Kerekes Pál

Kerekes Pál
Forrás: Kerekes pal

Üzlet és irodalom: már a regény is Ázsiáé

A Nobel-díjas író, Orhan Pamuk reggel beugrik a Márvány-tenger hullámaiba, hosszan úszik, és csak ezt követően kezdi a munkanapot. Este a kikötőben sétálgat a kis éttermek között, élvezi a szabadságot. Nem mindig volt ez ilyen egyszerű számára, hiszen hazájában, Törökországban perbe fogták, vádat emeltek ellen. Ma évek óta ismét Isztambulban él.

Csakhogy újra politikai forrongások rázkódtatják meg Törökországot, függetlenül attól, hogy az ország gazdasági felemelkedése vitathatatlan. Európa igyekszik ellesni a török példát, nincs államadósság, az egykori szegény ország ma befektetőként jelenik meg világszerte. Az ellentmondások kapcsán kérdezték az írót, Orhan Pamuk-ot, hogy miről is van szó, próbálja meg megértetni a válság okait a térséget nem ismerő hírolvasókkal.

A hosszú interjú politikai részét most mellőzve, csak egy meglepő dolgot emelnék ki a nyilatkozatból. A nemzetközi piacon is jól eladott szerző konkrét összefüggést lát az irodalom nagyműfajainak, elsősorban a regénynek a jövője és a gazdasági felemelkedés között. Úgy ítéli meg, hogy a kelet országainak pénzügyi stabilizációja új középosztályt teremtett, és ennek a rétegnek van igazán megtartó ereje a jeles és értékes irodalom szempontjából. A sikeres író nem fél kijelenteni: a regény műfajának Európában, Amerikában semmi esélye nincs a továbbiakban. Arra a kérdésre, hogy India, Kína és Törökország gazdasági sikeressége azt is jelenti, hogy ezek az országok képesek lesznek új életet lehelni a regény megújulásába, konkrétan felel: „Igen. Pontosan így van. A regény a középosztály műfaja. Ha a regény jövőjéről kérdeznének, azt válaszolnám, hogy az irodalmi nagyregény jelentősége a nyugati világban csökkeni fog, míg Kínában, Indiában és Törökországban a műfaj emelkedés elé néz. Az innováció ezekből az országokból várható, hiszen a népesség óriási, tömegesen születnek a művek.”

Orhan Pamuk továbbfűzi gondolatait: „A regény nem tűnik el, bár sokszor szegezik nekem a kérdést: ’Mister Pamuk, a regény már halott?’ Az a  válaszom, hogy tovább él, és megújul. De nem biztos, hogy Londonban játszódik majd a cselekmény.”

Arra a riporteri kérdésre, hogy mi a helyzet Amerikával, a tv sorozatok valóban kiszorítják-e a regényt, a szerző kijelenti: „Igen. Amerikában a filmes szérializáció pótolja a regényt. Dickens-nek nincs esélye. Hiszen a sorozatok megadják a kommunikáció, a társas együttlét lehetőségét. Az emberek a saját életükkel szembesülnek a képernyőn, együtt nézik feleségükkel, barátaikkal, ismerőseikkel a történéseket. Majd közösen rögtön meg is beszélhetik a tanulságokat.”

Egy vitathatatlanul jeles és sikeres művész így látja a nyugati szépirodalom tendenciáit. Minimum érdekes.

Bővebben, és az eredeti interjú elérhető: www.konyvkonnektor.hu