Földi István

ano
Forrás: ITB

Reakció

Piaci trendek és a kormányzat című kiváló cikkére reagálva pár kérdésben közös gondolkodásra hívom a szerzőt.

A közösségi média igazgatási alkalmazása során a közhiteles ügyintézési esetekben, amikor az e-térben végzett tevékenységnek joghatása van teljesen egyetértek Futó úrral.

Azokban az esetekben, amikor ez nem így van, viszont nem. Először a jelenlegi igazgatási felfogáson kell változtatni ahhoz, hogy a közösségi média eszközeit alkalmazni lehessen. Erre számos előremutató példa létezik már. Gondoljunk csak arra, hogy egyre több közigazgatási szereplő rendelkezik a Facebook, Twitter, IWIW, Linkedin, etc. tájékoztatási eszközökkel, azaz a közösségi média eszközeit számos feladatra tudja/tudná használni a közigazgatás.

Ennek érdekében végig kellene gondolni, hogy mely esetekre is célszerű ezeket az eszközöket használni. Természetesen nem várható el minden hivataltól; hatóságtól hogy ezt az értékelést elvégezze, ezért ebben a témakörben az KIM-NFM érintett államtitkárságainak célszerű lenne egy ajánlást kiadnia. A közösségi média eszközein túl a csoportmunka lehetőségei jelentek fejlődési lehetődést az állampolgár-állam, gazdálkodó-állam, állam-állam kapcsolati térben.

Futó úr sok évet dolgozott a NAV-ban, így egy NAV-os példát írok erre a számtalan lehetőség közül. Egy pilot projekt keretein belül például: a KAIG számára interaktív bevallási, és bevallás-javítási, törzsadat javítási, adónem átvezetési, ..... WF rendszer kiépítése, amelyben egy ügyfélkapus  (ÜK) viszontazonosítást követően a NAV és az adózó ügyintézői közösen egy webes felületen készíthetik a bevallást, vagy javíthatják a beadott bevallásokat, adatokat. A közös munka során hang és videó kapcsolat is segíti a tevékenységet. Minden tranzakció végén a NAV meglévő feldolgozó rendszereibe automatikusan generálódnak a dokumentumok, és miden esetben a NAV azokat megküldi az adózó számára az ÜK-án keresztül.

Ezzel az eszközzel javítani lehetne az adózók elégedettségét, jelentősen felgyorsulna az ügyintézési idő, és a közös munkát követően feltételezhetően nem lenne hibás adóügye az ügyfélnek a NAV-ban, azaz az önrevíziók és a hatósági revíziók száma jelentősen lecsökkenne, és ha a módszer beválik, akkor szélesíteni lehet a felhasználók körét.

Számos korábbi igazgatási IT projektben szerzett tapasztalatom szerint, ha a projekt során a projekt vezetése megtalálja azokat az igazgatási munkatársakat akik nyitottak az új megoldásokra és  változásokra, akkor meg lehet teremteni egy igazgatási szerven belül és  szervezetek között is a horizontális együttműködést is, amelyre jó példa volt az elektronikus adózás megteremtési projekt.