Akik olvasnak, csak
mosolyognak ezen a jogi útvesztőn. Mondjon a könyvműről bármit
a nagyszerű grémium, mint hergelte magát sok más eltévedt
döntéshozó az elmúlt századokban, az írott szöveg megtalálja
olvasóját. Mindig azon az áron, ami az adott kor viszonyai között
elfogadható. Ha nincs, aki megfizesse a létrehozás költségét,
majd belép a szponzor, vagy civil, akár állami támogató. Vagy az
olvasók sokszorosítják a műveket, ha nincs más. Még a nyomtatás
érett korában is készültek kézírásos másolatok helyi
használatra. De családok is kipingáltak maguknak kemény fedelű
füzetekbe – akár hosszú évek alatt – krónikákat,
imakönyveket, verseket.
Az elektronikus könyv
nem szolgáltatás, hanem olyan digitális produktum, amelynek értéke
nem határozható meg kereskedelmi fogalmakkal. A kulturális
árucikk, mint az e-könyv, nem költség-haszon számítással
jövedelmez. Mikor térül meg a ráfordítás: azonnal, tízévekben,
vagy akár évszázadokban? A könyv-biznisz potenciálja gigantikus,
napi szinten azonban csak tisztes gazdálkodási eredménnyel
működik. A kiugró hozamok kivételek. A hazai életképességet
tovább rontja, hogy a könyveladás globális kezekben összpontosul.
A magyar e-könyvek legnagyobb forgalmazója az iTunes, a Google
Play, egyes műfajokban az Amazon. Ennek következményei
felmérhetetlenek.
Az olvasó
szempontjából három problémakör szorongatja az e-könyvet:
• Az e-könyv, mint
tartalom Az elektronikus könyvet a maga képernyős szöveg
architektúrájával és interaktív szerkesztettségével az olvasók
online média-műfajnak érzékelik. Arat a hibrid-könyv,
könyv-applikáció, média-könyv. Ezeknek a lényege, hogy a
szövegközpontúság megtartása mellett, a szöveg maga mégsem
hasábokba rendezett, hanem lapszélen vagy lapaljon fut, a központi
helyet más ismeret-csatorna (videó, kép, animáció, stb.) tölti
be. De gombnyomásra az originális könyv elrendezés is
választható. Jellemző az interaktivitás, a továbblinkelés,
rendelkezésre állnak a beépített szótárak, tudásbázis
szolgáltatások. A könyvtest hiányát lapozgató vizuális
élménnyel igyekeznek enyhíteni. Az oldalak egymásra fordulnak,
papírsuhogás hallatszik.
• Az e-könyv, mint
eszköz A nagy kérdés az, hogy az ekönyv-olvasó gépezet
elektronikus papíron prezentálja-e a művet, vagy
háttérvilágítással rendelkező, számítógépeknél megszokott
kijelzőn? A nagy klasszikus, a Kindle eredetileg e-papírra épített,
de az újabb fejlesztések a tabletek irányába haladnak, azaz az
iPad-szerű multifunkcionális, multimédiás, mini-számítógépek
felé. Ez azt jelentheti, hogy az e-könyv a médiaműfajok, és nem
az olvasás keretei közé kerül. Elveszhet a jól megírt és jól
olvasott könyv katarzisa. A szöveg text-variánsokra oszlik, a mű
részévé válnak az olvasóeszközök között terjedő posztok,
kijelölések, bejegyzések. Az ebook-készülék informatikai
képességeire épített hálózat hatást gyakorol az alkotói
folyamatokra, a szerző nettermék előállítóvá válhat,
odasodorják az e-readerek előállítóinak a használati naplózás
alapján megfogalmazott igényei.
• Az e-könyv, mint
üzleti modell Az e-könyv óriási előnyei mellett rendelkezik
egy hatalmas hátránnyal: nincs kialakult, pénzügyileg is
eredményes terjesztési rendszere. Az ebook, ha nem lesz piacképes
termék, tehát minden közreműködője nem részesülhet a munkája
szerinti díjazásban, elveszítheti önálló arculatát. Nem
kizárt, hogy hálózati vagy távközlési vállalkozás
melléktermékeként tagozódik be egy döntően szolgáltatás
jellegű, elektronikus rutinokat megvalósító társaságba. Az
e-könyvre leselkedő legnagyobb veszély az lehet, hogy a
tradicionális könyvkultúra elhagyásával fejlődik tovább egy
online vegyeskereskedésben, esetleg média-szolgáltatónál. A
könyv a tévésorozatok, kábelcsatornás elosztó műfajok
kategóriájába kerülhet. Erre ma már megvannak a globális
szolgáltatók: havi tíz dollárért hozzájuthat az olvasó a
teljes klasszikus és kurrens irodalomhoz, benne magyar nyelvű
könyvekkel is (Scribd, Oyster).
Örök kérdés: az
e-könyv informatikai vagy könyvészeti projekt? Rövidesen kiderül,
hogy egyik sem, hanem inkább kriminalisztikai folyamat. Az EU
Bíróság abszurd döntése a e-könyv besorolásáról csak a
kalózkönyvek forgalmazását segíti.
