Ebben a kormányzati ciklusban elkezdett fodrozódni, majd mind nagyobb hullámokat vert a kormányzati informatika langymeleg állóvize. Igaz, eddig kevés sikeres nagy projekt fejeződött be, ami azt mutatja, hogy ezentúl sokkal koncentráltabban kell az anyagi és a szellemi erőforrásokkal gazdálkodni. Ennek érdekében egységesíteni kell a kormányzati szándékot, s nem árt hatékonyabban együttműködni a piaccal sem.
A kormányzati informatikai fejlesztések 2010 óta két fő szakaszra bonthatók. Az első szakaszban egyrészt tapasztalható volt a kormányzat és az iparág kapcsolatának meglehetősen határozott helyreigazítása, amire két ok miatt volt szükség. Először is korábban a közigazgatás vezetői nem fogták vissza a költségeket erős kézzel. Másodsorban erre az időszakra értek be olyan technológiák, amelyek már lehetővé tehették volna a hatékonyságnövekedést – mindenekelőtt a hálózatkonszolidációban és a központi alkalmazásszolgáltatásban, – de még nem indult el ezek alkalmazása – mutat rá Soltész Attila, a digitális társadalom megvalósítását zászlójára tűző Infotér Egyesület elnöke.
Nehéz indulás, jó befejezés
A 2010–2012-es időszak emellett az új fejlesztések tekintetében nagyon traumatikus időszak volt. A folyamatosan változó súlypontok a közigazgatás vezetésében elodázták a projektek indulását, és csak 2012 közepére került nyugvópontra az infokommunikáció kormányzatban elfoglalt helye. Az ezt követő időszak a 2013-as európai uniós tervezési ciklus végének közeledése miatt erőltetett menetté vált, de végre elindultak a szükséges fejlesztések.
Mindez jó befejezéssel kecsegtet. Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója reméli, hogy a következő hónapokban sikeresen lezárják a központosított kormányzati informatikai rendszer (KKIR) kialakítására irányuló projekt első fázisát, a teljes körű ügyfél-azonosítási projekt (TÜAP) és annak részeként a kormányzati hitelesítésszolgáltatás (GOV CA), a kormányzati felhő (KOF), illetve az egységes segélyhívó rendszer (ESR 112) projektjeit. Még idén a Köznet projektben korszerűsödnek a kormányzati feladatokat ellátó szervek és közintézmények internet-hozzáférését kiszolgáló végberendezések is. „Az idei év még azért is sikeres, mert konszolidáltuk a központi informatikát és távközlést. A kormányzati informatika újragondolása, illetve központosítása ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az államigazgatás és közigazgatás a NISZ Zrt.-től a piaci árnál jóval olcsóbban vehessen igénybe működéséhez szükséges infokommunikációs szolgáltatásokat” – mondja a NISZ első embere.
„Halad a gépjármű-nyilvántartás adattisztítási projektje is, lefektettük a kártyarendszer alapjait, és a jövő év elején elkezdjük tesztelni az összerend”elési és a rendelkezési nyilvántartást. Látványos lesz a teljes körű ügyfél-azonosítási projekt is. Az állampolgár az összes, eddig használt személyi azonosítóval képes lesz azonosítani magát, amikor kapcsolatba kerül az államigazgatással. Ez nagy könnyebbség lesz az állampolgároknak, ám ehhez össze kell rendelni, még ha kódolva is, az egyes nyilvántartásokat” – teszi hozzá Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) elnöke.
„Valóban fontos fejlemény lesz, amikor létrejön a rendelkezési nyilvántartás” – erősíti meg Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányablakok kialakításáért felelős miniszteri biztosa. „E szolgáltatás keretében ugyanis az állampolgár nyilatkozatot tehet arról, hogy milyen módon akar kommunikálni a közigazgatással, és ennek során hogyan akarja magát azonosítani” – teszi hozzá.
Falatok a piacnak is
A piac eleinte nehezen és lassan vette tudomásul, hogy megváltoztak a kormányzati igények – folytatja Soltész Attila. A korábban eladható termékek és szolgáltatások nem kellettek az addigiakhoz hasonló mértékben. Az állam önmaga is megjelent infokommunikációs szolgáltatóként. Mindezt tetézte a tanácsadói iparággal szembeni – a korábbi évek miatt részben jogos – negatív kormányzati hozzáállás. Ezt a valóban értékes tanácsadók is megsínylették.
A következő uniós költségvetési periódus legnagyobb kihívása, hogy tervezhető és lehetőleg folyamatos lehetőségeket kapjanak a kormányzati infokommunikációt kiszolgáló piaci szereplők. A korábbi időszakhoz hasonló csúszást és projektínséget a következő időszakban leginkább azzal lehet megakadályozni, hogy személyi következményei is legyenek, ha az operatív programok projektjeinek megvalósításában szignifikáns csúszás következik be.
Soltész Attila úgy véli, hogy lenne értelme az önálló informatikai operatív programnak. Szerinte ugyanis néhány sikeres infokommunikációs nagy projekt önmagában is alkalmas arra, hogy érdemben javítsa az ország versenyképességét.
Ugyanakkor ezzel párhuzamosan arra is szükség van, hogy az egyes ágazatokban megjelenő projektekben is elszámolhatók legyenek az informatikai fejlesztések, mert az infokommunikáció minden szektorban a hatékonyság és a korszerűség záloga.
