Egy kedves ismerősöm cégtulajdonosi feladatai mellett nemrég felvállalta egy kisebb szakmai közösség összedrótozását, közös ügyeinek zászlóvitelét, egyfajta társadalmi indíttatásból, vagy talán gyerekkorából megmaradt őrsvezetői ambíciói végső kiteljesítéseként, de ez mindegy is. Az ilyen személyiségekről szokták azt mondani, hogy amolyan energiabombák, ahová belépnek, ott sistereg a levegő és valami biztosan történni fog.
Mindig is kedveltem az ilyen embereket, akiknek nem mindegy, hogy merre megy
a világ, és amíg úgy érzik, tehetnek valamit, addig nem nyugszanak. Megmozdítják
a tehetetlen, kilátástalanságba süllyedni készülő többséget. Depressziós mindennapjainkban
különösen értékesek ezek az energiák, pláne akkor, ha ez kreativitással is párosul.
És ennek kiváló, üdítő példáját tapasztaltam idézett ismerősöm kezdeményezése
révén.
Hazai magáncégek egyesületéről van szó, akik a multik uralta világban keresik
helyüket és igyekeznek értékeiket hozzájuk viszonyítva is meglelni. Nem könnyű
a feladat. Több mint másfél évtizedet töltöttem magam is multinacionális cégek
vezetőségeiben, imádtam minden percét, de láttam persze a korlátokat is, amikbe
naponta belefutottam. Egy azonban mindig világosan látszott: a multikat pusztán
nevük révén olyan nimbusz övezi, mely önmagában már fél siker, ahogy szokták mondani,
innen sokszor már csak elrontani lehet a dolgot. A nemzetközi háttér, az elvben
korlátlan fejlesztési és a hazaiakhoz viszonyítottan jelentős marketing források,
a know-how komoly előnyt jelentenek.
Van egy tényező azonban, amelyre ismerősöm és kiváló csapata zseniálisan ráérzett. Amikor azt keresték, miben lehet mégis különb egy hazai magánvállalkozás egy multitól a választ így fogalmazták meg: mi gyógyíthatatlanul motiváltak vagyunk! Igen, ez az! Rövid és tömör megfogalmazása mindannak, melyet alig másfél éves vállalkozói tapasztalataim során naponta magam is átélek. Olyan erő ez, mely átlendít nagyon sok mélyponton és értelmet ad a munkának. Háziorvosom, gyógyszerészem pedig ne is próbálkozzon!
