Tölgyes László

Tölgyes László
Forrás: ITB

Az idő bűn

A kánikula senkit sem kímélt a héten, valahogy mégis túléltük. Kiderült a Google Maps-ben reklámok is lesznek, a Facebook pedig még több tartalmat tol kéretlenül a már amúgy is zsúfolt hírfolyamunkba. A Bitcoin töretlenül nyomul tovább, a Yahoo pedig lassan mindenkit felvásárol, aki él és mozog az it piacon.

A legtöbb zöld robotos mobil tulajdonost viszont valószínűleg a múlt héten nagy csinnadrattával bejelentett és most élesített Google Android Eszközkezelő villanyozta fel. Végre, ha elvesztettük a telefonunkat vagy ellopták, láthatjuk egy térképen éppen hol leledzik, de le is törölhetjük róla minden nyomát virtuális életünknek, sőt rá is csörgethetünk az okostelefonunkra, hogy a kedves tolvaj ledöbbenjen a rémülettől.  Rafináltabb felhasználók pedig örvendezhetnek, mert a gyermekcsőszködést is megoldhatják eme remek találmánnyal végre ingyen és bérmentve, hiszen manapság már minden óvodásnak is van legalább egy telefonja. Vigyázni kell viszont a vicces kedvű kollégákkal, mert ha a térképet a monitoron felejtjük, könnyen átvehetik a készülékünk felett az uralmat.

A Yahoo viszont úgy tűnik feltámadt végre halottaiból, a zombilétnek vége láthatólag, legalábbis mióta nőuralom van náluk, mintha jobban menne a szekere az internet egyik legöregebb cégének. A Tumblr megvásárlása után újabb firmát vásároltak fel, a hányatott sorsú RockmeItet, állítólag csekély 70 millió dollárért (ez aprópénz ebben az iparágban, Csányi Sándor is kb. ennyiért vette meg a vágóhídját az OTP részvényeiért). Aki egy kicsit járatos ebben az iparágban, vagyis a tartalomgyártás és fogyasztás területén, az mindenképpen találkozhatott ezzel a böngésző-fejlesztő céggel. Ők voltak azok, akik elsőként készítettek olyan böngészőt, amely kizárólag a közösségi média használatára épült 2009-ben. A Chromium alapú nyílt forráskódú RockmeItet támogatta még Marc Andreessen, a Netscape alapítója, és maga a Facebook mindenható vezére is. A kezdeti sikerek után viszont soha nem sikerült kikecmeregniük a béta verziókból, egy hosszabb vegetációs fázis után szüntették meg az egész projektet, hiszen a kutya sem használta azt (hivatalosan augusztus végén szűnik meg a szolgáltatás, de már ma sem elérhető), minden más böngésző ezt az egész közösségi médiás kényszercirkuszt beépülő modulokkal oldotta meg urasan. Egy ideig még próbálták meglovagolni a Google Reader szülte hiátust, a leginkább a Pulse-ra hasonlító oldal elég gyorsan felpörgött, de a múlt héten ezt is leállították végleg (anyáztak is felhasználók elég szépen miatta, hiszen a héten lett fizetős a Feedly, itt meg elég szépen lehetett tartalomépítő karriert befutni a nemzetközi vizeken csekély befektetéssel). Állítólag a rossz nyelvek szerint a Yahoo főnöke Marissa Mayer nem magát a terméket, hanem csupán a kreatív munkatársakat akarta megszerezni a felvásárlással, hiszen 2 és 4 éves szerződéseket kínált nekik azonnal (már aki szerinte megérdemelte). Mindenki kíváncsian várja, mire fel volt ez a nagy felvásárlási láz, a Summly és a Tumblr után állítólag a következő nagy falat a Hulu lehet. Akkor pedig azért majd egy kicsit elkezd repedezni ez a nyugalmas és öreguras tartalomszolgáltató internetes iparág.

