Az Instagram vezetője, Adam Mosseri ismét kénytelen volt tisztázni egy régi összeesküvés-elméletet: a közösségi óriás nem kapcsolja be titokban a felhasználók telefonjainak mikrofonját, hogy így szolgáljon ki célzott hirdetéseket. A vád évek óta kísérti a Metát, és bár a cég számos alkalommal tagadta, sokan a mai napig hisznek benne – nem véletlenül, hiszen a hirdetések sokszor szinte hátborzongatóan pontosak.
Mosseri Instagram-posztban reagált a felvetésekre, hozzátéve: még a felesége is felhozta neki, hogy néha úgy tűnik, a rendszer „belelát a fejükbe”. A helyzet iróniája azonban, hogy a cáfolat éppen akkor érkezett, amikor a Meta bejelentette: hamarosan új szintre emeli hirdetési célzását, méghozzá az MI-termékeivel való interakciókból gyűjtött adatok segítségével.
A mikrofonhoz sem kell nyúlni
A cég már 2016-ban is nyilvánosan közölte, hogy nem használja a felhasználók mikrofonját hirdetésekhez, majd Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatásán is megerősítette ugyanezt. Mosseri most újra hangsúlyozta: ha a telefon mikrofonja aktív lenne, azt a felhasználók észrevennék – például a kijelző tetején megjelenő fényből vagy az akkumulátor gyors merüléséből.
De a Meta valójában nem is szorul rá a hangfelvételekre. Az évek alatt tökéletesített algoritmusaik reklámpartnereik adataiból, illetve a felhasználók böngészési és kattintási szokásaiból állítanak össze profilokat. Ez az úgynevezett „hasonló felhasználók hasonló dolgokat szeretnek” logika már eddig is elképesztően hatékonynak bizonyult.
Most jön az MI-szintlépés
Az igazi fordulat decemberben érkezik, amikor a Meta új adatvédelmi szabályzata életbe lép. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalat a felhasználók MI-termékekkel – például a Meta AI chatbotjaival – folytatott interakcióit is bevonja a célzott hirdetések alapjába. Mindez azért különösen érzékeny, mert a chatbotokkal az emberek sokkal személyesebb gondolataikat, ötleteiket és érdeklődési köreiket osztják meg, mint amit egy kattintás vagy like valaha is elárulhatott.
Ha valaki eddig úgy érezte, hogy a Meta „hallgatózik”, most talán még erősebb lesz ez a benyomása – hiszen az MI által feldolgozott, közvetlen felhasználói interakciók révén a cég minden eddiginél intimebb képet kap arról, mit szeretnénk látni és venni.
Mosseri ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: sokszor egyszerű pszichológiai jelenségről van szó. Lehet, hogy már láttunk egy hirdetést, mielőtt beszélgettünk volna a témáról, csak nem tudatosult bennünk. Az agyunk viszont elraktározta, majd később előhozta a beszélgetésben – így tűnhet úgy, mintha az alkalmazás telepatikus képességekkel rendelkezne.
