A mesterséges intelligencia és az IT-biztonság már kéz a kézben járnak. Nem csak azért, mert az AI új kockázatokat hozott a kiberbiztonság világába és magasabb szintre emelte a régieket, hanem azért is, mert a védekezéshez (egyebek mellett) az AI-ra is szükség lesz (van) – derült ki az ITBUSINESS és a Tigra Zrt. közös üzleti reggelijén, a KiberKiflin.
◼︎ Kisült a KiberKifli
2025-ben már a második hulláma kezdődött el a mesterséges intelligencia által indukált transzformációnak – mondta bevezető előadásában Alföldi Judit, a Tigra információbiztonsági üzletágvezetője. A 2024-es első hullám még a kísérletezés időszaka volt, 2025-ben viszont már az üzleti stratégiába igyekeztek beágyazni a szervezetek az AI-t és a teljes folyamatok átállításán van a hangsúly. Ennek megfelelően a projekteket nem az informatika, hanem a C-szintű menedzserek szponzorálják, és fontossá válnak a megfelelő sikermutatók (válaszidők, ügyfélelégedettség). És míg az első hullámban inkább csak új munkamódszerek születtek, a másodikban már új munkaköröket hozott létre az AI – nem kis részben azért, mert az embert, a dolgozókat is bevonták a körbe.
A jó AI-stratégia bemutatására a Petronas példáját hozta fel Alföldi Judit. A malajziai energetikai vállalatnak már az AI-boom előtt is üzleti stratégiája volt, hogy adatvezérelt vállalat legyen. Egyetlen hubban összegyűjtötték a releváns vállalati információkat és ezzel a több mint 2 millió oldalnyi dokumentummal tanították be saját nyelvi modelljüket. Az eredmény: negyedére csökkent az információ megtalálására fordított munkaidő. „A sikert az hozta, hogy a generatív AI képességeit az üzleti stratégia támogatására használták fel, és így a vállalat egészében teremtettek új értéket”, mondta Alföldi Judit.
Tények a kiberbiztonságról
Öt fontos, a védekezés sikerében kulcsfontosságú kiberbiztonsági tényről mesélt Tusor Tamás, a Tigra információbiztonsági szakmai vezetője. Az első a kód aszimmetriája, amely a közvélekedéssel ellentétben nem feltétlenül nehezíti meg a védekezést. Miközben egy modern szoftver sokmillió sornyi kódból áll, addig a rosszindulatú kódok átlagos hossza csak 125 sor. A rövidebb kód azonban az elemzést is megkönnyíti, így a viselkedésalapú, több rétegű védekezés sikerrel járhat. A második tény, hogy a legtöbb sikeres kibertámadás kulcsa az ellopott jelszavakban keresendő. Ez ellen létfontosságú a korai észlelés és erre épített incidenskezelési terv, melynek sikeressége a felkészültségben, a megfelelő kommunikációban és a korai felismerési képességekben rejlik.
Figyelembe kell venni két további tényezőt is. Az első, hogy a malware-ek egyre többször érzékelik, ha mesterséges környezetben (sandboxban) futtatják őket. Ilyen esetben nem lépnek működésbe, csak, amikor kiengedik őket az éles rendszerekbe; ez ellen fejlett elemzési képességekkel lehet védekezni. A második tényező, hogy az ipari rendszerek digitalizációjával a kibertámadások egyre inkább fizikai következményekkel is járhatnak, ezért tiszteletben tartva az IT és OT-rendszerek eltéréseit, a kockázatelemzésben egységes platformon kell kezelni őket.
Farkasbőrbe bújt bárányok
Tusor Tamás arra is figyelmeztetett, hogy a behatolásvizsgálat (penetration test) nem az első lépés a szervezet ellenállóképességének felmérésére. Először érdemes megteremteni a „biztonsági higiéniát” (védelmi eszközök beállítása, patch menedzsment, a biztonságtudatosság erősítése). Ezután kell automatizált sérülékenységvizsgálatot végezni, kijavítani a talált hibákat – és ezt követően kerülhet sor egy jól körülhatárolt behatolásvizsgálatra, tehát a szakértői és automatizált vizsgálatok kéz a kézben járnak, nem egymás alternatívái.
