A felhőalapú rendszerek alkalmazása és azokra való átállás a magyar közép- és nagyvállalatok esetében manapság egyre inkább aktuális kérdés. A fő dilemma, hogy van-e akadálya annak, hogy érzékeny vállalati adatokat vigyenek a felhőbe? A válasz azonban nem egyszerű, mert számos tényező befolyásolja a döntést, különösen a jogi és biztonsági szempontok.
◼︎ ITBUSINESS Data & Technology
Általánosságban elmondható, hogy egy átlagos magyar közép- vagy nagyvállalat számára nincs különösebb jogi akadálya annak, hogy a felhőben tároljanak adatokat – fejtette ki a konferencia harmadik panelbeszélgetése során Balogh Péter, a Google Cloud területi vezetője. Az egyedüli komoly akadályt a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatok jelenthetik, de ez csak speciális esetekben, bizonyos kiemelt cégeknél jelent gondot. A felhőbe történő adatköltöztetés kapcsán a cégek sokszor hónapokig tartó vizsgálatokat és jogi elemzéseket végeznek, de ezek a folyamatok általában sikeresen zárulnak, hiszen számos multinacionális vállalat – beleértve a banki szektor cégeit is – már régóta használja a felhőt. Vagyis Magyarországon is adottak a feltételek ahhoz, hogy a vállalatok a felhőt használják adatkezelésre.
Problémák és kihívások
Az egyik legfontosabb probléma a felhőalapú rendszerek bevezetésével kapcsolatban nem technológiai, hanem inkább pszichológiai: a változástól való félelem. Sok vezető még mindig ragaszkodik ahhoz a gondolathoz, hogy azok az adatok vannak biztonságban, amelyeket a fizikailag is jelen lévő szerveren tárolnak.
Ha ezt a félelmet legyőzik, akkor a következő nagy problémahalmazt a jogi és biztonsági kérdések jelentik, ahogy ezt az OTP Bank példája is mutatja. 2022. júliusában a bank vezetése kérdést intézett az informatikai csapathoz arról, hogyan lehetne a teljes banki ökoszisztémát átvinni a felhőbe – idézte fel a projekt kezdetét Kelemen Márk senior product owner a panelbeszélgetés során. Az egyszerű kérdést hónapokig tartó munka követte, amelynek során meghatározták, hogy mely adatok kerülhetnek fel a felhőbe, milyen architektúrát kell kialakítani, és hogyan kell biztosítani a jogi megfelelőséget. Miután az összes releváns jogszabályt áttekintették, és nem találtak olyan akadályt, amely meggátolná az átállást, 2023 januárjában elindult a megvalósítási fázis.
| A költség nem minden
Míg régebben sok esetben az alacsonyabb költségeket tartották a felhőtechnológia egyik nagy előnyének, mára inkább más szempontok kerültek előtérbe – miközben persze a saját infrastruktúra kiépítéséhez szükséges nagy kezdeti beruházások szükségtelensége ezen a téren is a felhő felé billenti a mérleg nyelvét. Emellett viszont mind fontosabbá válik az új üzleti funkciók és szolgáltatások gyorsabb és rugalmasabb megvalósítása, és ezzel a versenyelőny biztosítása. Ráadásul számos vállalati szoftver bizonyos funkciói a jövőben már csak a felhőből lesznek elérhetőek, így szinte kötelező választás lesz azon vállalatok számára, amelyek fontosnak tartják az üzleti innovációt és lépést akarnak tartani a technológiai fejlődéssel. |
A felhőbe való költözés nem csupán technológiai kérdés, hanem szervezeti átalakulással is jár. Az új működési modell bevezetése során fontos figyelembe venni a governance kérdéseit is, vagyis azt, hogy ki és hogyan férhet hozzá az adatokhoz. Szintén komoly kihívás az IT-oldali erőforrások kapacitásának hiánya. A felhő azonban lehetőséget kínál arra, hogy ezeket a problémákat enyhítsék, mivel a felhőben gyorsabban lehet reagálni az üzleti igényekre – tette hozzá Kelemen Márk.