Valamire nagyon készülhetnek, mert elkezdődött a héten egy 30 napos látványos akció (a Nagy Visszaszámlálás), amikor is a Yahoo! legújabb logó változatait tekinthetjük meg mindennap, majd szeptember 5-én derül ki, hogy melyiknek volt a legnagyobb sikere. Gyakorlatilag már el van döntve (a szabad akarat, akárcsak a vallásokban, nem az it iparág egyik fő ismérve), mint kiderült melyik lesz a végső változat, de hát kell valamit adni az istenadta népnek is. A szimpatikusnak látszó rongyrázás mögött viszont valószínűleg csak a fókuszcsoportos felmérés megspórolása rejlik, illetve a nagy nyári uborkaszezonban kell egy kis ingyenreklám a kissé megtépázott presztízsű „öreg” cégnek. Igaz, joggal mondhatja el azt a Yahoo, hogy ő 2013 nagy visszatérője, hiszen a részvényeinek az értéke is a duplájára nőtt, mióta a Google-től igazoltak le új vezetőt. Már senki sem emlékszik az átkos 2008-as esztendőre, amikor is a Microsoft meg akarta vásárolni a céget. Úgy tűnik a mesterséges intelligencia kutató leigazolása jó hatással van más it cégekre is, igaz sokan félnek attól, hogy lassan már 17 technológiai startup is be lett kebelezve a portfólióba, mindenesetre hiába az optimizmus, a legnagyobb befektetők még kivárnak, nem bíznak ugyanis egy női vezetőben. Nyilván majd szeptemberig, amikor is leleplezi a Yahoo, hogy mit is akar kezdeni a mára kissé már belakott (a kiosztott szerepeket elég jól eljátszó „színészekkel” rendelkező) netes piacon, és mit is kezd majd a megvásárolt testidegen szolgáltatásokkal. A nagy örömbe is némi üröm vegyülhet, hiszen tény, 5 év alatt már sikerült elfogyasztani hat vezérigazgatót szőröstül és bőröstül, és a versenytársak elég szépen elhúztak mellettük (persze erről a helyről szép mindig nyerni). A legnagyobb valószínűség szerint egy mobil alkalmazással fognak előrukkolni szeptember elején (ez a trend manapság és a divat), de ez, mint tudjuk a Facebooknak is elég nagy bukta volt, kérdés mit is lehet még ebből az okostelefonos izzadtságszagú erőlködésből kibányászni, amire a nép majd gerjedni fog, és valamiféle nóvum jellegű ereje lesz is, hogy felinstallálják a már kissé megunt telefonjaikra. Jelenleg a Yahoo a negyedik helyen kullog a Google, Facebook és a Twitter Szentháromsága mögött. De ezek már a második generációs letámadásra készülnek az egyre izmosabb hardverű mobilokon. Persze ismerve a felhasználók szokásait bármi megtörténhet még ezen a piacon, a nagy vajúdásban remélhetőleg azért csak nem fognak egeret szülni a Yahoo hegyei.

A számítástechnikában az idő bűn. Ki emlékszik már arra, hogy milyen gépe és mobilja volt 2011-ben, milyen közösségi gagyi megoldásokat használt. Carpe Diem a virtuális világ szlogenje, de azért mindig vannak nagy túlélők a fenti cégeken kívül is szerencsére. Ilyen kissé „koros” szolgáltatás, az amit már sokszor leírtak a vetélytársai, a hazánkban méltatlanul népszerűtlen Twitter. Meghökkentő módon kiderült róla, hogy gyakorlatilag csak vele lehet eladni ma a tévéműsorokat. Vagyis egyenesen arányos a kapcsolat a Twitter napi használata és bizonyos sorozatok és műsorok nézettsége között. Ez a trend hazánkban is érvényesült a ByAlex-es Eurovíziós fesztivál alatt, amikor nemcsak a geek társadalom, de a Facebook apraja és nagyja is a 140 karakteres mikroblogban alázta a nyálas sztárokat és hazánk hipszter versenyzőjét joggal. Tévéműsorokat értékelni pedig tudjuk csak valós időben lehet, az adott csatorna marketingért felelős korifeusai pedig erre rá is gyúrnak bér twittelők hivatalos alkalmazásával tudjuk. Így történhetett meg az, hogy a modern kori televíziózásban – amit már sokan leírtak a TeCső uralkodásának idején – egy-egy műsor sikerét jelentheti egy jól megírt és koreografált Twitter kampány. Persze nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy bizonyos sztárok mém volta miatt akár spontán kialakulhat ilyen mozgalom, de azért véletlenek nincsenek az állítólag szabadnak kikiáltott internetes média történetében soha. Mindenesetre a sors fintora, hogy a tévések számára a nézettség növelése végett tőlünk kissé keletebbre és nyugatra is elengedhetetlen a használata a mikroblognak. A fagyi tehát elég szépen visszanyalt.