Konszolidáció
Az elmúlt három és fél év legnagyobb kormányzati eredményei között egyértelműen a kormányzati informatika konszolidációját lehet megemlíteni. Számottevő eredmény az elektronikus közigazgatás fejlesztését szolgáló Közigazgatási eljárási törvény (KET) módosítása, és a törvény végrehajtási rendeleteiben szereplő, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ-ök) definiálása is. Ezek között reményteli a postai elektronikus kézbesítés vagy az elektronikus azonosítás projekt. Soltész Attila szerint ezeket egyelőre még korai értékelni – mint ahogyan a most induló e-egészségügyi fejlesztési projekteket is.
„Összesen 34 SZEÜSZ-t dolgoztunk ki. Ezek jóvoltából leegyszerűsödnek a fejlesztések, hiszen az egyes intézményeknek nem kell saját szolgáltatásként létrehozniuk ezeket. Hamarosan elindulnak a konverziós szolgáltatások a Magyar Postánál, aminek segítségével elektronikus és papír alapú iratokról lehet hiteles, a másik formátumba konvertált változatot készíteni” – magyarázza a dolog jelentőségét Fekete Gábor, a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára.
|
Szuperteljesítmény szupergépen |
|---|
|
Nem szabad megfeledkezni a tudományos kutatásokat és az oktatást segítő infrastruktúráról sem. Azaz a teljes magyar felsőoktatás, közoktatás, közgyűjtemények, akadémiai kutatóhelyek és egyéb kutatóintézetek kiszolgálásáról, adathálózati információs infrastruktúrájuk fejlesztéséről. „Mindenképpen presztízs egy országnak, ha szuperszámítógépet üzemeltet. Ráadásul Magyarországon komoly igény is mutatkozik a nagy teljesítményű számítástechnikára [hpc-re] – mondja Nagy Miklós, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) igazgatója. – A korszerű természettudományos munka 90–95 százaléka ma már ilyen rendszereken zajlik, ezért a hpc a tudományban versenyképességet támogató alap-infrastruktúrának számít” – teszi hozzá. |
Sikerprojektek
Mind az elektronikus fizetési rendszer, mind az elektronikus levéltár esetében fordított a „meccsen” a kormányzat, és sikeresen zárta a projekteket. Az e-útdíj rendszer is a várakozásokkal ellentétben sikeresen működik. Egy évtizednyi várakozás után elindult az önkormányzati alkalmazásszolgáltatás (asp) fejlesztése is. Erről azonban még nincs annyi eredmény, hogy következtetéseket lehessen levonni. Hasonlóan reményteli a vasúti kommunikációt hatékonnyá tevő GSM-R projekt, valamint néhány kiemelt SZEÜSZ-t megvalósító projekt – sorolja Soltész Attila.
„Ami az e-fizetést illeti, csak ennek beemelésével lehet egybefüggő ügyintézési folyamatot informatikával leképezni, az ügyfél megjelenésétől az okmány, határozat stb. kézbesítéséig. Itt azt a feladatot kellett megoldani, hogy mind az intézmények, mind a pénzügyi szolgáltatók egységes felületet lássanak” – magyarázza Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke.
„Többévnyi próbálkozás után ez év szeptemberében sikerült átadnunk a tisztán európai uniós forrásból megvalósult e-levéltár projektet, amely vízválasztó volt a társaság életében” – büszkélkedik Szabó Zoltán Attila. Az e-levéltár kialakítását sürgette, hogy egyre nagyobb mértékben nő a már eleve elektronikusan keletkező dokumentumok száma, amelyeknek ebben a formában van jogkeletkeztető hatásuk. Kézenfekvő hát, hogy meg kell alkotni az elektronikus dokumentumok megőrzésének technikai és jogszabályi feltételrendszerét.
A GSM-R mellett van egy másik, talán még fontosabb telefonos projekt: a 112-es egységes segélyhívó rendszer. „Az ESR 112 kiépítésével a magyar állam célja olyan korszerű szervezet, együttműködési rend és informatikai rendszer kialakítása, amely a telefonon érkező segélykérések mellett más kommunikációs csatornák használatát is biztosítani fogja. Továbbá egységesített eljárás szerint fogadja a bejelentéseket, előszűri, minősíti és eljuttatja azokat a készenléti szervekhez. Ezzel is csökkenti a bejelentéstől a helyszíni intézkedések megindításáig eltelt időt” – magyarázza a projekt lényegét Kópiás Bence, a KIFÜ elnökhelyettese.
Vonzóvá kell tenni
Soltész Attila szerint ahhoz, hogy az infokommunikáció meghatározó, stratégiai szerepet töltsön be a kormányzatban, a politika számára érthetővé és vonzóvá kell tenni azt. Ha az iparág be tudja mutatni, hogy az ikt-fejlesztések társadalmilag, gazdaságilag és politikailag megtérülnek, fejlesztési ötleteit megfelelően csomagolja, akkor nyitottabb lesz a kormányzat. Gyakran látni azt, hogy a kormányzat az általános panasszal és érveléssel nem tud mit kezdeni, miközben néhány leleményes piaci szereplő mégis el tud fogadtatni kormányzati nagyprojekteket.