A Red Team projekt pedig a biztonsági ellenállóképesség főpróbája. Fókusza kiterjedt, a teljes szervezetre vonatkozik, valós támadási mintákat és a hackerek által is használt eszközöket alkalmaz. A védelem tudta nélkül térképezi fel a gyenge pontokat, és a technikai kontrollok mellett a teljes szervezet védekezőképességét és reakcióit is vizsgálja – foglalta össze a lényeget Szilágyi Apor sérülékenységvizsgálati csoportvezető. A legfontosabb mérőszámok közé tartozik, hogy a szervezet a támadás mely elemeit és mennyi idő alatt érzékelte, és azokra milyen gyorsan reagált.
A fenyegető AI
Az új fenyegetettségek között a mesterséges intelligenciát is meg kell említeni – mutatott rá előadásában Tiborcz József, a Tigra információbiztonsági innovációs vezetője. Az AI-rendszerek kimenete nem determinisztikus, hanem valószínűségekre épül; működésüket nem explicit kód, hanem az asszociációra alapuló emberi nyelv határozza meg; ráadásul az adat és a kód sem választható szét egyértelműen.
| Mégiscsak emberek vagyunk
Régóta tudott, hogy a kiberbiztonság – akár a vállalati, akár az egyéni – nagymértékben függ az embertől. A biztonságtudatosságnak ezért be kell(ene) épülnie a szervezeti kultúrába és a családok mindennapjaiba is – hangsúlyozta Solymos Ákos, a Tigra GRC csoportvezetője. A vállalatok komoly hatást fejthetnek ki ezen a téren: a dolgozók tudatosságának növelésével elérhetik, hogy a tudást a családon belül is transzferálják, illetve szülői workshopok, gamifikált kihívások vagy családi tudásversenyek formájában készíthetik fel a veszélyekre a felnőtteket és gyerekeket. |
Utóbbi miatt különösen nagy veszélyt jelentenek az injection típusú támadások – az adatokkal utasításokat is be lehet vinni a rendszerbe. Bizonytalansági tényezőt jelent, hogy az AI-alapú modellek túl sokat tudnak, de azt bizonytalanul (a válaszok hol pontosak, hol nem).
A kihívásokra még nincsenek jó válaszok – mutatott rá Tiborcz József. Ezért fontos az óvatos haladás, a fenyegetések modellezése és a secure design alapelvek betartása.
Tündeköpeny a mindent látó szem ellen
A rendezvényt záró panelbeszélgetésen a Tigra új OSINT-szolgáltatásáról, a NORUAS Collectről volt szó. Tusor Tamás és Kész Dániel, a vállalat Információbiztonsági szakértője elmondták, hogy a nevet A gyűrűk ura trilógia ihlette: a NORUAS visszafelé olvasva Sauron, és arra utal, hogy a gonosz úrhoz hasonlóan mindent lát – csak éppen a tudását jó célokra használja.
Ez a cél pedig az, hogy a nyílt és a dark weben szabadon elérhető információforrásokat rendszeresen kutatva felderítsék és összegyűjtsék, hogy milyen adatok szivárogtak ki egy-egy vállalatról, majd javaslatot adjanak a fenyegetés elhárításához és a további szivárgások megelőzéséhez. Sauronhoz hasonlóan a NORUAS Collect sem pihen, hanem folyamatosan figyel, és így mintegy tündeköpenyt borít a szervezetre, segítve az információk elrejtését a nemkívánatos szemek elől.
Dzsinich Gergely, az Eversheds Sutherland Ügyvédi Iroda partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy az OSINT kétélű fegyver: egyre gyakrabban kínálják kiberbűnözők szolgáltatásként támadások előkészítéséhez. Hozzátette még: a nemzetközi gyakorlat megmutatta, hogy az OSINT-szolgáltatást igénybe vevő cégek lényegesen ritkábban kapnak adatvédelmi bírságot.
A MÁV Szolgáltató Központ az egyik legújabb ügyfele a NORUAS Collectnek. Juhász Tibor, a vállalati IT-biztonsági vezetője elmondta, hogy számukra különösen fontos a proaktív védekezés, mert kritikus infrastruktúrák kiszolgálásában vesznek részt. A fenyegetettségek elleni preventív védelemnek pedig az OSINT az egyik legjobb módja – a Tigra gyakorlatában előfordult, hogy már az előkészületi szakaszban észleltek egy támadást.
