Az olyan tartalomhordozók, mint a papír vagy az elektronikus kijelző, Nietzsche aggodalmától függetlenül elég jól bírják a nyomást. Évezredek szellemi teljesítményei, vagy éppen jelenünk felbecsülhetetlen mennyiségű írásterméke szabadon nyilvánosságra jutnak a globalitás szintjén, vagy akár országonként, nyelvenként megszervezett publikációs gyűjteményekben, és mindinkább a perszonalitás saját könyvtáraiba rendezve is.
Ettől függetlenül a Nietzsche által jelölt problémasorról heves viták zajlanak továbbra is. A szöveg-megjelenítés metamorfózisának kérdése egyaránt foglalkoztatja az írókat és olvasókat. A színvonalas, néha bölcsész-szolidaritást mellőző, érzelmileg túlfűtött eszmecserék egyszerű tény körül forronganak: a text ténylegesen új hordozóra került, legalábbis a nyomtatott kiadvány elvesztette a monopolhelyzetét. Az irodalom és a tudomány részlegesen elhagyta a papírt, terjeszkedik elektronikus felületeken, és látható-érzékelhető, hogy még további, az elfogadott kulturális kommunikációs területektől távol eső informatikai tartományokat foglal el, mint például az okos szemüveg, az intelligens karóra kijelzőit. Pillanatokig élő gépi karakterek, jelsorozatok váltják a print formációk stabilitását. Ez a paradigmaváltás nem könnyen kezelhető.
De valójában milyen eszközön olvasnak a betűbarátok? Azért érdemes feltenni ezt a kérdést, mert sokan – így a média nagy része is – abban a hitben él, hogy e-könyvet feltétlen csak e-könyv-olvasó eszközön futtatnak az olvasók. Ez vaskos félreértés. E-könyvet sok gépezetre lehet letölteni. Sőt, tulajdonképp azt kell mondani, hogy az e-readerek, mint a Kindle, Nook, Kobo, és más típusok, egyre inkább veszítenek vonzerejükből a tabletek és az okostelefonok előretörése nyomán. Digitális instrumentumok széles választékán lapozgatnak az olvasók, ám a dedikált ebook-masinák töretlen népszerűsége megtorpant (de nem az e-könyveké!). Úgy tűnik, a tenyérnyi média-szerkezetek, a táblagépek, legyőzhetetlenek, egyre újabb korcsoportok és foglalkozási rétegek választják egyedüli informatikai kapcsolatként a nagyvilág felé.
Az e-szövegek minőségét, tartalmi értékét nem befolyásolja az, hogy milyen eszközön olvassuk. A klasszikusok attól nem változnak meg, a mű ugyanaz marad, ha nem e-readerrel, hanem más informatikai apparátussal közelítjük meg a nyomtatásból más ismert regényt, tanulmányt. Szöveget, tartalomprezentációt, közlésproduktumot futtathatunk az alábbi eszközökön:
• dedikált e-könyv
olvasó (Kindle, Nook, Kobo, és más típusok), táblagép (iPad
kategória);
• okostelefon
;
• laptop, ultrabook;
• okos (smart)
televízió (csak html-dokumentumokat);
• asztali számítógép,
pc;
• fényújság,
kommunikációs kijelzők, információs e-táblák;
• Google-szemüveg,
Apple-karóra, háztartási gépek kijelzői.
A felsoroláshoz hozzá kell tenni, hogy telefonra, ebook-olvasóra is többnyire pc-n keresztül töltekezik az olvasó. A pc egyszerűen gyorsabb. Az adatbázis, a gyűjtemény, ahonnan leinicializáljuk a szöveget, pc-n jobban áttekinthető. Könnyebb előzetesen – a felkínált minta alapján – beleolvasni is a műbe, hogy megítéljük, egyáltalán szükségünk van-e a kiválasztott vagy elénk került könyvre, tanulmányra. Az asztali számítógép, vagy laptop abban is segítség, ha esetleg konvertálni kell a szöveget. Ez is pc-én a legegyszerűbb, kivéve, ha Kindle-használó valaki, neki az Amazon egy kattintásra a Kindle eszközre varázsolja a Word-dokumentumot.
Van Nietzschének egy másik mondása: „A modern embert meg kell váltani a modernség átkától.” („Művelődési intézményeink jövőjéről”, negyedik előadás.) Ez a megjegyzés is száz évesnél régibb.