Sarlós Gábor

Sarlós Gábor3
Forrás: ITB

Hova tovább CSR?

Jelentős változás küszöbén áll a felelős vállalati viselkedésről szóló CSR. A Corporate Social Responsibility látványos pályát futott be az elmúlt két évtizedben. Az eredetileg a társadalom iránti elkötelezettséget illusztráló kiegészítő tevékenységből, a jótékonykodásra és adományozásra hajazó átfestésből mára számos cégnél stratégiai terület lett, amely a vállalati működés számos vonatkozását áthatja. A környéken élők, a beszállítók, a partnerek, a munkavállalók de még a települési intézmények szempontjait is beépítik a döntéshozatalba.

A tervezésnél és az üzemeltetésénél a fenntarthatóság szempontjai kerülnek előtérbe. Egyre több cég ismeri fel, hogy a rövid távú üzleti érdek és a hosszú távú CSR elkötelezettség nem egymás ellen, hanem egymást erősítve, komplementer módon hat. Mindez visszatükröződik a CSR-rel kapcsolatos pénzügyi szemléletben is: már nem költséghelyként, hanem akár hosszabb távon megtakarítást lehetővé tevő eszközként tekintenek a CSR-re. Hogy megbizonyosodjunk a látványos fejlődésről, elég csak rákattintani a vállalatok honlapjainak fenntarthatóságról és felelősségről szóló oldalaira vagy belelapozni a nagy cégeknél már kötelező és legtöbbször online módon is elérhető fenntarthatósági és CSR jelentéseibe.

2014 a CSR számára a fordulat éve lehet, három lényeges területen mindenképpen elmozdulást várok.

1. A CSR a munkáltatói márka részévé válik. Egy cég felelős viselkedése még nagyobb vonzerővé válik a lehetséges munkavállalók számára. Aki munkát keres, olyan helyen szeretne dolgozni, amelynek jó neve van a piacon, jól bánik a munkatársaival, korrekt módon kezeli a partnereit, környezetbarát és energiatakarékos módon végzi a dolgát. Aki pedig magához akarja vonzani és meg akarja tartani a legjobb munkaerőt, a felelős belső működéssel fogja kezdeni. Nem véletlenül terjednek a vállalati önkéntes programok, amelyek egyszerre képesek a munkatársak elkötelezettségét növelni és a külvilág felé is érzékeltetni, hogy nem egy önző, hanem egy érző cégről van szó.  Lehet, hogy egy cég visszafogja, mennyit költ jótékonykodásra, annál többet hajlandó lesz viszont arra szánni, hogy a legjobbak nála dolgozzanak. A CSR beépül a munkáltatói márka eszközei közé.

2. A CSR által lefedett terület kiteljesedik. A társadalom iránti felelősség mellé a környezettel és a vállalatirányítással összefüggő területek is becsatlakoznak és teljes jogú elemmé válnak. Így már nem is annyira a vállalatok felelős társadalmi szerepvállalásáról esik majd szó, sokkal inkább a vállalatok társadalmi, környezeti és vállalatirányítási felelősségéről, a jó működés elveiről és gyakorlatáról. Mindez megerősíti, hogy a jó CSR-hez nem elsősorban sok pénzre, hanem az ügy iránt elkötelezett vállalatvezetésre van szükség.

3. A pénzügyi és a CSR jelentések integrálódnak. A beszámolók szintjén is közelebb kerülnek egymáshoz a vállalat pénzügyi működését tükröző éves jelentések és a fenntarthatósági kritériumok mentén értékelő CSR jelentések. Ezek ma még a legtöbb esetben egymással párhuzamosan készülnek, ráadásul nem egyszer dupla erőfeszítést igényelnek. Kétszeres adatgyűjtés, kétszeres adatszolgáltatás, eltérő határidők, különböző, de egymással mégis összefüggő szempontok. A pénzügyi és a működési jelentések már néhány éven belül integrálódhatnak is, akkor pedig már végképp nem lesz szükség kétféle adatszolgáltatásra és elemzésre. Mindez megrostálhatja, hogy a vagy féltucatnyi különböző jelentéstételi és benchmark rendszer, mint például az IIRCDelphi, SASBGRICDP vagy épp az ISO közül melyik lesz az, amelyik talpon marad és amelyet a legszélesebb körben fogadnak majd el a felelősség fokmérőjének.