A Pentagon kiiktatott egy kulcsfontosságú technikai programot, csapást mérve a Szilícium-völgy a védelmi ipart célzó ambícióira.
Az USA védelmi minisztériuma hirtelen úgy döntött, hogy leállítja a Shift, egy 2 millió dolláros ösztöndíjprogram finanszírozását, ami eddig megerősítette a Pentagon kapcsolatát a startupokkal és a kockázati tőkebefektetőkkel.
A jól induló Shift
Tavaly novemberben a Szilícium-völgyből több száz ember gyűlt össze egy védelmi technológiai konferencián Washington DC-ben, hogy a Pentagont a technológiai iparral való együttműködésre ösztönözzék. A célról maga a védelmi minisztérium is azt mondta, hogy ez elengedhetetlen a külföldi, különösen a Kínából érkező agresszió elrettentéséhez és a védekezéshez.
Az esemény a legkiemelkedőbb kockázati tőkések és technológusok közül jó pár megjelenésével zajlott, nem is beszélve a legfelsőbb amerikai katonai körökről, és a Shift elindulását jelentette, ami összefogta a startupokat a kockázatitőke-társaságokat egy népszerű ösztöndíjprogram keretein belül a katonai létesítménnyel. „Ez egy olyan intézmény, amelynek óriási hatása volt a kapcsolat megteremtésében Amerika legnagyobb vállalkozó és védelmi innovátorai között”, mondta Shyam Sankar, a Palantir műszaki igazgatója, aki a Shift Defense Ventures Summit vezérszónoka volt. – Nagyon vártam az idei évet.
Nagyon hamar leállt
Most – öt hónappal később – azonban a Shift váratlanul leállt. Az ok: a „finanszírozási korlátok” miatt a légierő AFWERX innovációs egysége nem volt hajlandó biztosítani a működéséhez szükséges körülbelül évi 2 millió dollárt – derítette ki a Forbes.
A lépés meglepetésként érte a Shift vezérigazgatóját és alapítóját, Mike Slagh-t, aki elmondta a Forbes-nak, hogy az AFWERX januárban még azt jelezte, hogy folytatni kívánják a Defense Ventures ösztöndíj finanszírozását. Bár igyekeztek új finanszírozást szerezni, mégsem tudtak, így márciusban kénytelenek voltak leállítani a programot.
„Vajon hogyan tudják majd a jövőben az iparági befektetők érvényesíteni a Honvédelmi Minisztérium bármely keresleti igényét egy ilyen általánosan dicsért innovációs program kiiktatásával”
– tette fel a kérdést Slagh, az amerikai haditengerészet veteránja. „Az Egyesült Államok ellenfeleinek nem is kell mást tenniük, mint készenlétben állni, és nézni, hogyan idézzük elő saját vereségünket”, kesergett az exkatona.
A Shift célja az volt, hogy segítsen a védelmi technológiai induló vállalkozásoknak áthidalni a szakadékot a védelmi minisztériummal kötött kezdeti szerződések és támogatások beérkezése között, valamint a továbblépést az olyan állandó hadiipari partnerekkel való szerződéses együttműködés felé, mint a Lockheed Martin, a Booz Allen vagy a Northrop Grumman. A SpaceX, a Palantir és az Anduril kivételével kevés kockázatitőke-támogatta védelmi vállalat élte túl az úgynevezett „halál völgyét”, ahol a tőke jellemzően azelőtt elapad, mielőtt a vállalatok átléphetnének a pilot-szerződésből a valódi szerződések világába.
A halál völgye
„Úgy gondolom, hogy ez a tranzíció egyértelműen az egyik legnagyobb problémánk”, mondta Kathleen Hicks, a védelmi minisztérium helyettes államtitkára. „Az úgynevezett ‘Halál völgye’, a felskálázás a terepmunka megkezdéséhez és a teljes körű gyártás megkezdése mind egy-egy darabja ennek.” A Pentagon a közelmúltban a Shiftet példaként említette arra vonatkozóan, hogyan fokozza a magánszektorral való együttműködési erőfeszítéseket.
„A magánszektor kitermeli az olyan startup-vállalkozásokat, amelyek kockázatitőke-támogatással rendelkeznek, de a kormány valójában nincs ott, hogy hozzásegítse őket a termelésbe álláshoz”,
mondta Trae Stephens, az Anduril elnöke. 2021 óta a kockázati tőkések mintegy 100 milliárd dollárt fordítottak az USA-ban induló védelmi-ipari vállalkozásokra, de ez nem feltétlenül jelent minden esetben katonai szerződéseket.
