktatás működjön már évek óta. Nem az it terén kiművelt középkorú generáció hiányzik, hanem nemes egyszerűséggel a megfelelő infrastruktúra. Mit várunk el akkor, ha az iskolák többségében még a mai nap is 1-4 Mbit sebességű állami internet folyik, közben akár 80 Mbitet is lehetne, igaz piaci áron. A magyar helyzet még az EU-s felmérések szerint is siralmas, Neumann János országában ugyanis az iskolák alig 10-15 százaléka rendelkezik megfelelő kommunikációt biztosító tanulási környezettel (az Unióban átlagosan 61 százalékos ez az arány, mi a legutolsók vagyunk sajnos, mint mindenben mindig). Mit is jelent ez a gyakorlatban? Minden tízedik magyar diáknak van csupán számítógépes hozzáférése, sőt általános iskolában csak elvétve találkozik egy nebuló olyan módszerrel, amihez számítógépet kellene használnia. Ez viszont azért is meglepő, mert szinte minden alsós rendelkezik már okostelefonnal is, de azt nem az iskolai feladatokra, tehát szótárazásra, számológépként, vagy információkeresésre használja, illetve nem is tudja, hogy erre is alkalmasak ezek a zsebcsicskások (az oktatóknak pedig nyilván nem telik iPhone-ra:)). Mint kiderült, sokszor maga az egykoron modernnek számító, de mára kissé maradi és ódivatú Sulinet hátráltatja leginkább a fejlődést. De az elavult eszközpark, a tanerő felkészületlensége, a megfelelő és korszerű digitális tananyagok hiánya is kerékkötője ennek, nem beszélve a tetű lassú internetes kapcsolatról. A 2004-ben indult remek fejlesztés ugyanis már a múlt emlékezete csupán, manapság 10 év alatt az it világban generációk pusztulnak ki, trónkövetelők és új szabványok születnek és kerülnek a süllyesztőbe. Ideje lenne tehát már egy múzeumban mutogatni ezt az egész Sulinetes kócerájt lassan.

Van viszont megoldás állítólag, ami a hangzatos „Európa 2020 stratégia” néven fut. Vagyis az Európai Parlament Ipar, Kutatás- és Energiaügyi Bizottsága csak most eszmélt arra rá, hogy a tömegek számára olcsó és gyorsabb internetezést kell biztosítania. Hét év múlva pedig már rég felnő az a mostani nemzedék, aki a WEB 4.0-át fogja használni és a nagyszülei botor játékának fogja tartani majd a Facebook nevezetű közösségi rettenetet. De ezek is csak a kiváltságosak lesznek, hiszen a legtöbben majd digitális analfabétákként fognak felnőtté válni. Hittan és erkölcstanóra ugyanis már most is többször van egy héten, mint informatika, ezt tudja minden gyakorló szülő alapból.

„Az év legjobb harci lovait párosával szekerek elé fogták, és nyaktörő iramban hajtották végig őket a pályán. A nyertes páros jobboldali tagja lett az októberi ló, amelyet Mars hadisten papja, a flamen Martialis dárdával agyonszúrt. Ezután az októberi ló fejét és nemi szerveit lemetélték; a nemi szerveket sebbel-lobbal, hogy még vérezzenek, Róma legrégibb templomának, a Regiának szent tűzhelyére szállították, majd átadták a Vesta-szüzeknek, hogy Vesta szent tüzénél elhamvasszák őket. Ezzel az ősi szertartással, amelynek eredetére már senki sem emlékezett, Róma legértékesebb tulajdonát áldozták fel a Várost kormányzó ikerhatalmaknak: a háborúnak és a földnek, amelyektől Róma hatalma, gazdagsága, örökké tartó dicsősége eredt. Az októberi ló halálában egyszerre öltött testet a múlt elsiratása és a jövőről alkotott látomás."
Colleen McCullough: Az októberi ló