Mi a siker kulcsa?
A technikai előkészületek mellett a felhőmigráció során lényeges feladat a business case kialakítása, vagyis annak pontos megtervezése, hogy milyen üzleti előnyöket vár el a szervezet a felhőhasználattól, fejtette ki Sepsy Károly, a TC2 technológiai vezetője. Ez segíthet a vezetők meggyőzésében is, akik gyakran kérnek iparági legjobb gyakorlatokat a felhő működésének megértéséhez.
A költségmodellek változását szintén figyelembe kell venni az áttérés tervezésénél. Míg az on-premise rendszerek esetében a költségek gyakran rejtettek, a felhőben minden felhasznált erőforrásnak ára van, ami átláthatóbbá és jobban nyomon követhetővé teszi a kiadásokat. Az ilyen költségek figyelése és optimalizálása folyamatos monitorozást igényel, de cserébe nagyobb kontrollt biztosít a költségek felett.
A Progress üzletfejlesztési vezetője, Ványa László szerint az egyik fő kérdés, hogy a vezetőket meg kell-e győzni a felhőhasználat előnyeiről? A tapasztalatai szerint nyitottak olyan témákra, mint az automatizáció és a biztonság automatizálása. A technológiák kombinálásával értékes emberi erőforrásokat lehet megtakarítani, ez pedig a felsővezetői szinten fontos motiváció lehet a felhőhasználat elfogadásához – legyen szó akár egyszerű platformhasználatról, akár merészebb lépésekről, például banki adatok felhőbe helyezéséről, fejtette ki.
Termékek és megoldások
Szlezák Péter, a System32 tanácsadója is úgy véli: a sikeres digitális projektek jelentős része nemcsak technológiai, hanem szervezeti fejlesztéseket is igényel. Különösen fontos lehet az új mesterségesintelligencia-projektek esetében: felmérések szerint számos vállalat nem rendelkezik konkrét MI-stratégiával, mégis belevágtak MI-fejlesztésekbe. Előadásában hangsúlyozta az adatbiztonság és a digitalizáció ellenőrzött kereteinek fontosságát, valamint a vállalatok közötti informális és formális kommunikáció szerepét. Az MI-ready projektek sikeréhez fontos a humán erőforrások, technológiai fejlesztések és folyamatok integrálása, valamint a változásmenedzsment szerepe – tette hozzá.
A felhő akár óriási mennyiségű adat kezelésére is alkalmas, derült ki Stadler Gellért, a TC2 adat- és MI-csapat vezetőjének előadásából. Az AWS Redshift menedzselt adattárház akár exabájt méretekre is skálázható, miközben a legmodernebb adatkezelési megoldásokkal gyorsan biztosítja a releváns üzleti funkciók elérését, az adatfeldolgozás költségeinek csökkentését, valamint az üzleti folyamatok optimalizálását. Különösen alkalmas nagy méretű adattárolási és adatfeldolgozási feladatokra olyan iparágakban, mint a távközlés és pénzügy.
A hibrid felhő kombinálja a helyi adatközpontot (privát felhő) és a nyilvános felhőt, lehetővé téve az adatok és alkalmazások megosztását – emelte ki Király István a HRP Microsoft felhőtanácsadója. Ez különösen hasznos szabályozott iparágakban, ahol bizonyos adatokat helyileg kell tárolni, míg másokat felhőben lehet kezelni. Ez a modell segít a biztonsági kihívások megoldásában, például az adatredundancia, a magas rendelkezésre állás és a kiberbiztonsági funkciók révén. A Microsoft hibrid felhős megoldása, az Azure Stack HCI lehetővé teszi a natív felhő szolgáltatások futtatását bármely környezetben, alacsony késleltetéssel és központi felügyelettel. A technológia használata különösen ajánlott peremhálózatoknál, SQL-adatbázisoknál, és helyi VDI-megoldásoknál. Az Azure Arc architektúra integrációjával mód nyílik a felhőalapú és helyszíni alkalmazások együttes kezelésére, miközben a rendszer beépített biztonsági funkciókat biztosít minden rétegben.