Nem csoda, ha manapság sorra dőlnek meg a Twitter forgalmi rekordjai. Mostanában Japánban a Nippon TV generálta a legismertebb botrányos és hatalmas nézettséget. Mindezt egy kultusz rajzfilm, a Laputa, az égi palota miatt. Igaz, ott Ázsiában már régóta divat a „közösségi filmnézés”, vagyis online rajongótábor izgul végig egy-egy filmet nyálcsorgatva. Ilyen hazánkban csak a legendás Dallas ivászatok és a Twin Peaks éjszakákon fordult elő, de az még az átkos analóg időkre volt jellemző. Videóval nyomták a mai negyvenesek egyetemista vagy középiskolás korukban. Manapság talán a Szulejmán sorozatra jellemző, hogy megveszekedett hívei online kommentálják a lófejű szultán lángosképű ágyasának unalmas történetét, de azt is főleg a Facebookon, a Twitter valahogy nem fér bele egy tökös magyar magát „geeknek” nevező fiú és lány életébe. Visszatérve a japán példára, itt a neves film bemutatásakor az Amazon, a Sony és a KFC is beszállt a nagy közösségi esemény online nézési rekordkísérletének szervezésébe, hiszen az ingyen reklám kötelez. A film online követése és kommentálása meghökkentő módon remek marketing akciókra adott lehetőséget, érdemes elgondolkozni itt Európában, hogy milyen esemény mozgatná meg ennyire a közvéleményt. Hiszen az előző választás során ugyan a kísérletező kedvű netes portálok csak kisebb-nagyobb sikerrel tudták meglovagolni a 140 karakteres valós idejű médiát. Vajon 2014-ben érdekelni fog-e még Magyarországon valakit ez? Vagy majd a Facebook előre emésztett csatornáin fogunk csak tájékozódni csupán az eredményekről? Mit néz a magyar, ha közösségileg lenne erre lehetősége online? Tudjuk a Sziget Fesztiválköztársaság online nézettsége is a béka segge alatt teljesít, az online még nem a kultúránk része, hiába félázsiai nemzet vagyunk mindig és maradunk időtlen időkig.

Kár, mert a Twitter ugyan 2009-ben már egyszer le lett írva a megbízhatatlansága miatt, mégis valahogy a mögötte álló szerverpark a mai napig bírja a gyűrődést és a fokozott használatot. Persze azóta megfordult a világ, hiszen Kína vezet a 140 karakteres fecsegésben, India is feljött a második helyre, a „redneck” amerikaiak meg a harmadik helyre buktak. A fent említett sanyarú sorsú és kissé perverz ízlésű japánok pedig igyekeznek, de nincsenek sajnos elegen, hogy dobogóra kerüljenek. Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók az it világban. Habár az idő bűn, úgy tűnik, hogy létezik örök visszatérés legalábbis a Yahoo és a Twitter számára elméletileg. Hogy ez tényleg így is lesz, majd csak jövőben fogjuk megtudni, már ha lesz még jövő és nem a múlt ismétlődik folyton folyvást.