Szilágyi Győző

Szilágyi Győző
Forrás: ITB

Fraktálkép a hírekben?

A múlt héten Ausztráliában és környékén teljes napfogyatkozás volt. Az egyik neves hírportál még egy gyönyörű, űrbéli képet is közölt. Ebben még semmi érdekes nem lenne. Az viszont már érdekes, hogy az ominózus képet az egyik neves fraktálkép készítő művész jegyzi.

Fantasztikus, hogy miket tud egy fraktálkép generáló szoftver. Láttak már ilyet? És a képek, amiket készíteni lehet vele!

Külön paraméterezhetők benne a létrehozandó táj geológiai tulajdonságai, a légkör, a felhőzet fajtája, a szél iránya és erőssége, a napszakoknak megfelelő fényviszonyok, a növényzet, a folyók és tavak. De ha kedvünk adódik, akár űrbéli képek is generálhatóak légkörrel rendelkező bolygókról, vagy szabálytalan alakú aszteroidákról, és olyan nézetekből, ahonnan csak akarjuk. Csak a fantázia - na és persze a hardver és szoftver felszereltségünk - szab határt a művészi képzeletnek. (Na meg a türelmünk, mert csúcsvasak kellenek, és még így is napokig tart egy nagyméretű, nagyfelbontású, részlet gazdag kép generálása.)

Ennek az új művészetnek a nagyjai ma már olyan fraktál képeket készítenek, amik első látásra teljesen eredetinek tűnnek, pedig valójában csak fikciót látunk.  

Bevallom én is készítek néha kisebb fraktál tájképeket, de a magam részéről, nem vagyok valami nagyágyú e területen, inkább csak lelkes amatőr. Viszont ebből adódóan, a leghíresebb fraktál művészeket és alkotásaikat többnyire azért ismerem.

A múlt héten, a közösségi portálokon körbejárt egy fraktálkép, azzal a kommenttel, hogy az Ausztrália térségében lezajlott napfogyatkozás így nézett ki a nemzetközi űrállomásról. A képen még színes csillagködök is látszanak, és a légköri felhőzet is tartalmaz egy izgalmas, de nem valós elemet. Nos, ez a kép, amit megosztottak, az egyik leghíresebb fraktálkép, amit egy ismert fraktálművész készített, valamikor 2009-ben. Ez még nem ütötte át a kommentelési ingerküszöbömet, csak mosolyogtam egyet magamban. Rég leszoktam arról, hogy az igazság bajnoka legyek, legyen csak mindenkinek az ő hite szerint.

Nem is foglalkoztatott tovább a dolog. Azután beütött a ménkő. Az egyik neves hírportálon, az ausztráliai napfogyatkozásról szóló cikkükben ismét feltűnt ez a fraktálkép. Egészen pontosan ugyanennek a fraktálképnek egy kicsit realisztikusabb változata, amin a csillagködök már nincsenek rajta, és a Földi légkör is kevéssé izgalmas, de ez is ugyanannak a művésznek a képe. A hírportál képaláírása szerint, ezt a felvételt(!), a 2012. májusi napfogyatkozásról, a nemzetközi űrállomásról készítették. Forrásként pedig meg volt jelölve a NASA! (Az eredeti kép jobb alsó sarkában ott van a művész honlapcíme, és a copyright jelzés is.)

Na, ezen a ponton menthetetlenül bekerült fejbéli fogaskerekeim közé az a bizonyos homokszem.

Mert egy közösségi oldalon még rendben van, hogy azt hiszik egy szoftverrel generált képről, hogy valódi. Hiszen se nem fraktál művészek, se nem hírszerkesztők. Nem kötelességük tudni, hogy valós-e a kép. Na de egy hírportálon? Ráadásul az egyik legnagyobbon?

Most akkor orwelli világba csöppentünk, vagy csak egy cikkíró nem járt utána eléggé az általa hivatkozott forrásnak? Nem tudhatom.

Ha engem kérdeznének, úgy vélem, hogy csak az utóbbi történt. A világ iszonyatosan felgyorsult, és a hírportáloknak is gyorsan kell lehozniuk a cikkeiket, ha versenyben akarnak maradni. De azt gondolom, hogy ez nem ment fel senkit, az alól, hogy utánajárjon egy kép eredetiségének. Sőt! A mai vizuális szoftverek tudásszintje mellet meg kell tanulnunk sokkal körültekintőbbnek lenni a vizuális anyagokkal.

Függetlenül attól, hogy az adott kommunikációs csatornának éppen melyik oldalán állunk.