A Reagan Intézet által közzétett új kutatás megállapította, hogy a kormány nem tudja gyártásba segíteni a legtöbb, „Small Business Innovation Research grant”-nak nevezett pilot szerződéses partnert úgy, hogy azokból produktum is legyen: a legjobb 25 vállalat, amelyek közül néhány több mint 100 millió dollárt kapott az elmúlt évtizedben, kevesebb mint 500 000 dollárt termelt későbbi szerződéseivel.
Tavaly a Pentagon által az elmúlt pénzügyi év szerződéseire fordított 411 milliárd dolláros kiadás kevesebb mint 1%-át ítélték oda kockázati tőke bevonásával működő vállalatoknak – írta a Wall Street Journal a Govini védelmi szoftvercég friss adataira hivatkozva.
Átalakuló hadi-ipari komplexum
A San Jose Állami Egyetem munkatársa, Roberto J. González új tanulmánya részletesen bemutatja az amerikai hadiipari komplexum összetételének jelentős átalakulását az elmúlt évtizedben. A katonai világon belül új politikai gazdaság van kialakulóban, amelyet a nagy technológiai cégek, a kockázati tőke és a magántőke cégek kényszere vezérel – írja González a Brown Egyetem Costs of War Project nevű projektje által közzétett tanulmányában.
Míg a mega-felvásárlások korszakát átvészelő, hagyományos védelmi óriások nyugodtan pihenhetnek hajóépítési, rakétagyártási és egyéb hardverszerződéseikkel, addig a big data és most már a mesterséges intelligencia korszaka, a Pentagon és a Szilícium-völgy olyan óriásai, mint az Amazon, a Google és a Microsoft között a szoftverek, az adattárolás és az adathálózatok terén kialakult fejlett partnerséghez vezetett.
A Pentagon olyan kockázati tőke által támogatott startupoknak is helyet biztosít, mint az autonóm drónokat gyártó Shield AI, az autonóm rendszerekkel foglalkozó Anduril és az adatfeldolgozó Palantir. A VC-k belépésével a védelmi szektorba együtt jár a kiváltságaik belépése is, amelyek közé tartozik a mesterséges intelligencia militarizálása és a Pentagon Kínával való „nagyhatalmi versenye” iránti lelkesedés fenntartása. González olyan tendenciákat lát, melyek szerint a technológiai óriások felvásárolhatnak néhány régi hardvergyártót.
Egyre több Pentagon-veterán vonul át olyan kockázati tőkecégekhez, mint a Red Cell Partners és a Shield Capital, amelyek minden bizonnyal forgóajtóként működnek majd vissza a Pentagonba, akárcsak a régebbi védelmi cégek. Eközben a Pentagon csendben megnyitotta a Stratégiai Tőke Hivatala nevű irodáját, ami úgy tűnik, azért létezik, hogy közpénzeket juttasson a védelmi ipari bázis veszteséges részeibe, és hogy felgyorsítsa a Pentagon által kulcsfontosságúnak tartott „nemzetbiztonsági” alkalmazású technológiák fejlesztését. Mivel a Pentagon növeli kutatási költségvetését, González csak 2021 és 2023 között 100 milliárd dollárt számolt össze, melyet a kockázati tőke a védelmi cégeknek juttatott, élen a Sequoia Capitallel és az Andreessen Horowitzal, melyek úttörők ebben.
„A nagy és kis védelmi vállalkozók a technológiai iparból, valamint a magán kockázati tőke átalakítják a háború politikai gazdaságát”
– írja González. A Szilícium-völgy az amerikai állambiztonság mellett nőtt fel. Malcolm Harris nemrégiben megjelent könyve, a Palo Alto, Kalifornia története a letelepedéstől a késő kapitalizmusig, az amerikai hadiipari komplexum története. Erről a hírről is a Pentagon legkorszakalkotóbb alkotásán, az interneten olvasunk, ami nem jöhetett volna létre a tranzisztor 1956-os, Bell Labs-ben történt feltalálása nélkül. A mai technológiai óriások szinte mindegyike hordoz valamilyen DNS-t a védelmi iparból, és hosszú múltra tekint vissza a Pentagonnal való együttműködésük” – jegyezte meg González.
(forrás, kép: DALL-E 3 – Justin Viktor)
